Magyarország a hiteleminősítők szerint is állja a sarat

Körülbelül 52 milliárd forintos zöldmezős beruházással 1500 munkahelyet hoz létre Felsőzsolcán a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójának számító GKN – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a brit tulajdonú GKN Automotive Hungary Kft. gyáravatásán kiemelte, hogy az autóipari alkatrészeket előállító vállalat a mintegy 52 milliárd forintos zöldmezős beruházás keretében megépülő üzemével a BMW-t, a Mercedes-Benzt, a Suzukit és a Volkswagent fogja kiszolgálni.

Tájékoztatása szerint ezen projekt nyomán már idén 200 új munkahely jöhet létre, a munka második fázisának átadásával, 2026 végéig pedig 1500. Az állam támogatást ad a beruházáshoz, melynek mértékét később fogják nyilvánosságra hozni, amint megtörtént az Európai Bizottság jóváhagyása – mondta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a beruházásért erős nemzetközi verseny volt, amelyet Magyarország nyert meg, a gyárépítés nyomán pedig így tovább erősödik hazánk pozíciója a globális autóiparban.

Aláhúzta, hogy napjaink nehézségei ellenére az autóipar forradalmi átalakulása megállíthatatlanul tör előre, ez pedig óriási lehetőség Magyarország számára, azonban fontos feladatot is állít a kormány elé, mégpedig azt, hogy minél több meghatározó beruházást kell idevonzani.

„Magyarország a győztesek közé akar tehát tartozni az új korszakban is, ugyanakkor azt is akarjuk, hogy a hozzánk települő beruházások is győztesnek érezzék magukat” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy az autóipar már rég a hazai gazdaság gerincoszlopát jelent, a szektor termelési értéke tavaly először elérte a tízezer milliárd forintos „álomhatárt”, és a lendület a jelek szerint kitart, miután az idei első félévben 24 százalékos növekedéssel hétezer milliárd forintot regisztráltak, ami újabb nagy csúcsot vetít előre 2023 végére.

„Azt is tudjuk, hogy az autóiparnak rendkívül nehéz körülmények között kell elérnie ezt a fantasztikus eredményt, hiszen a környezetvédelmi szabályok és előírások egyre szigorúbbak” – mondta.

Kitért arra is. hogy a brit cégek több mint 50 ezer embernek adnak munkát Magyarországon, a kétoldalú kereskedelem volumene pedig tavaly megközelítette a hatmilliárd eurót.

A miniszter szerint az Európai Unió az eddigi legsúlyosabb gazdasági kihívásokkal néz szembe ma. „És mivel Magyarország mélyen integrálódott az európai gazdaságba, ezért természetes, hogy egy ilyen helyzet számunkra, magyarok számára is komoly kihívásokat rejteget” – jelentette ki.

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 2,36 milliárd eurós, mintegy 880 milliárd forint összértékű programot, amellyel a kormány a stratégiai fontosságú ágazatokba történő beruházásokat kívánja támogatni - írta meg a Politico. A programban akkumulátorok, napelemek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, szén-dioxid-leválasztási és -tárolási berendezések gyártói, valamint az ezekhez kulcsfontosságú alkatrészeket és nyersanyagokat gyártó cégek vehetnek részt.

Ami az érintettek számára azt jelenti, hogy a beruházásokhoz állami támogatásokat kaphatnak. A támogatások mértéke függ a cég nagyságától, igényelhetik kis és középvállalkozások is, és az adott régió EU-s fejlettségi szintje alapján a beruházási érték 15 és 55 százalék között lehet. 

A Bizottság megállapította, hogy a magyar rendszer megfelel az Átmeneti Válság- és Átmeneti Keretrendszerben meghatározott feltételeknek, és a magyar támogatási rendszer szükséges, megfelelő és arányos a zöld átállás felgyorsításához és bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztésének elősegítéséhez.

Magyarország 2023. május 25-én jelezte a Bizottság felé támogatási programját olyan ágazatokba, amelyek stratégiai fontosságúak a nulla nettó károsanyag kibocsátású gazdaságra való átmenet szempontjából. A Külgazdasági és Külügyminisztérium dokumentuma szerint az ukrajnai háború következményei, az Oroszország elleni szankciók megzavarták a kereskedelmi áramlásokat és az ellátási láncokat, nagy és váratlan áremelkedések következtek be különösen a földgáz és a villamos energia esetében, de
számos egyéb nyersanyag esetében is.

A dokumentum hangsúlyozza az autóipar és az ahhoz kapcsolódó ellátási lánc kulcsfontosságú szerepét a magyar gazdaságban. Magyarországon az autóipar mintegy 150 000 embernek ad munkát. A tervezett támogatási program elsősorban az elektromos járművek gyártóit és az akkumulátoripart érinti. Ez utóbbiban 2016 óta több mint 18 milliárd euró értékű beruházás történt, és mintegy 27 500 új munkahely jött létre.  Az akkumulátoriparban óriási gazdasági, foglalkoztatási és versenyképességi potenciál van. Széles körű alkalmazási lehetőségeivel az akkumulátorok gyártása is hozzájárulna az energiatároló kapacitások bővítéséhez, ami fontos lépés a nettó nulla kibocsátású gazdaság felé.

Érdemes felidézni a mostani hírrel kapcsolatban Szijjártó Péter egy korábbi nyilatkozatát: 

Tavaly világszerte tíz millió elektromos autót adtak el, ami az értékesítés 14 százalékát teszi ki, majd az idei első negyedévben 25 százalékos növekedést jegyeztek fel, és valószínűleg exponenciális növekedés előtt áll az ágazat.

Magyarország gazdasága erős, ellenáll az egymást követő válságoknak – állapította meg a Mathias Corvinus Collegium elemzője azután, hogy a hétvégén a világ egyik legnagyobb hitelminősítője továbbra is befektetésre ajánlotta Magyarországot. Sebestyén Géza szerint az is komoly eredmény, hogy tartani tudtuk a pozíciónkat, miközben ez például Franciaországnak vagy az Egyesült Államoknak sem sikerült.

Szijjártó Péter vasárnap jelentette be, hogy Miskolcon építi fel első európai gyárát a dél-koreai LG és a kanadai Magna vegyesvállalata. A járműiparba áramlik be mostanság a legtöbb működő tőke, 2014 óta – a koronavírus-járvány miatti megtorpanást kivéve – minden évben sikerült megdönteni a beruházási rekordot.

Míg tavaly ez 6,5 milliárd eurót jelentett, idén ez megduplázódik, ami megalapozza a következő évek GDP-növekedését. Ez 2024-ben érezteti majd a hatását, hiszen a kormány és az elemzők is 4 százalékos gazdasági bővüléssel számolnak.

Ehhez járul hozzá, hogy a dél-koreai LG és a kanadai Magna vegyesvállalata Miskolcon hozza létre az első közös európai gyárát. A két óriáscég húszmilliárd forintot fordít a beruházásra – erről a külgazdasági és külügyminiszter számolt be a hétvégén a közösségi oldalán.

„Az LG Magna első európai gyárában az elektromos autók különböző berendezéseit és alkatrészeit fogják gyártani. Ez a beruházás kétszáz új munkahelyet jelent Miskolcon. A kormány hatmilliárd forintos készpénztámogatást biztosít a beruházáshoz, amely még tovább erősíti Magyarország szerepét az elektromos autóipari átállásban, és segít minket abban, hogy a rendkívül nehéz nemzetközi gazdasági körülmények dacára is a magyar gazdaság az elkövetkezendő időszakban is növekedési pályán tudjon maradni” – mondta Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn már

a Sunwoda, a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatának nyíregyházi beruházásáról írta azt, hogy ez a 600 milliárd forintos fejlesztés is – ami 3000 munkahelyet teremt – garanciát jelent arra, hogy a magyar gazdaság újra tartós növekedési pályára áll majd.

Magyarország gazdasága erős, ellenáll az immár évek óta egymást követő válságok és gazdasági sokkok sorozatának, ezt igazolja vissza a Moody’s jelentése is. A világ egyik legnagyobb hitelminősítője továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot.

„Megnézik, hogy nincs-e túl sok adóssága egy országnak, a költségvetési egyenleg tartható-e, a gazdaság dinamikája megfelelő-e, hogyha ez mind-mind rendben van, akkor azt mondják, hogy befektetési kategóriába kerül egy ország” – mondta Sebestyén Géza. A Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője az M1-en kifejtette: a Moody’s nem talált semmi kirívót a magyar gazdaságban, ezért állított ki jó bizonyítványt róla.

Kijelentette: „Azért láthattunk olyan országokat, Amerika is elvesztette például a tripla A, vagyis a legjobb minősítést. És láttunk több olyan országot – Franciaország is ezek között volt – amelyeket konkrétan le is minősítettek a hitelminősítők, tehát látni kell azt, hogy egy ilyen gazdasági környezetben, egy ilyen hatalmas nagy viharban, ha csak tartod a pozíciót, az is egy komoly eredmény, és Magyarország ezt elérte” – mondta.

A Pénzügyminisztérium a Moody’s értékelése alapján közölte:

a magyar gazdaság jövőre visszatér a gyorsabb növekedési pályára, miközben a kormány jelentősen csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot.

A hitelminősítő 2024-re 3 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, amelyet az erős export, a magas beruházási ráta és a reálbérek növekedésével fellendülő fogyasztás is erősít.

Befektetésre ajánlotta Magyarországot a világ egyik legnagyobb hitelminősítője. A Moody's egyebek mellett a magyar gazdaság potenciális növekedésével és a termelékenység javulásával indokolta hazánk pozitív besorolását. Varga Mihály pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy 2006-tól a baloldal kormányzásának gazdasági kudarcai miatt a hitelbecslők állandóan leminősítették Magyarországot, azonban az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően hazánk többször is felminősítést is kapott.

„Jó hír érkezett a magyar gazdaságról, a Moody’s befektetésre ajánlja Magyarországot” – írta közösségi oldalán a pénzügyminiszter péntek este.

Varga Mihály a bejegyzésben kifejtette, hogy az intézet legfrissebb jelentésében megerősítette hazánk adósbesorolását.

„A világ egyik legnagyobb hitelminősítője kedvezően értékeli, hogy a magyar gazdaság jövőre visszatér a magas ütemű növekedési pályára, miközben a kormány jelentősen csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot” – írta.

A tárcavezető emlékeztetett: 2006-tól a baloldal kormányzásának gazdasági kudarcai miatt a nemzetközi hitelminősítők sorozatosan leminősítették Magyarországot. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően azonban hazánk több felminősítést is kapott.

A Moody’s jelentésében

Magyarország erősségei között kiemeli a középtávú potenciális gazdasági növekedést, ami a munkaerőpiacon és a termelékenység javulásán alapulhat. Hozzáteszik, hogy emellett nálunk az egyik legalacsonyabb a társasági adókulcs Európában.

A New York-i székhelyű intézet úgy számol, hazánk lépésről lépésre hozzájut az uniós pénzekhez, a késés pedig csak mérsékelt hatással lesz a gazdagsági növekedésre. Ezek a tényezők a hitelminősítő szerint továbbra is vonzó befektetési célponttá teszik Magyarországot.

A Moody’s szerint is állja a sarat a magyar gazdaság – írta péntek esti közleményében a Gazdaságfejlesztési Miniszter. Nagy Márton úgy fogalmazott,

Magyarország gazdasága erős, egyaránt ellenáll az immár évek óta egymást követő válságok és a gazdasági sokkok sorozatának. Ezt igazolja vissza a pénteki bejelentés is.

A tárcavezető kifejtette, hogy 2022-ben a háború és a szankciós energiaválság közepette is 4,6 százalékkal nőtt a hazai gazdaság, ami a rendszerváltoztatás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedésének bizonyult. Kiemelte, emellett a kormány gazdaságvédelmi intézkedései sikeresen megvédik a munkahelyeket.

Ma már közel 4,8 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van. Nagy Márton hozzátette, a kormány legfontosabb célja, hogy hazánk kivédje a recessziót, egyszámjegyűre szorítsa le az inflációt, és mielőbb reálbérnövekedést érjen el.

A Moody’s mellett a másik két nagy nemzetközi hitelminősítőnél, a Fitch Ratingsnél és a Standard & Poor’s-nál is befektetésre befektetésre ajánlott minősítésben van Magyarország.

Vagyis két osztályzattal magasabbra sorolják hazánkat, mint az elmúlt évtized elején.