Itt az adventi időszak: itt van minden tudnivaló

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, vagyis január 6-ig tart. Advent első vasárnapja idén december 3-án van, ami egyúttal az egyházi év kezdete is. Ezt érdemes tudni erről az időszakról!

Az advent alapvetően egy keresztény ünnep

A keresztény kultúrkörben advent első vasárnapja a karácsony napját, vagyis december 25-ét megelőző negyedik vasárnap, kivéve a görögkatolikusoknál, mert náluk a hatodik vasárnaptól tartják az adventi időszakot. Az advent (ádvent, úrjövet) szó jelentése egyébként nem más, mint eljövetel. Ez az időszak a karácsonyt megelőző várakozás ideje, az Úr eljövetelének várása. Az ortodox kereszténységben a karácsonyt -húsvétihoz hasonlóan-, egy negyven napos böjt előzi meg. Az utóbbi időben erre a karácsony előtti böjti időszakára annak latin nevét, az adventet használják.

Honnan ered az advent szó?

Az advent vagyis eljövetel szó eredete a latin adventus Domini kifejezésből származik, ami annyit tesz: az Úr eljövetele. Régebben egyes vidékeken kisböjtnek nevezték ezt az időszakot. Az adventi időszak eredete a 4. századig nyúlik vissza: a gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőttkeresztelést megelőző négyhetes időszak volt az adventi időszak. Az 5. században aztán már a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd a négyhetes advent - írja a Wikipédia.

Milyen adventi szokások vannak?

• A már említett böjt az egyik ilyen, ami a a 20. századra már kissé kikopott a köztudatból. Nem véletlen: a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, csak a visszafogottság, a csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás az elvárás ebben az időszakban.
• Egy másik adventi szokásunk a szentcsalád-járás, ami egy 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek ilyenkor minden nap más házhoz visznek egy szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József betlehemi szálláskeresését eleveníti meg.
• Adventi naptárt is sokan használnak ebben az időszakban. Ez a népszokás már 1900 körül elkezdődött, és a kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért kitalált egy játékot: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét. Ezekből ehetett meg egyet-egyet a gyermek esténként. Végül a kisfiú felnőtt és üzleti vállalkozásba kezdett: olyan naptárt szerkesztett, amiben huszonnégy ablak mögé egy-egy csokoládé vagy cukorka volt elrejtve.

Ezt érdemes tudni az adventi koszorúról

Az adventi koszorú nem igazán régi szokás. 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette először. Egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát, köztük vasárnapokra 4 nagyobb gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma már az adventi koszorút általában négy gyertyával (3 lilával és egy rózsaszínnel) és fenyőágakkal díszítik, a gyertyákat pedig vasárnaponként (van aki előző este) gyújtják meg az emberek, minden vasárnap eggyel többet, ezzel szimbolizálva az ünnep közeledését. A gyertyák a katolikus szimbolika szerint egyébként egy-egy fogadalomra, személyre, közösségre is utalnak: Ádám és Éva; zsidó nép; Szűz Mária (öröm); Keresztelő Szent János.