kulcsár edina
Sok világvége-elméletről hallottunk már, de az azték verzió tényleg nem hangzik túl jól. Az elmélet szerint a földrengéseknek is komoly köze lesz a világvégéhez, ami nem jelent túl jót elnézve a jelenlegi sorozatos földmozgásokat.
Amióta világ a világ, és az emberek elkezdtek gondolkodni létezésük értelmén és okán, léteznek világvége-elméletek is. Ahogyan minden kultúrának, vallásnak és népcsoportnak megvan a maga világkeletkezés-elmélete, úgy megvan a világvégéhez kapcsolódó jóslata is. Ezek közül azonban már annyi dőlt meg, hogy szinte nehéz is komolyan venni őket.
2012-ben például a maja naptár szerint jött volna el az apokalipszis, a finn elmélet szerint pedig 2014. február 22-én végzett volna a világgal a Ragnarök. Ezeken bár már túl vagyunk és ép bőrrel megúsztuk, a jövőt illetően is vár még ránk pár furcsa dátum: a klímakutatók például 2039-re jósolnak világvégét, állítólag ugyanis ekkorra fog elolvadni a sarkköri jégpáncél, özönvizet okozva a Földön. Egy másik elmélet magától Isaac Newtontól származik, aki szerint az apokalipszis 2060-ban érkezik majd el.
Az azték világvége-elmélet nem kifejezetten dátumhoz köti az apokalipszist, hanem öt világkorszakot állapít meg, amelyek vége mindent elsöprő pusztítással zárul és az új korszakban a Föld mindig újra benépesül. Az aztékok elmélete alapján a Föld jelenleg négy világkorszakán, azaz négy végen és újrabenépesülésen van túl, és most éli ötödik világkorszakát.
Az első korszak végén az elmélet szerint az embereket jaguárok falták fel, a másodikban az emberek majmokká változtak, a harmadikban tűzeső, a negyedik világkorszakban pedig özönvíz pusztította el az emberiséget. Az azték apokalipsziselmélet szerint a mostani, ötödik világkorszak végén földrengések söprik majd el az emberiséget a Föld színéről.
A jóslat szerint tehát ez a szakasz még hátravan, azaz éppen ezt éljük. Lehet, hogy mindehhez van köze a sok földrengésnek is?
Az egész világot megrázta a Törökországban tapasztalt hatalmas földrengéssorozat. A földmozgás halálos áldozatainak száma már meghaladta az ötvenezret. A rengések azonban nem csak ott jelentkeztek: nem sokra rá sorozatosan megmozdult a föld Romániában is, majd jött Horvátország. Igaz ezek a rengések már kisebbek voltak, az embereket mégis megijesztette, hiszen hazánk déli részein is lehetett érezni a földmozgást.
Ha még mindez nem lenne elég, a rémálom folytatódott: február 20-án, hétfőn Olaszországban, Szicília partjainál is megmozdult a föld, kedden Iránban is földrengésről jelentettek, majd csütörtökön erős, 6,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg hajnalban Tádzsikisztán gyéren lakott, Kína Hszincsiang tartományához közeli részét.
A földrengések itt azonban nem álltak meg: péntek hajnalban egy kisebb földrengést észleltek Szerbiában is, a Vajdaság területén, Smederevóban (Szendrőn), majd elérték az Egyesült Királyságot is, ahol február 25-én 3,8-as erősségű földrengés rázta meg az Dél-Walest. Szombaton nem csak Walesben, de Japánban is megmozdult a föld. A Richter-skála szerint 6,1-es erősségű földrengést mértek a Hokkaidó prefektúrában.
Eddig ezekről tudunk, és ki tudja mennyi jön még. Az elmúlt egy hét történéseit elnézve nem kizárt, hogy a földrengések korába léptünk, amely végén akár egy mindent elpusztító rengés vethet véget a világnak. Legalábbis az aztékok szerint. Eddig azonban nem sok világvége-elmélet vált valóra, és nagyobb esély van arra, hogy ez is csak egy vaklárma.