tóth gabi
Nobel-díjas magyar kutató fejlesztése a rákgyógyításban is óriási előrelépés lehet.
Az elmúlt napokban Karikó Katalin nevétől hangos nemcsak a magyar sajtó, hanem a nemzetközi is, ami persze érthető is, hiszen elképesztő sikernek számít, hogy elnyerte az orvosi Nobel-díjat.
A magyar kutató nevét a koronavírus-járvány ideje alatt ismerte meg a világ a kifejlesztett vakcinák alapjául szolgáló mRNS-technológiának köszönhetően, aminek pedig még a rákgyógyításban is fontos szerepe lehet.
Az mRNS – vagy hírvivő RNS – egy olyan molekula, amely képes kívülről a sejteknek tervrajzot szolgáltatni különféle, a szervezet egészsége számára hasznos molekulák legyártására. Miután a DNS-ből a sejtekbe küldenek különféle tervrajzokat és instrukciókat, azok bármilyen fehérjét legyártanak, amelyre utasították őket, például hemoglobint, amely segíthet a vörösvértesteknek oxigént szállítani a szervezetben – írja a Házipatika.
Karikó Katalin Drew Weissmann-al közösen kapta a Nobel-díjat, a két kutató úgy gondolta, hogy ha lehetséges irányítani ezt a folyamatot, akkor az mRNS-sel arra utasíthatják a sejteket, hogy lényegében saját gyógymódot hozzanak létre a szervezeten belül.
A lap szerint az mRNS-technológiával világszerte több daganattípus, például a melanoma, vagy a vastagbélrák kezelése kapcsán is bizakodásra okot adó kísérletek folynak. Ez esetben a hírvivő RNS-ek olyan fehérjék előállítására sarkallják a testet, amelyek serkentik az immunrendszer működését a rák elleni küzdelem során. Segítségével pedig személyre szabott daganatellenes vakcinák előállítására is lehetőség nyílik, amelyekkel hatékonyabb, célzott csapás mérhető a daganatokra.
2021 nyarán kaphatta meg az első beteg a Karikó Katalin által elindított első rák elleni kísérleti vakcinát. Ezzel a bőrfelszínen lévő tumorokba közvetlenül juttatnak be mRNS-t tartalmazó anyagot, ez pedig magához csalná az immunsejteket, hogy elpusztítsák a veszélyes daganatot.