Nagy Márton: Év végére egyszámjegyű lehet az infláció

„Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót, az infláció pedig az év végére ismét egyszámjegyű lehet; 2024-ben már egyensúlyi pályán 'kilőhet a magyar gazdaság', a növekedés elérheti a 4 százalékot” – nyilatkozta a gazdaságfejlesztési miniszter a Mandiner hetilapnak.

Nagy Márton 2022-t az egyik legnehezebb évnek nevezte a rendszerváltás óta, hozzátéve, hogy „tudtunk alkalmazkodni” és a „most látható pályán haladva akár kellemes meglepetések” is érhetnek. A nehézségek között példaként említette az ország éves energiaimportját, amely tavaly a GDP-arányában 10 százalékra ugrott az előző évi 4 százalékról az emelkedő energiaárak miatt, és 10 milliárd eurós kiadást jelentett.
Az idei növekedést a GDP 4 százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik, mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, hangsúlyozta. Hozzátette, a GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést.
Az inflációról a miniszter kiemelve, hogy az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a január inflációt és február-március környékén az élelmiszerárak is tetőzhetnek. Onnan drasztikusan csökkenhet és az év végére már ismét egyszámjegyű lehet az fogyasztói árak éves növekedési üteme.
A fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszott szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését, valamint a bérnövekedést említette.
Nagy Márton szerint amennyiben gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére. Úgy vélte, hogy az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot, miközben az MNB számításai szerint 100 százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők.

A gazdaságfejlesztési miniszter megjegyezte, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozása feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekord szintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartalékja január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.

Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet. A témára akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát. Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte – mondta a Mandiner hetilapnak.