Őszi gombaszezon: íme 8 tévhit, amin az életed múlhat

A gombák tömeges megjelenése főleg az eső mennyiségétől függ, amiből mostanában volt egy kevés. Mivel a csapadékosabb időjárást szárazabb, naposabb követte, mostanában érdemes lehet gombagyűjtésbe kezdeni. Eközben viszont jó ha tisztában vagyunk ezekkel a gombák felismerésével, minősítésével, elkészítésével kapcsolatos tévhitekkel.

Ezek a gombagyűjtés általános szabályai

Gombát bárki gyűjthet Magyarországon, kivéve ha azt a terület tulajdonosa megtiltja. Ezen kívül elzárt területen, bejárást tiltó táblák esetén sem szedhető gomba, vagy csak külön engedéllyel. A védett, természeti oltalom alatt álló gombákat pedig mindenhol tilos gyűjteni. Fontos szabály még, hogy csak olyan gombát gyűjtsünk, amit biztosan ismerünk! Ha pedig ismeretlen gombát látunk, inkább ne szedjük le. Mivel a halálos mérgezések szinte kivétel nélkül a gyilkos galócához kötődnek (fehér lemezű, galléros, bocskoros gomba), ezért az is fontos, hogy minimum ezt az egy gombát felismerjük és ne tévesszük össze semmivel! A legbiztosabb módja a gombamérgezés elkerülésének pedig továbbra is az, ha gombászás után bevizsgáltatjuk a zsákmányt egy szakemberrel! Emellett pedig nem árt az sem, ha tisztában vagyunk a következő, gombákkal kapcsolatos tévhitekkel.

Ezek a leggyakoribb, gombával kapcsolatos tévhitek 

1. Tévhit: a kalapbőr lehúzásával a gombát méregteleníteni lehet.

• A valóság ezzel szemben az, hogy a gyilkos galóca a kalapbőr lehúzása és forrázása után is megtartja méreganyagát – írja a termeszeti.hu. Aki pedig ilyen gombát fogyaszt, akár bele is halhat.

2. Tévhit: csak az a gomba mérgező, amelynek húsa vágáskor elszíneződik vagy megkékül.

• A valóság ezzel szemben az, hogy a gyilkos galóca húsa fehér marad, ha megvágjuk, míg például a narancssárga tejet eresztő, bizarr zöldre színeződő rizike ehető gomba.

3. Tévhit: a mérgező gombák külsőre is taszítóak, nyálkásak, büdösek vagy nagyon színesek.

• A valóság ezzel szemben az, hogy a legveszélyesebb galócafélék többnyire kifejezetten szép gombák.

4. Tévhit: a gomba főzővizébe mártott kanál elszíneződése vagy az ezüstkanál megfeketedése figyelmeztet a mérges gomba jelenlétére.

• A valóság ehhez képest az, hogy ennek az oxidációs folyamatnak semmi köze a gomba ehető vagy mérges voltához.

5. Téves: a mérgek főzéskor lebomlanak és így forrázva minden gomba jó.

• Ez sajnos egyáltalán nem igaz, ahogy a pucolás sem méreg-mentesít, úgy a forrázás sem.

6. Tévhit: a nyersen jó ízű gomba nem mérgező.

• Ez ugyanúgy hamis állítás, mint az, hogy a mérges gombák csúnyák. Ahogy a gomba esztétikája, úgy a szaga vagy az íze sem árulkodik feltétlen arról, hogy mérgező-e az adott példány.

7. Tévhit: a petrezselyem és a hagyma színe megváltozik a mérgező gombától.

• Sokan még mindig azt hiszik, hogy ha véletlenül mérgező gomba került a fazékba, akkor azt a hagyma vagy a petrezselyem lebuktatja. Ez sajnos nem így van.

8. Tévhit: a csiga vagy rovar által megrágott gombák ehetők.

• Ez ugyancsak helytelen állítás, a csiga ugyanis az amatoxin nevű mérget le tudja bontani, de az ember és a melegvérű állatok nem.