Kiderült: Magyar Péter ezzel a botrányos kijelentéssel akasztotta ki leginkább az embereket

INSIDER
Létrehozva: 2022.12.13.
Módosítva: 2022.12.13.

Számok és adatok a nyugdíj-körül

Érdemes tisztában lenni a legfrissebb információkkal. Mutatjuk, hogy mire számíthatnak a már nyugdíjban lévők, és mi vár azokra, akik idéntől részesülnek nyugellátásban.

A legfontosabb leszögezni, hogy 2023-ban nem változik a nyugdíjkorhatár. Mivel 2022-ben befejeződött a korábban megkezdett nyugdíjkorhatár-emelés, így 2023-ban is 65 év lesz a korhatár a nők és a férfiak esetében is. A nőknél azonban továbbra is életben marad az a lehetőség, hogy 40 évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak koruktól függetlenül. Ráadásul ebbe maximum nyolc év gyermeknevelési időt is bele lehet számíttatni. 

Nem lesz nyugdíjkorhatár-emelés. Lesz viszont nyugdíjemelés és 13. havi nyugdíj is.
Nem lesz nyugdíjkorhatár-emelés. Lesz viszont nyugdíjemelés és 13. havi nyugdíj is.  Fotó: KALLUS GYORGY / Világgazdaság

Mit jelent az öregségi nyugdíj és kinek jár

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére - olvasható az Államkincstár oldalán. 

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Nyugdíj mellett lehet dolgozni?

Igen! 2020. július 1-től ráadásul jelentősen megnőtt a nettó bére azoknak, akik a nyugdíj mellett vállalnak munkát. Fontos tudnivaló, hogy a jövedelem járulékmentessé vált, vagyis azok a munkáltatók, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, mentesülnek mind a szociális hozzájárulási adó, mind pedig a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Nyugdíjemelés, nyugdíjprémium és 13. havi nyugdíj

Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdasági Kabinetet követően arról számolt be a legnagyobb közösségi oldalon, hogy novemberben kifizette a kormány a nyugdíjprémiumot és a nyugdíj-kiegészítést. A tárcavezető továbbá felhívta a figyelmet, hogy januártól újabb nyugdíjemelés várható, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj. Pontos számokat egyelőre nem jelentett be a kormány, de az előző évek gyakorlata azt mutatta, hogy az inflációval azonos mértékben növelik a nyugdíjakat. Ha most is ez a döntés születik, akkor 2023 januárjától 200 ezer forint fölött lehet az átlagnyugdíj Magyarországon.

Nyugdíjreform jön Szlovákiában, a felvidéki magyarokat is érinti

Az északi szomszédunkban jelentős változások lépnek életbe jövőre a nyugdíjszektorban. A legfontosabb újdonság talán, hogy bevezetik a szülői bónuszt. Ez a korábban ismeretlen megoldás a nyugdíjasok 80-ának helyzetét javíthatja. Szülő bónuszt azoknak a gyermekei fizethetnek, akik Szlovákiában dolgoznak. A gyermek a bruttó fizetés 1,5-1,5 százalékát utalhatja el szülei számára, fontos, hogy ez nem csökkenti az utaló személy későbbi nyugdíj nagyságát. További változás a rendszerben, hogy 40 év munkaviszony után lehetővé teszik a korengedményes nyugdíjazást. Ezek a reformok jelentős számban érintik a Szlovákiában élő felvidéki magyarságot is. 

Rekordmértékű nyugdíjemelés várható 2023 januárban. A Bankmonitor.hu számításai szerint az átlagnyugdíj ezt követően már meghaladja majd a 200 ezer forintot, a mediánnyugdíj pedig elérheti a 192 ezer forintot. A megélhetési költségek emelkedésével összefüggésben a nyugdíjak összegének jelentős növelése sem feltétlenül segít azonban az idősek anyagi helyzetén.

Az idősek jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022. januárban a nyugdíjasoknak alig 22 százaléka kapott havi 200 ezer forintot meghaladó összegű állami ellátást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzététele szerint ugyanekkor az átlagnyugdíj 164 ezer forint volt, míg a mediánnyugdíj a Bankmonitor becslése alapján 140 ezer forintra rúgott. Az idei évi extrém infláció okán végül jelentős nyugdíjemelésekre került sor. 

Az év eleji ötszázalékos rendes nyugdíjemelést követően két alkalommal (júliusban és novemberben) is kaptak nyugdíjkorrekciót az idősek: ezekkel együtt összességében már 14 százalékkal emelkedtek idén a nyugdíjak.

 

Az új év küszöbén ismét pénz áll a házhoz

Jövő januárban ismét érkezik majd a rendes nyugdíjemelés, azonban a mértéke egyelőre még ismeretlen. A kormány kommunikációja szerint az MNB decemberi inflációs előrejelzésére alapozva határozzák meg. Matolcsy György jegybankelnök hétfőn úgy vélekedett, 2023-ban akár 15–18 százalék is lehet az áremelkedés üteme. Ha valóban ezzel megegyező mértékű nyugdíjemelésre kerül sor, akkor az átlagnyugdíj januártól minden bizonnyal meg fogja haladni a 200 ezer forintot.

Az átlagnyugdíj ugyanakkor csalóka lehet, ugyanis az idősek között óriási jövedelmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók – figyelmeztet a Bankmonitor.hu. Több százezren kapnak havi 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat, míg a legszerencsésebbek akár egymillió forintnál is magasabb összegű járandóságra jogosultak. Éppen ezért érdemes inkább a „mediánt” (azaz a helyzeti középértéket) alkalmazni, ha egyetlen mutatószámmal szeretnénk jellemezni a nyugdíjasok anyagi helyzetét.

Mint fentebb utalt rá a szakportál, idén év elején feltehetően 140 ezer forint körül volt a mediánnyugdíj alapösszege, tehát az idősek egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél több pénzt kapott havonta. Mostanra a nyugdíjkorrekciók következtében körülbelül 152 ezer forintra nőhetett a középen álló nyugdíjas havi járandóság összege, nem számítva az egyszeri nyugdíjprémiumot, illetve a februárban kapott 13. havi nyugdíjat sem. (Utóbbiak figyelembevételével a mediánnyugdíjas idén havi 166 ezer forint körüli összeget kaphatott.)

 

Mennyi lehet majd az annyi?

A Bankmonitor becslést készített a jövő évi helyzetre, amelynek során a jegybankelnök szavaira alapozva 16,5 százalékos várható inflációval kalkuláltak. Feltételezve, hogy a nyugdíjemelések aránya megegyezik ezzel az inflációs értékkel, a következő évben havonta 177 ezer forint körüli összegre emelkedhet az idei mediánnyugdíjas járandósága. Figyelembe vették továbbá a februárban érkező 13. havi nyugdíjat is, míg nyugdíjprémiummal – a borús gazdasági kilátások miatt – nem számoltak.

Látható, hogy a 13. havi nyugdíjat az év 12 hónapjára elosztva további 15 ezer forint körüli havi juttatásra számíthatnak az illetmény nagyságát tekintve középen álló idősek. Ezáltal az összes bevételük egy hónapra jutó része 2023-ban már meghaladhatja a 192 ezer forintot.

A 2020 óta eltelt időszakot szemlélve egyértelmű, hogy mindegyik évben jelentősen emelkedett az idősek bevétele. 2020-ban sem nyugdíjprémium, sem 13. havi nyugdíj nem érkezett. Ezzel szemben 2021-ben a kormány kifizette a 13. havi nyugdíj egynegyedét, valamint novemberben rekordösszegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot fizettek, a rendkívül magas gazdasági növekedés okán.

2022-ben az eredeti tervekkel ellentétben már a teljes 13. havi nyugdíj megérkezett az idősek zsebébe, valamint néhány héttel ezelőtt tízezer forintos nyugdíjprémiumot is kaphattak azok, akiknek legalább 80 ezer forint a havi ellátásuk összege. (A kisebb nyugdíjak mellé arányosan kisebb nyugdíjprémium járt.)

Jövő évben ugyan nyugdíjprémium nem várható, de a magas infláció miatt akár 15–18 százalékos összesített nyugdíjemelések igen – mi most 16,5 százalékos emeléssel számoltunk. Eszerint a jövő évi nyugdíjak akár 51 százalékkal is meghaladhatják a 2020-ban kapott juttatásokat, amennyiben nemcsak az alapnyugdíjat, hanem minden egyéb elemet is figyelembe veszünk.

Az infláció számításánál a nyugdíjas fogyasztói kosár az általánosnál nagyobb súllyal tartalmazza az élelmiszerek és az ingatlanfenntartás költségét. Fotó: Havran Zoltán

S hogy mire lesz elegendő a havi 192 ezer forint? Ugyan a nyugdíjak emelkedése látványos, az idősek jelentős része mégis anyagi gondokkal küszködik. Ennek egyik oka, hogy a KSH által mért infláció gyakran alulmúlja a nyugdíjasok által valójában érzékelt áremelkedést. 

A nyugdíjas fogyasztói kosár az általánosnál ugyanis nagyobb súllyal tartalmazza az élelmiszerek és az ingatlanfenntartás költségét, márpedig idén mindkét kategóriában drasztikus drágulásoknak lehettünk tanúi. Az élelmiszer-infláció mostanra elérte a 40 százalékot, míg a rezsicsökkentés szigorításának következtében nagyon sokan kapnak brutálisan megnőtt energiaszámlákat is.

Éppen ezért az inflációkövető nyugdíjnövekedés gyakran nem képes biztosítani az életszínvonal szinten tartását. Hivatalosan a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket, de a mostani extrém inflációs környezetben ez legfeljebb papíron igaz. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a magyar idősek bevételeinek túlnyomó többsége az állami nyugdíjból származik, és csak elenyésző mértékben tudnak más jövedelemforrásokra – például saját megtakarításokra – támaszkodni. 

Az infláció tetőzése 2023-ban várható, de továbbra is nagy kérdés, hogy milyen ütemben tud majd visszaállni egy normális szintre. Könnyen elképzelhető, hogy még hosszú hónapokig velünk marad a húsz százalék feletti infláció, aminek az elviselése az alacsonyabb jövedelmű csoportoknak, így az idősek jelentős részének a legnehezebb.

A kormány – az infláció mértékével megegyezően – idén összesen 14 százalékkal emelte a nyugdíjakat – hívta fel a figyelmet  Farkas András nyugdíjszakértő. Kiemelte: a januári öt és a júliusi 3,9 százalékos kiegészítés után, az infláció emelkedésére tekintettel további 4,5 százalékos korrekciós emelésére kerül sor, amelyet az arra jogosultak januárig visszamenőleg kapnak meg. További támogatást jelent – folytatta –, hogy a kormány döntése alapján a novemberi nyugdíj és nyugdíj-kiegészítés mellé nyugdíjprémiumot is kapnak, amit a gazdasági növekedéshez mérten kell meghatározni.

A kormányzat úgy látja, hogy az idei gazdasági növekedés négyszázalékos lesz, ami 0,5 százalékkal haladja meg a nyugdíjtörvényben foglalt 3,5 százalékos küszöbértéket, tehát a nyugdíjprémium 0,5 százalékos lesz. Számítások szerint a nyugdíjprémium maximális értéke tízezer forint lesz, ami minden olyan nyugdíjasnak jár, akinek a novemberi ellátása legalább nyolcvanezer forint

– magyarázta a szakértő. Farkas András szerint az átlagnyugdíjra vetítve mindez azt jelenti, hogy a novemberi juttatás 167 ezer forintról 174 ezer forintra emelkedik, ami a nyugdíj-kiegészítéssel és a nyugdíjprémiummal együtt 87 ezer forinttal egészül ki. Farkas András kitért a soron következő, januárban esedékes nyugdíjemelésre is, aminek a nyugdíjas-társadalom helyzetét illetően kulcsfontosságú szerepe van. Mint mondta, az már biztos, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a költségvetést felül kell vizsgálni, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében 13 százalék körüli inflációval számolt 2023-ra.

Ennek megfelelően a költségvetési törvényben foglalt 5,2 százalékos helyett 13 százalék körüli emelésre számíthatnak a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, ami jelentős segítség lehet az időseknek – mutatott rá.

A  NyugdíjGuru alapítója szerint ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egy százalékpontnyi nyugdíjemelés negyvenmilliárd forint pluszköltséget jelent, a novemberi 4,5 százalékos nyugdíjkorrekció 217 milliárd, a nyugdíjprémium pedig 24,5 milliárd forintjába kerül a nyugdíjkasszának. Ezenfelül szintén jelentős, mintegy 520 milliárdos plusztételt fog jelenteni az esetleges 13 százalékos, jövő januári nyugdíjemelés is. Ehhez jövő februárban hozzáadódik a 13. havi nyugdíj pluszköltsége, amelyet minden nyugdíjra jogosult a januári nyugdíjjal megegyező összegben kap meg.

– Amennyiben tehát jövő januárban valóban 13 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor, az 520 milliárd forintos plusztétel mellett a 13. havi nyugdíjra nagyjából 400–440 milliárd forintot fognak fordítani. Ez a közel ezermilliárd forintos plusztétel már érzékelhetően javítana a nyugdíjasok helyzetén – hangsúlyozta Farkas András. A Magyarország kormánya Facebook-oldalon megjelenő tájékoztatás szerint az már biztos, hogy az idei, 14 százalékos növekedés után januártól tovább emelkednek a nyugdíjak. Az emelés mértékéről decemberben döntenek.

 

Véget ért a megszorítások korszaka

2010 előtt az Orbán-kormányokkal ellentétben a szocialista kormányok több juttatástól is megfosztották az időseket: a Gyurcsány-kormány 2008-ban nyolc, a Bajnai-kormány pedig 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdíjak értékét. A nyugdíjakat érintő megszorításokkal 2009-ben száz-, míg 2010-ben több mint 280 milliárd forintot vett el az idősektől a balliberális kormány. Az összeg legnagyobb tétele a 13. havi nyugdíj megszüntetése volt, amely 2009–2010-ben összességében 160 milliárd forintos juttatást jelentett volna. A 13. havi nyugdíj megszüntetését a baloldal mostani árnyékkormányának több tagja is megszavazta. A polgári kormány azonban kiállt az idősek érdekeiért és véget vetett a megszorítások korszakának. Ennek megfelelően rendkívüli nyugdíjemelést hajtottak végre, ötödik alkalommal fizetik ki a nyugdíjprémiumot is, és visszaépítették a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is. Bár az eredeti tervek még arról szóltak, hogy 2024-ig épül vissza a teljes 13. havi nyugdíj, ám a felelős gazdaságpolitikának köszönhetően már idén megkapták a nyugdíjasok az első teljes 13. havi nyugdíjat. Mindezeken túl 2016 és 2019 között az Orbán-kormány több esetben is Erzsébet-, illetve rezsiutalványokat juttatott az időseknek. Közben a magyar családok és nyugdíjasok védelme érdekében a kormány újabb élelmiszerekre – a tojásra és az étkezési burgonyára – is kiterjesztette az árstopot, ezzel enyhítve a brüsszeli szankciók okozta infláció és élelmiszerár-emelkedés hatásait. Az árstop a tojásnál 25 százalékkal, a burgonyánál pedig tíz százalékkal csökkenti az árat, és várhatóan 0,1-0,2 százalékkal csökkenti az inflációt.

 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek