tóth gabi
Létrehozva: 2023.09.19.
Aljas trükkel húzzák ki a pénzt az emberek zsebéből a multik
A minél nagyobb profit érdekében trükköznek a gyártók.
Ugyanaz az ár, gyengébb minőség: a szupermarketek különösen aljas trükkel húzzák ki a pénzt az emberek zsebéből – írja a merkur.de, és ezt a magyar vásárlók is elszenvedik, hiszen a Magyarországon működő multinacionális üzletláncok nálunk is a németországihoz hasonló üzletpolitikát folytatnak.
A témával kapcsolatban a német lapok felidézik, hogy tavaly az „év megtévesztő csomagolása” díját a „Rama kenhető” kapta, mert a korábbi 500 gramm helyett 400 gramm kenhetőt tartalmaz az azonos méretű csomagolás. Ha az ár változatlan marad, ez 25 százalékos rejtett áremelkedésnek felel meg. A „zsugorinflációnak” nevezett gyakorlatról a Ripost is írt korábban: a "shrinkflation" az angol "shrink" - zsugorodás - és az infláció ötvözete, és megszokott csomagolásba kerülő kisebb mennyiségű termékekre utal.
De nem csak a töltési mennyiség csökkentésével lehet profitot növelni. Van egy trükk, ami nagyon intuitív módon működik: egyszerűen olcsóbb, gyengébb minőségű termékeket használnak fel a gyártók.
Például a kenyérre, pékárukra kenhető krémekbe olaj és vaj helyett víz, az almalébe kevesebb gyümölcs, a vaníliafagylaltba tejszínhab helyett kókuszzsír kerül.
A Hamburgi Fogyasztói Központ (VZHH) jelentése szerint az élelmiszeripar az utóbbi időben spórolni kezdett az értékes összetevőkön. Például a tejszínt, a repceolajat vagy akár a marcipánt olcsóbb alternatívákkal, töltőanyagokkal vagy ízesítőkkel helyettesítik.
A fogyasztóvédők ezt a jelenséget „fukarkodásnak” nevezik. Az angol „skimp” szó jelentése „spórolni” vagy „takarítani”, és nem a rejtett áremelkedést, hanem a minőség romlását jelenti. Ily módon a cégek költségcsökkentést és nagyobb profitot akarnak elérni.
A szupermarketekben a „fukarkodás” mértékét nehéz meghatározni. Ehhez egymás mellé kell rakni a régi és az új összetevők listáját, a megváltotott receptúrát, hogy kiderüljön a minőségromlás. Thilo Bode, a „Foodwatch” fogyasztóvédelmi szervezet alapítója szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy például Németországban a
"négy kiskereskedelmi óriás, az Edeka, a Rewe, a Lidl és az Aldi akkora piaci erővel bír, hogy beszállítói árat diktálnak a gyártóknak, azok pedig kénytelenek egyre olcsóbban termelni – a minőség rovására.”
Önmagában ez nem lenne nagy baj, amíg az eljárás átlátható marad, csakhogy a fogyasztók nem veszik észre a csalást.
A táplálkozási szakértők óva intenek az erősen feldolgozott élelmiszerektől. Minél hosszabb az összetevőlista, annál nagyobb az egészségügyi kockázat.
A VZHH szerint az ukrajnai háború katalizátorként működött a „fukarkodásban”. Például az orosz támadás után a napraforgóolaj ára gyorsan emelkedett. Az olaj, amely számos termékben megtalálható, például a „Cini Minis” reggeli gabonapelyhekben is. A gyártó Nestlé a napraforgóolaj helyett ma már a magas (egészségtelen) telített zsírsavat tartalmazó pálmaolajat használja, bár a napraforgóolaj piaci ára időközben csökkent. A napraforgóolaj pálmaolajjal való helyettesítése még korántsem a történet vége.
„Az élelmiszeripar nagyon találékony” – mondja Bode.
Példáuls a Moser Roth egyes töltött csokoládéiban a marcipán mennyisége 45-ről 38 százalékra csökkent.
A Penny Markt „Krémes spenót friss tejszínnel”nevű termékében a spenót 21 százalékát „sikerült” megspórolni, helyette több mint 10 százalék víz, és egy kicsivel több tejszín került bele – derül ki a kreiszeitung.de listájából.
A vásárló szemszögéből a megoldás kézenfekvő.
„Itt törvénysértés történt. Az államnak kötelessége megvédeni a fogyasztókat, és be kellene avatkoznia” – mondja Bode.
A magyar kormány fellép a fogyasztók megtévesztése ellen
Bár az infláció határozottan csökken, a multik profitéhsége és az árspekuláció nem múlt el – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). Hozzáteszik: a multik amellett, hogy nagyobb mértékben emelik áraikat, mint azt a gazdaság indokolná, a magas árak miatt kieső fogyasztói keresletcsökkenést látva rejtett áremelésekkel vagy a minőség rejtett csökkentésével trükköznek annak érdekében, hogy tovább növeljék profitjukat. Az árspekuláns multik viselkedésének eredménye tehát az lehet, hogy a fogyasztók a korábbiaknál kevesebbet kapnak a pénzükért a megvásárolt termékekből, ezáltal jelentősen csökken a családok pénzének vásárlóértéke, sőt az is előfordulhat, hogy rosszabb minőségű termékekhez jutnak hozzá, ami egészségügyi szempontból is kiemelt kockázat. A vásárlók megtévesztése ellen a kormány a leghatározottabban fel fog lépni és megakadályozza, hogy a családokat megkárosítsák – hangsúlyozta a GFM.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
