INSIDER
Akik kedden a Duna mentén jártak Budapestnél, igen fura, úszó ködfoltokat láthattak. Németh Lajos meteorológus elárulta a Ripostnak, hogy mi volt ez.
A ködképződéshez alapvetően két dologra van szükség. A levegő magas nedvességtartalmára, ami jellemzően minimum 80 százalékos páratartalmat jelent és a talaj menti levegő alacsony hőmérsékletére
– árulta el Németh Lajos meteorológus a Ripostnak.
– A lokális, regionális ködképződésről érdemes tudni, hogy leginkább a helyi tényezők befolyásolják. Emiatt előfordulhat, hogy egymástól akár 500-1000 méter különbséggel egyik területen sűrű köd van, míg a másikon meglehetősen jók voltak a látási viszonyok – jegyezte meg Németh Lajos.
– Az egész országot és a Kárpát-medencét érintő ködképződésről fontos tudni, hogy egyaránt függ a talajmenti hőmérséklettől, a levegő szennyezettségétől és a párás levegőtől, hiszen ilyen esetekben egybefüggő ködfelhőről van szó – a meteorológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt napokban olyan légmozgások voltak, amik meggátolták a komolyabb ködképződést. Az északi és északkeleti tájakon ugyanakkor csendes, ami miatt tartósan ködös idővel kellett hogy számoljunk. A ködfoltok kialakulásához ugyanis arra is szükség van, hogy ne legyen szeles az idő.
Január első napjain a téli időszakhoz képest magas a nappali hőmérséklet, ami az éjszaka során jelentősen lehűl. Reggelre a hirtelen hőmérséklet csökkenés, a talajmenti hideg, párás idő miatt köd alakul ki. Minél szélcsendesebb az idő, annál egybefüggőbb a köd az adott térség felett.
– fejtette ki számunkra Németh Lajos meteorológus.
Ripost hírek
