Gyilkos öngyilkosság Kelenföldön: Megrázó vallomás a gyászoló özvegytől

Az asszony két gyermekével délutáni sétára indult, amikor újbudai házuk előtt egy öngyilkos férfi a 14. emelőről leugorva éppen rá zuhant. Az akkor hároméves kisfiú és a féléves, babakocsiban fekvő kislány a csodával határos módon nem sérültek meg, pár centire tőlük csapódott be a férfi, teljes testsúlyával elsodorva Erzsébetet. A lelki törés azonban hatalmas volt a nagyobb gyerekben, hiszen az egész borzalmat közvetlen közelről nézte végig. Az asszony férje, Gábor pár pillanat múlva lépett ki a kapun, és élete párja a karjaiban halt meg.

„Eltelt egy év, de még mindig a nagy semmit látom, ha a jövőre gondolok. Azt mondják a gyászév után picit könnyebb lesz, de nálam ez csak félig igaz. Azt már az agyammal tudom, hogy előre kell tekintenem, de nem tehetek róla, egyetlen kép sem villan be. Akkora a különbség a fantasztikus, boldogsággal teli múlt és a jelen között, hogy arra nincsenek szavak. Az utóbbi évben olyan lelki hullámvasúton ültem, amit az ellenségemnek sem kívántam. Amikor a gyerekeimre nézek az maga a Mennyország, amikor meg eszembe jut Erzsébet, a poklok poklát élem át a hiányától” – beszélt a Blikknek őszintén az érzéseiről Gábor.

Az Erdélyből származó Erzsébet halálának évfordulójára a család odautazott, és egy templomban misét mondattak az emlékére. Gábor elmondása szerint a szertartás nagyon megindító volt. Utána a hozzátartozók és a közeli barátok a paplaknál összegyűltek egy kötetlen beszélgetésre.

„Láttam, hogy a gyerekek számára is nagyon szívbemarkoló, de valahol megnyugtató volt a mise. Az Erdélyi út alatt a kisfiam többször is szóba hozta az édesanyját, szeret róla beszélni. Szerencsére a gyerekek már jól vannak, csak én tudnám már őket követni. Azzal is tisztában vagyok, hogy lassan el kell költöznünk az édesanyáméktól, de egyelőre sem anyagilag, sem lelkileg nem vagyok rá képes. Én Erzsébettel akartam új otthonba menni, nem nélküle. A sors azonban másképpen rendelkezett, és ezt lassan tudomásul kell vennem” – zárta a beszélgetést a gyászoló özvegy.