Egyre jobban aggódnak a németek

Nemcsak a hideg tél, hanem az  áramkimaradások is aggasztják a németeket. Ezért a szövetségi kormány úgynevezett vészhelyzeti készlet összeállítását javasolja az embereknek. Ez olyan termékekre vonatkozik, amelyeket minden polgárnak mindig otthon kell tartania, hogy felkészülhessen a vészhelyzetekre.  Érdekes, hogy a lista csak az interneten elérhető, mert a nyomtatott prospektusok a nagy érdeklődés miatt már elfogytak. 

A felsoroltak egyszeri beszerzése viszonylag drága, átlagosan 802,80 euróba, átszámítva mintegy 320 ezer forintba kerül - írja a Bild. De a termékek közül már sok minden megtalálható a háztartásokban.

A német katasztrófavédelem azt ajánlja, legyen tíz napra elegendő élelem  a házban. A cél körülbelül napi 2200 kalória és személyenként, és két liter folyadék.

► 3,5 kg gabona, kenyér, burgonya, tészta vagy rizs.

► 4 kilogramm zöldség vagy hüvelyes. Lehet konzerv is.

► 2,5 kg gyümölcs és dió. 

► 2,6 kg tej/tejtermék.

► 1,5 kg hal, hús, tojás vagy egész tojáspor. 

► 0,357 kg zsírok és olajok.

Az élelmiszerekért átlagosan 168 eurót kell fizetni a Bild szerint. 

Áramszünet esetén különösen fontos a tűzbiztonság, hiszen gyertyát, kempingfőzőt, esetleg fatüzelésű kályhát használunk, ezért a nyílt lángot soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni, és fontos a tűzoltó készülékek, vizesvödrök, füstérzékelők és oltóvíztartályok beszerzése. A tűzvédelmi termékek átlagosan 148,90-ba kerülnek. 

Az emberek áramszünet esetén sem nélkülözhetik a személyes higiéniát, legyen szó szappanról, fogkeféről vagy vécépapírról, különben megnyílik az út a kórokozók előtt. A gyógyszertárakban minden szükséges higiéniai termék megtalálható. A fertőtlenítőszerek mellett kemping WC-t is tartalmaz az ajánlás, ami 70-90 euróval megdobhatja a költségeket.

A katasztrófavédelem olyan gyógyszerek tartását is is javasolja, amelyeket betegség esetén azonnal használhatóak. Például  elsősegély-készleteket, hasmenés elleni szereket, fájdalom- és lázcsillapítót, és kinek-kinek az orvos által felírt gyógyszereit.

A hatóság az eddigi stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette. Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kell csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest, de a 49. naptári héten „ismét túl kevés gázt sikerült megtakarítani” – emelte ki Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője.

Kritikusan magas a földgázfogyasztás Németországban – figyelmeztetett a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtökön.

A ipari nagyfogyasztók felhasználása csak 7 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, szemben az egy héttel korábban elért 12 százalékos csökkenéssel. A háztartások és a nem a nagyfogyasztói körbe tartozó vállalatok felhasználása csupán 3 százalékkal csökkent a bázisértékhez képest, míg egy héttel korábban még 13 százalékos csökkenést sikerült elérni.

Ez így együtt azt jelenti, hogy a 49. héten az utóbbi négy év átlagához képest 5 százalékkal kevesebb gáz fogyott.

Egy héttel korábban még 13 százalékos volt a megtakarítás.

A kedvezőtlen fejlemény a szokottnál keményebb hidegnek és a földgáztüzelésű erőművek áramtermelésének tulajdonítható. A kelleténél kisebb megtakarítás apasztja a földgáztárolókban felhalmozott készletet – fejtette ki a hatóság vezetője, aláhúzva, hogy „ez nem maradhat így egész télen”.

Valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 91,26 százalékos – áll a Bundesnetzagentur kimutatásában, amelynek alapján az utóbbi héten naponta nagyjából 1 százalékponttal csökkent a németországi gáztárolók töltöttsége. A kilátások nem jók, az év 50. hetében az átlaghőmérséklet mínusz 3,18 Celsius-fok lehet, így a fogyasztás további jelentős növekedésével kell számolni a felügyelet szerint.

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát azért fenyegeti földgázhiány, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek egyebek között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

Elfogadták az uniós gázársapkát az energiaügyi miniszterek mai ülésén Brüsszelben. Hónapokig vitáztak róla, és még most sincs teljes egyetértés arról, hogy valóban szükség van-e rá. Magyarország sem szavazta meg a javaslatot. A kormány szerint az uniós gázársapka ellátási nehézségekhez, spekulációhoz és áremelkedéshez vezet - hangzott el a M1-en.

Hónapokig tartó vita és egyezkedés után az Európai Unió energiaminiszterei 180 euro/MWh-ás gázárplafonban maximálták hétfőn a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát.

Ez pedig azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 275, majd 188 euro/MWh-ra módosított árnál is alacsonyabb szintben egyeztek meg.

Pedig a tagállamok álláspontja még reggel is távol volt egymástól. A francia energiaminiszter arról beszélt, az elnökség által javasolt árhoz képest Franciaország egy magasabb árplafont tartana elfogadhatónak.

„Ma az elnökség 188 eurós javaslatáról kell döntenünk, pedig Franciaország jelezte: 200 és 260 euró közötti ársáv lenne neki a megfelelő – mondta a Agnes Pannier-Runacher francia energiaminiszter.

A német gazdasági miniszter azt mondta: Nincs kifogásunk az alacsony gázárakkal szemben, de óvatosnak kell lenni, mert a gázárplafon könnyen a visszájára fordulhat. Robert Habeck azt mondta: együtt kell majd élni a megállapodással.

„Úgy gondolom, hogy a problémáink és a kétségeink megalapozottak. A heves hozzáállásnak és kapkodásnak nagyon erős negatív következményei lehetnek. Most okos és átgondolt döntésre van szükség ”- tette hozzá.

A döntésnek érdemi hatása egyelőre azért nem lesz, mert a jelenlegi piaci ár 110 euro környékén van, vagyis jóval az uniós gázársapka szintje alatt áll.

„Magyarország nem támogatta a gázársapkát, mert az áremelkedést hoz és veszélybe sodorhatja az európai energiaellátást ”– mondta Szijjártó Péter Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Brüsszel most a tagállamokra akarja hárítani a felelősséget a problémák megoldása helyett.

„Inkább azzal kellett volna foglalkozni, hogy hogyan növeljük az Európában irányuló földgáz mennyiségét és hogyan fejlesszük az európai vezetékrendszert annak érdekében, hogy a beérkező nagyobb mennyiségű földgázt szét lehessen osztani az európai országok között. De ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a földgáz ársapka körül zajlik” – tette hozzá.

Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a közösségi oldalán azt írta, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a magyar hosszú távú szerződés – mentességet kaptak.

„A tagállamok a korábbi javaslatoknál alacsonyabb, 180 euró/MWh szintet fogadtak el, ami akkor lép életbe, ha három napig stabilan a szint fölött mozognak az árak. Az intézkedést február 15-től kell alkalmazni. Magyarország szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a hosszú távú szerződések- és a kötelező brüsszeli konzultáció kikerültek a csomagból. Ezzel együtt az intézkedésnek várhatóan súlyos következményei lesznek az európai energiapiacra nézve” – hangsúlyozta.

Visszaélés a monopol helyzettel

Szijjártó Péter a másik fontos energiahordozó, a kőolaj esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország visszaél a helyzetével és kihasználja Magyarország, Szlovákia és Csehország kiszolgáltatottságát, amikor az Adria kőolajvezeték tranzitdíját 80 százalékkal akarja megemelni:

Szijjártó Péter közölte: felkérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tervezett emelés ellen.

Az Európai Unió lakosságának 49 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai háború kezdetét követően a gazdasági helyzet javítása érdekében hozott uniós intézkedéseknek pozitív hatásuk lesz, a többi válaszadó szerint azonban az intézkedéseknek negatív hatásuk lesz, vagy hatástalanok lesznek az európai gazdaságra nézve – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

A felmérés szerint tíz uniós állampolgárból nyolc (82 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak további lépéseket kell tennie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének csökkentése érdekében.

A válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja sürgetőbbé teszi a beruházásokat a megújuló energiába. A megkérdezettek 87 százaléka szerint alapvető fontosságú az olyan fontos infrastrukturális létesítmények védelme, mint a csővezetékek és az internetes kábelek, míg 83 százalékuk egyetért azzal, hogy a villamos energia ára nem függhet a gáz árától.

A felmérésbe bevontak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaárak jelentős hatást gyakoroltak vásárlóerejére. 56 százalékuk egyetért azzal, hogy a közelmúltbeli áremelkedések főként Oroszország agresszív magatartásának tudhatók be, 38 százalékuk viszont nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

Elmondásuk szerint maguk a válaszadók is tettek már lépéseket, vagy készen állnak lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat és energiakiadásaikat: például lekapcsolják a fényforrásokat, ha elhagynak egy helyiséget (77 százalék), áramtalanítják a használaton kívüli elektronikus készülékeket (62 százalék), és csökkentik otthonukban a hőmérsékletet (58 százalék).

A felmérés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul hozott uniós intézkedések általánosságban támogatást élveznek az európaiak körében. A lakosság többsége támogatja a humanitárius segítségnyújtást (88 százalék), valamint a háború elől menekülők befogadását (82 százalék). Tíz válaszadóból hét támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat (71 százalék), valamint Ukrajna pénzügyi megsegítését (70 százalék). A többség egyetért az állami tulajdonú orosz média betiltásával (63 százalék), valamint az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének és szállításának finanszírozásával is (59 százalék) – derült ki az uniós felmérésből.

Minden ötödik háztartás energia-szegénynek minősül Írországban – ezt mutatja egy friss felmérés. Szakértők szerint elsősorban a szankciós infláció és a drága energia miatt kerültek kilátástalan helyzetbe a családok. A kutatást azzal a céllal végezték, hogy az ír kormány úgy alakíthassa ki a támogatási intézkedéseit, hogy azoknak segítsen, akik a legnagyobb bajban vannak. Ezért több intézkedést is meghosszabbítanak .