Itt van a kidobott ételek toplistája

Talán nem meglepő módon, készételekből dobunk ki a legtöbbet, de zöldségből, gyümölcsből és pékáruból is túl sok megy a kukába. .

Bár sok élelmiszer ára az utóbbi hónapokban az egekig emelkedett, még mindig nagyon sok étel landol a kukában. A Ripostnak dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)Maradék nélkül programjának vezetője nyilatkozott, aki elárulta, mi a kidobott élelmiszerek toplistája.

Az élelmiszer-hulladékok nagy része a háztartásokban keletkezik. Mivel napi párszáz grammról lehet szó, az emberek hajlamosak ezzel nem foglalkozni. Olyasmire kell gondolni, hogy egy-egy száraz kifli, megpenészedett gyümölcs vagy a hűtőben felejtett ételmaradék végzi a szemetesben

- fogalmazott a szakember.

Ha éves szinten nézzük a pazarlás mértékét, akkor viszont már egészen döbbenetes szám rajzolódik ki.

Minden egyes ember évente 65 kg élelmiszer-hulladékot termel. Ennek egy részét nem tudjuk megspórolni, ugyanis ide tartozik egyebek mellett a kávézacc, a tojáshéj vagy a zöldségek és gyümölcsök héja

- mondta a Ripostnak dr. Kasza Gyula.

A szakember szerint a jövő évtől a tervek szerint elkezdődik a biohulladék gyűjtése a lakosságnál, így ezeket az élelmiszer-hulladékokat majd elszállítják tőlünk. Igen ám, de ha ezeket levonjuk, akkor is 25 kg élelmiszer-hulladék keletkezik személyenként, ami nagyon sokba kerül a mai élelmiszerárak mellett.

Vajon milyen élelmiszerek landolnak legtöbbször a kukában?

A toplista első helyén a készételek állnak, ugyanis túl gondoskodóak vagyunk, ha ételről van szó. Főleg, ha vendégeket is vár egy család. A második helyen a zöldségek és gyümölcsök állnak, míg a dobogó legalsó fokán a pékáruk vannak - tudtuk meg a Nébih szakemberétől.

Itt érdekességképpen megemlítette Kasza Gyula, hogy egyre többen lefagyasztják a feleslegessé vált pékárut, mielőtt még megszáradna, mert így hosszú ideig friss marad és a fagyasztóból kivéve néhány órán belül fogyasztható.

élelmiszer pazarlás — Készételből kerül legtöbb a kukába az élelmiszerek közül Fotó: Andrey_Popov

"Érdekes módon a fiatalok azok, akik próbálnak fenntarthatóbban élni, ők nemcsak az élelmiszerek tekintetében, hanem az élet más területén is tudatosabbak. Például fiatalabb kollégáimra az autóhasználat már kevésbé jellemző, vagy a használt ruhák vásárlását is említhetném. Rajtuk kívül az idősekre jellemző még, hogy odafigyelnek arra, ne pazarolják az ételt" - mondta a szakember.

A Nébih munkatársa egy érdekességre is felhívta a figyelmet. Azok, akik otthon bármilyen élelmiszert állítanak elő, akár csak az erkélyen paradicsomot nevelnek, sokkal tudatosabbak.

De mennyire függ össze a pazarlás a jövedelemmel?

Az alacsony jövedelműek nyilván kevésbé pazarlóak, de érdekes módon már az alsó középosztály pazarolja az élelmiszert. Ez világviszonylatban is így van. Már nem a legtehetősebb országok dobják ki a legtöbb ennivalót. Azt is megfigyeltük, hogy a hölgyek gondosabbak, jobban odafigyelnek, felhasználják az ételmaradékokat

- tette hozzá a Maradék nélkül programjának felelőse.

Kasza Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel minden háztartás egyedi, az a legjobb, ha mindenki elkezdi megfigyelni, hogy mennyi maradékot halmoz fel és ezt akár egy kockás füzetbe is vezetheti, így látja, hogy mit kéne tennie.

Egyéb élelmiszermentő tippekért érdemes felkeresni a Nébih Maradék nélkül Facebook-oldalát, vagy Instagram-oldalát, így még több ember élhet tudatosabban és kevesebb élelmiszer végzi a szemetesben

- tette hozzá Kasza Gyula.

Ripost hírek