kulcsár edina
Az ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumokkal és az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatban kérdeztük dr. Mangó Gabriella háziorvost.
„Nem kell azonnal az antibiotikumokhoz nyúlni” – hívta fel a figyelmet dr. Mangó Gabriella háziorvos, aki a túlzott antibiotikum- használat következtében kialakuló szuperbaktériumok kapcsán kérdeztünk.
Egyes vélemények szerint egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyben az antibiotikum-rezisztencia. Az ENSZ egy friss jelentésében arról írt, hogy a gyógyszeriparon és a mezőgazdasági tevékenységen keresztül rengeteg antibiotikum jut az emberi szervezetbe, ami miatt sokkal gyorsabban válnak immunissá a betegek. 2050-re az ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok, évente akár tízmillió ember halálához is vezethetnek majd – írták.
Az ENSZ jelentése szerint csak akkor tudjuk hatékonyan felvenni a küzdelmet ezekkel a szuperbaktériumokkal szemben, ha csökkentjük a gyógyszeripari és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó környezetszennyezést.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenyegetésként tekint az antibiotikum-rezisztenciára, és aggódik, hogy a világ egy olyan korszak felé tart, amelyben a gyakori fertőzések újra halálos áldozatokat fognak szedni.
Dr. Mangó Gabriella szerint ugyanakkor azt sem szabadna elfelejteni, hogy egy orvos általában ismeri a páciensét és az aktuális egészségügyi állapotával is tisztában van.
Szem előtt kell tartani, hogy milyen panaszokkal érkezik a beteg. Fontos továbbá, hogy egyes esetekben elkerülhetetlen az antibiotikumok használata. Arról nem is beszélve, hogy az is veszélyes tud lenni, ha az orvos nem ír fel antibiotikumot, amikor a betegének arra lenne szüksége
- fogalmazott a háziorvos.
A streptococcus esetében mindig, de az elhúzódó panaszokat, lázat, szövődményeket okozó influenza, a koronavírus és az RSV esetén is indokolt lehet az antibiotikum.
A közelmúltban megjelent szakmai cikkekben olyanokról is hallhattunk, hogy egyes állattenyésztők a csirkét és a disznót a levágásuk előtt antibiotikummal kezelik, és ezek az antibiotikumok még megtalálhatóak az állat húsában. Ha ezek igaz állítások, akkor ez a „szokás” növelheti az antibiotikumrezisztens kórokozók elszaporodását.
– jegyezte meg a háziorvos.
Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása természetes jelenség, de az efféle szerek túlzott használata erősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már őket.
Ami a szegényebb rétegeket illeti, ott nemcsak egy egyszerű ellátásra, hanem a különféle fertőzések kialakulásának megelőzésére is oda kell figyelniük az orvosoknak. A szén tüzelésű települések lakói, a rendszeresen dohányzók, a gyenge immunrendszerű emberek, a vírussal fertőzöttek mind olyanok, akiknél valószínűleg indokoltabb az antibiotikum használata. Találkoztam olyan beteggel, aki évek óta szed olykor-olykor, fejfájásra valamilyen penicillinszármazékot, és lehetetlen volt elmagyarázni neki, hogy amit csinál, az nem megfelelő és káros. Az ilyen „szokásokat” felvevő betegek, hogy az adott antibiotikumhoz hozzájussanak, sokszor olyan tüneteket produkálnak, melyek hozzásegítik őt a gyógyszerhez, vagy mástól vásárolják meg.
– mesélte el a Ripostnak dr. Mangó Gabriella.
Összességében tehát a környezetünkre, a táplálkozásunkra, az életmódunkra egyaránt érdemes odafigyelnünk. Az adott háziorvos igyekszik minden esetben a lehető legjobb gyógymódot megtalálni, de az antibiotikumok használatának az elkerülése nem könnyű feladat, mert ebben a döntésben a beteget, mint a környezetének a részét kell kezelni.