Óriási a tisztújítás tétje a hegyközségi szervezetekben

A magyar ember mindig is szerette a jó bort. Örvendetes, hogy ma már a minőség is egyre nagyobb szerepet kap az éttermekben a vendégeknél, illetve a boltokban a vásárlóknál. Egyre többen már nemcsak borfajtát, hanem borvidéket, sőt termelőt, esetleg dűlőt is választanak. A borokról és a hegyközségi munkáról nyilatkozott a Ripostnak Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

Milyen lesz várhatóan a 2022-es évjárat? Jó borok érlelődnek már a pincékben?

Bíztatóak a kilátások. Az eső még időben érkezett augusztusban, a borok alapvetően kiegyensúlyozottak, gyümölcsösek. Természetesen a borvidékek között lesznek majd különbségek, de alapvetően a jó évjáratok között lesz nyilvántartva a 2022-es év.

Egyre többet hallunk a hegyközségekről, de mi is a szerepük?

Általában települést jelölnek, de kritérium, hogy egy hegyközségnek minimum 300 hektáros területen kell működnie. Jelenleg 90 hegyközség van az országban, de a számuk rövidesen 88-ra fog csökkenni. 

Hogyan épül fel a szőlészek és borászok érdekvédelmi és szakmai szervezete?

Háromszintű szakmai rendszer működik. Alapját a települési szinten működő hegyközségek jelentik. Az itt megválasztott szőlészeti és borászati küldöttek alkotják a borvidéki érdekképviseletet jelentő második szintet. A tisztújítás keretében az első hegyközségi közgyűlést február 13-án a Kunsági borvidéken, Páhi Hegyközségben tartják. A harmadik szint keretében végül a 22 magyar borvidék egy-egy szőlészeti és borászati küldöttet delegál a hegyközségi szervezet tanácsába, amely országos kérdésekben képviseli az ágazatot. Vagyis 44 küldött az, akik 2023. május 31-ig megválasztják többek között a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségét, alelnökeit és elnökét. Utóbbi 2015 novembere óta Légli Ottó.

Mi a tétje a tisztújításnak?

Nem kevesebb, mint hogy a szakma hogyan folytatja a megkezdett munkát, amit az elmúlt öt évben megalapoztunk. Az ágazati minőségi munka folytatása nagyon fontos.

Milyen eredményeket sikerült elérni az elmúlt öt évben?

A hegyközségi rendszer fontosságát jelöli a 2020. évi új bortörvény, amely a magyar szőlő és bor ágazat irányítási rendszerét a hegyközségi köztestületekre alapozza. 2020-ban a szakmaközi szervezet a bormarketing és a biológiai alapok kutatás fejlesztését ösztönző szakmai piacszervezési intézkedéseket hozott, 2022-ben pedig az érzékszervi borbírálatról szóló piacszervezési intézkedést alkotta meg.

Az utóbbi kettőt megmagyarázná, hogy mit jelent pontosan?

A biológiai alap egyebek mellett arról is szól, hogy meghatározzuk az egyes fajtáknál a vegyszerhasználatot. A termelőknek minden oltvány után 10 forintot kell fizetniük, amely arra szolgál, hogy a kikutatott magyar szőlőfajtákat minél hamarabb termelésbe lehessen vonni. A borbírálat pedig arról szól, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy a kereskedelmi láncok – legyen az magyar tulajdonú vagy multi – teljes borszortimentjét lebíráljuk. Két dologra keressük a választ: az adott tétel megfelel-e a technológiai előírásoknak, illetve annak a fogyasztása élvezetet nyújt-e, lévén a bor élvezeti termék. Készül majd egy adatbázis is, jelenleg már 5-6 lánc borainak vizsgálatán vagyunk túl.

Ennek eredményét mi, vásárlók is megismerhetjük?

Az első három évben még biztosan nem, utána pedig nem kizárt, hogy ez is megtörténik. 

Ezzel is javítható a magyar bor minősége, rangja? Mindezt azért is kérdezem, mert statisztikák szerint 2022-ben Magyarországon az egy lakosra eső éves borfogyasztás mindössze 20 liter körül van, miközben húsz évvel ezelőtt, 2002-ben már ennek a kétszerese is volt. 

Többek között szakmai visszacsatolással is próbáljuk a minőségfejlesztést biztosítani, miközben a szakmaközi bormarketing mellett a borvidékek aktivitására is szükség van. Ugyanakkor az állami bormarketing is elengedhetetlen, melyben a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos úrnak, Rókusfalvy Pálnak lesz nagy szerepe. Utóbbira egyébként az ő személye jelent garanciát.