Kelenföldi gyilkos-öngyilkosság: egyre halványabbak emlékeik édesanyjukról a félárván maradt gyerekeknek

Egy ország állt döbbenten három évvel ezelőtt a tragédia előtt, amelyben egy kétgyermekes családanya vesztette életét. A kelenföldi toronyház 14. emeletéről kivetette magát egy férfi szerelmi bánatában, és éppen a kapun kilépő, kétgyermekes édesanyára zuhant. Mindkét felnőtt a helyszínen életét vesztette. A család még a koronavírus-járvány ideje alatt kéthetes karanténba kényszerült, és annak lejárta után éppen az első sétára indult, amikor a szörnyűség bekövetkezett. Erzsébet maga előtt tolta a babakocsiban ülő, hat hónapos Boglárkát, mellette totyogott a 3,5 éves Márton. A családfő az adott pillanatban csak azért nem volt velük, mert valamiért vissza kellett mennie a lakásba. Mikor visszatért, élete legszörnyűbb látványa fogadta: azonnal tudta, hogy semmit nem tehet már gyermekei édesanyjáért.

Szeptemberben nagy változások lesznek a család életében

A Ripost kíváncsi volt rá, hogyan éli mindennapjait Erzsébet özvegye és félárván maradt két kisgyermeke. A családapa egy kisváros gazdasági irodájában dolgozik, de másodállásban egy strandon is elvállal műszakokat úszómesterként. Gábort telefonon értük utol.

"Boglárka óvodába, Márton pedig iskolába megy szeptembertől. Ez mindannyiunk életében komoly változás. A kislányom esetében nincs miért aggódnom, már csak azért sem, mert együtt fog járni a bölcsődei barátnőjével. Bízom benne, hogy Márton iskolakezdésével sem lesz gond, tudom, hogy okos fiú" – mesélte Bronz Gábor.

Márton egyébként már felismer néhány betűt, igaz, a nevét még nem tudja leírni, de ez az ő korában nem is követelmény. Az édesapa izgatottan várja, hogy tanulhasson a kisfiával. Ebben egyébként a szülei is a segítségére lesznek, akárcsak a mindennapokban.

 – árulta el Gábor.

Boglárkában látja Erzsébetet

Márton még néha emlegeti az édesanyját, bár Gábor szerint egyre halványabbak az emlékei. Boglárka még ritkábban hozza szóba, ami érthető, hiszen csecsemő volt, amikor Erzsébet hirtelen elment.

Gábor három év után kész egy új párkapcsolatra 

A családfő úgy érzi, kezd megbékélni élete legnagyobb tragédiájával. Három hónapja regisztrált néhány társkereső oldalra, de a sikerek egyelőre váratnak magukra.

 – mondta a családfő és hozzátette: a legtöbb, vele egyidős nő gyermekei már felnőttek.

- Ha képet küldök valakinek a fiamról és a lányomról, megdicsérik az „unokáimat”. Mikor mondom, hogy ők az édesgyermekeim, a hölgyek közlik, hogy nem tudnak már mit kezdeni egy kisgyermekes férfival. Tulajdonképpen idő sem jut arra, hogy jobban megismerjük egymást – állapította meg Gábor.

"A szomorúságomat nem úgy kell másoknak elképzelnie, hogy még mindig nyafogok, inkább úgy, hogy emlékszem rá: Erzsébettel valami nagyon jó dolgot sikerült kialakítanunk, és most folyamatosan azzal szembesülök, hogy az már nem jön vissza soha" - állapította meg az özvegy.