tóth gabi
Suhajda Szilárd az Everest 8000 méter feletti területén tűnhetett el, amit nem véletlenül neveztek el halálzónának. A hegymászóknak a lehető legrövidebb időt szabad csak itt eltöltenie.
Suhajda Szilárd neve mára már egybeforrott a Mount Everesttel. A magyar hegymászó életcélja volt a magaslat meghódítása, de a hegy tragikus körülmények között felülkerekedett rajta. Suhajda magányosan, oxigénpalack és serpa nélkül vágott neki az expedíciónak, a halálzónából azonban nem jutott ki.
A Mount Everest 8000 méter feletti részét nem véletlenül nevezték el halálzónának, hiszen itt már oxigénpalackkal is kihívás megmaradni. A levegő sűrűsége csak harmada a tengerszintinek és extrém hideg van. A vér besűrűsödik, és magas a fagyási sérülések kialakulásának kockázata, további lehetséges veszély még az agyi ödéma és a tüdővizenyő kialakulása. Az optimális haladás érdekében percenként csak egyet léphetnek a mászók. A legtöbb ember szervezete nincs hozzászokva az ilyen extrém körülményekhez. A kimerültség és a körülmények miatt a hegyen már több, mint 300-an haltak, meg. A holtestek többsége az Everesten marad, így nem túlzás azt állítani, hogy a csúcsra vezető út holtestekkel van kikövezve.
Suhajda Szilárd holtestét még nem sikerült megtalálni, de a hegymászók és serpák beszámolói szerint a Hillary-lépcsőnél látták utoljára és a nyomkövetője utolsó küldött helyzete alapján valahol 8790-8800 méter magasságig juthatott. A beszámolók szerint Szilárdon is az agyi ödéma és fagyási sérülések jelei mutatkoztak, tájékozódási képességét is elveszíthette.
Suhajda Szilárd első magyarként minden külső segítség nélkül szerette volna meghódítani a hegyet, ami végül nem sikerült neki. A Mount Everest megmászása nem csak veszélyes, de nagyon drága is. Budapestről indulva a legolcsóbb megoldás is 20 millió forinttól indul. Minél nagyobb biztonságra vágyunk, annál inkább a zsebünkbe kell nyúlni: a legbiztonságosabb csomag közel 80 millió forintba kerül, de még ez sem garancia arra, hogy feljutunk a csúcsra.