tóth gabi
Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
POLITIK
Létrehozva: 2023.06.14.
Újabb magyar kisműhold kering a Föld körül - ezt tudja
A SpaceX Falcolm 9-es rakétája vitte az űrbe a Műegyetem ötödik kisműholdját. A neve MRC-100, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és munkatársai készítették. A Műegyetemen megkezdődött az űrmérnök mesterképzés.
A magyar űrkutatás és űrtevékenység – Bay Zoltán híres holdradar-kísérletétől számítva – 77 éves múltra tekint vissza. A hazai kutatóműhelyek, tudományos intézetek, sőt immáron gazdasági szereplők képességei nemzetközi viszonylatban is kitűnnek. Magyarország számára stratégiai érdek, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozíciót, építve a több évtizedes múltra visszatekintő iparági hagyományaira - írja a magyar Űrhajós Program honlapja. Most egy újabb magyar sikerről számolt be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak a Francia Guyana-i Űrközpontból azt a rakétát, ami Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1 kg tömegű 10x10x10 cm-es kockáját, az első magyar műholdat, a Masat-1-t vitte az űrbe. Június 12-én hétfőn pedig a kaliforniai Vandenberg-űrközpontból elstartolt a SpaceX Falcon 9-es rakétájának Transporter 8 missziójával az egyetem 5. kisműholdja: az MRC-100.
Ez egy oktatási célú műhold, amit hallgatók és oktatók készítettek
- mondta a Ripost kérdésére Herman Tibor, a Radar és távérzékelés labor tudományos munkatársa. „Jövő hét elején fog pályára állni, 92 perc alatt kerüli majd meg a Földet 2,9 km/mp-es sebességgel. Ez is, mint a korábbiak, mérni fogja az elektromágneses szennyezettséget, amit az ember generál a Földön, és ezenkívül még több mint tíz tudományos kísérletet is elvégez. Kapott egy mágneses elvű új helyzetstabilizáló rendszert, amivel utasítani tudjuk, hogy a Föld mágneses terét kihasználva merre forduljon" mesélte Herman Tibor.
Az MRC-100 pocket cube, azaz „zsebméretű”, 50x50x178mm, és három egységből áll. Az alaprendszereken kívül van rajta nagy teljesítményű rádióadó, amivel követhetik rádióamatőrök, és a Földre sugárzott adatokat ők is foghatják. Visz magával tengerjáróhajók pozícióját meghatározó rendszert is, valamint sugárzásmérőt és akkumulátor-szigetelőanyag tesztet.
„A Transporter 8-cal 72 űreszközt állítottak pályára. Hogy ebbe bekerüljünk, azért természetesen fizetni kellett, összesen 60 ezer eurót, ezt támogatásokból tudtuk fedezni, az elkészítéséért pedig a hallgatók kreditet kaptak, amit beszámítanak a diplomájukhoz. A munkát 2021 nyarán kezdtük el oktatókkal és hallgatókkal, a műholdat pedig tavaly év végén szállítottuk ki. Közös ötletelés volt, hogy miket tudjon, amiben a korábbi űreszközök elkészítői is részt vettek" - számolt be az egyetem tudományos munkatársa.
„Természetesen a munkánkat igyekszünk népszerűsíteni, hogy a világon minél többen tudjanak róla, hiszen nem sok műholdja van Magyarországnak" - tudtuk meg Herman Tibortól.
Az első műholdunk a kategóriájában első volt, ami az elektroszmog mérésében működőképesnek bizonyult, és az összes eddigi egyetemi műholdunk is hibátlanul működött. Erre büszkék lehetünk. Az MRC-100 pálya élettartama legalább tíz év, utána zuhan vissza a Földre.
Ha mindvégig nem is, de legalább egy évig küldeni fogja az adatokat, működni fog.
A Műegyetemen elkezdődött az űrmérnök mesterképzés, összhangban a magyar űrkutatási tervekkel, úgyhogy a munkát biztosan folytatják.
A következő projekt konkrétan még nincs meg, de biztosan fogunk építeni új műholdat, mivel most már űrmérnök hallgatóink is vannak
- tette hozzá Herman Tibor.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
