tóth gabi
Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
POLITIK
Létrehozva: 2023.10.23.
"A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így volt ’56-ban, ’90-ben és ma is" - így emlékezett hőseire az ország
Tömegek hajtottak fejet szerte az országban a magyar forradalmárok előtt, de a külföldi magyar közösségekben is megemlékeztek október 23-áról. Orbán Viktor Veszprémben arról beszélt, hogy "a magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat, vagy amit eldönthet".
Külföldön és az ország számos pontján emlékeztek meg az 1956-os forradalom 67. évfordulójáról. Százezrek gyújtottak gyertyát, helyeztek el koszorút vagy virágot, megemlékezve arról, hogy ha az 56'-os forradalmárok napjaink szabadságáért is harcoltak és adták életüket. Orbán Viktor miniszterelnök Veszprém városában tartotta meg ünnepi beszédét.
"Október 23-át jöttünk ünnepelni, de Veszprémbe egy nappal korábban kellett volna jönnünk. A veszprémiek ugyanis nem vártak a budapestiekre, hanem önállóan már 1956 október 22-én megalapították forradalmi szervezeteiket, és világgá kiáltották követeléseiket. Előbb ébredtek"–kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor. Mint, ahogy a miniszterelnök kitért rá: "Veszprém ilyen, szeret a dolgok elejébe menni. Így volt ez már 1000 évvel ezelőtt is, amikor elől ment a keresztény városalapítások idején, ezért lehetett első királynénk otthona a településen lévő vár. Így volt ez 1956-ban is, október 23-án már kalapáccsal verték szét a vörös csillagot".
Magyarország minden városának és falujának, megvan a maga 1956-ja, és mindegyik szolgál valamilyen tanulsággal, mindegyik része a mi nagy közös szabadságharcunknak. Ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja. Ezért méltó és igazságos, hogy most itt, Veszprémben hajtunk fejet az 56'-os szabadságharcosok előtt
–hangsúlyozta a miniszterelnök beszédében.
"Veszprém hős mártírjának, Brusznyai Árpádnak története a legmegrendítőbbek közül való. Az a fajta tanító volt, aki értette az idő szavát és megértette, hogy 1956 az európai Magyarország utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát a bolsevik szocializmus világából. Az ő sorsa igazi magyar sors, a mi sorsunk. Felebarátainkért érzett felelősség, kérlelhetetlen igazmondás, tettrekészség, az ellenséggel is méltányos bánásmód. A magyar lovagias nép, néha túlságosan is. Az ésszerűség rovására menően az. Ezért fordul elő velünk újra és újra, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megvédtünk –mutatott rá a miniszterelnök, párhuzamba állítva a napjainkat meghatározó kérdéseket:
Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól. Elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét. Ma is elsők vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy önként és dalolva, vakon meneteljenek bele egy újabb és még nagyobb háborúba. Barátaim, nekünk a szabadság életösztön. … A magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat, vagy amit eldönthet. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így volt ’56-ban, ’90-ben, és így van ma is.
Amíg Moszkva fütyült, azt kellett táncolni, míg ha Brüsszel fütyül, akkor nem kell táncolni. Ha nem akarunk, akkor nem táncolunk. Vagy úgy táncolunk ahogy mi akarunk!"
- hangsúlyozta a miniszterelnök,
Az ország számos pontján tartottak emellett megemlékezéseket, szinte nincsen olyan település, ahol ne emlékeznének egy saját mártírra is.
Csepelen Wittner Mária emlékhelyet avattak a szintén róla elnevezett parkban, a nemzeti ünnepen a többi között ingyenesen volt látogatható a Nemzeti Múzeum új tárlata, amely John Sadovy fotóriporter képeit mutatta be. A fotós 1956-ban örökítette meg a forradalom arcait, a mártírokat, a brutalitást és más hétköznapinak mondható megrázó, érzelmes emberi pillanatokat. Sadovy az egyik első nyugati fotóriporter volt, aki eljutott akkor Magyarországra, a vasfüggöny mögé. A művész képei először a Life magazin 1956. november 12-i számában jelentek meg – ezek mutatták meg a világnak, hogy mi történik Budapesten.
A Terror Háza Múzeum is ingyenesen volt látogatható, az állandó kiállítás mellett a látogatók megtekinthették a „Nagy bűntetthez nagy eszme kell" című új, időszaki kiállítást Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból. A Hősök falánál pedig egész napos volt protokollmentes gyertyagyújtás.
"A magyar a szabadság nyelve"
A magyar a szabadság nyelve – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve Melbourne magyar közössége előtt október 22-én este, Ausztráliában. A Magyar Központban rendezett ünnepségen a köztársasági elnök kiemelte: "október 23. a diaszpóra legnagyobb ünnepe, ezen a napon van mit éltetni és van mit siratni. Éltetjük magyarságunkat, a szabadság szeretetét, a magyar nemzet határok feletti, magától értetődő összetartozását. Siratjuk azokat, akik életüket és vérüket adták a szabadságunkért, siratjuk a közénk ékelődött fizikai távolságot, a megharcolt életeket, a családok szétszakítottságát, a kényszerű emigrációt" – fogalmazott Novák Katalin.
Így ünnepelt az ország:
Olaszországban szobrot avattak
Milánóban leplezték le Túri Török Tibor szobrászművész az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állított domborművét, amelyet a művész adományozott a milánói főkonzulátuson keresztül a városnak. Az eseményen Szili Katalin volt házelnök beszédében kiemelte: "A szabadságvágy, a szabadság eszménye kovácsolt eggyé, a hazugságokra, megfélemlítésre épített rendszer elseprésének vágya. Az akkori magyar társadalom kimondta, másmilyen világot akar magának építeni, a szabadság világát. E nap üzenete, hogy az igazság, az önrendelkezés, a szabadság, a félelem nélküli élet, a demokrácia olyan alapvető egyéni és társadalmi szükséglet, amelynek eléréséért az ember minden áldozatra kész. Ez az üzenet nemcsak a magyaroké, hanem most is fontos, egyetemes és a jövő számára is erőt adó érték" - fogalmazott.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
