Továbbra is messze Magyarországon a legolcsóbb tankolni

Gulyás Gergely korábban bejelentette, hogy a benzin- és élelmiszerár-stopot az év végéig meghosszabbítják, a december 31-én lejáró kamatstopot pedig legalább fél évvel kitolják. Ezzel kívánják segíteni a családok mindennapi megélhetését. A csütörtökön megtartott Kormányinfón pedig az is elhangzott, hogy újabb termékekre került ársapka.

Ahogy a Ripost megírta, újabb két termék esetén lesz árstop. Az egyik termék a tojás, míg a másik a burgonya lesz, mindkét esetben a 2022. szeptember 30-án alkalmazott árat rögzíti a kormány. Ezzel is az infláció megfékezéséhez szeretnének hozzájárulni. 

Talán kétség sem férhet hozzá, hogy a legnagyobb segítséget a legtöbb család számára az üzemanyagárak befagyasztása jelenti, amely immáron háromnegyed éve jelentős mértékben csökkenti a magyarok kiadásait. A kormány intézkedésének köszönhetően továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a benzin és a gázolaj ára is az egész Európai Unióban. 

Lássuk a számokat*:

* November 7-i adat. Forrás: Cargopedia.hu. A magyarországi árak a magántulajdonban lévő, magyarországi forgalmival rendelkező autósok esetében érvényesek. 

Az ukrajnai háború fejleményei nyomán az Európai Unió területén belül  áramkimaradásokra és egyéb veszélyhelyzetekre készül a tél folyamán az Európai Bizottság – derül ki a Focus keddi cikkéből.

Janez Lenarčič humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos elmondta, az Európai Uniónak van forgatókönyve a krízishelyzetekre: ha csak kevés tagállamot érintene mondjuk egy áramszünet, az egyes tagállamok saját tartalékaikból segíthetik a szükséget szenvedőket.

Abban az esetben, ha egyidejűleg nagyszámú országot sújtana áramhiány, úgy az Európai Bizottság stratégiai tartalékából lehetne fedezni a szükségleteket.

A stratégiai tartalékból nem csak a hiányzó energiát lehetne pótolni, ide tartoznak az olyan, válsághelyzetekben nagy segítséget jelentő, fontos eszközök, mint generátorok, vízszivattyúk, egészségügyi felszerelések vagy gyógyszerek – tette hozzá nyugtatólag Lenarčič.

„Már a koronavírus-járvány kapcsán megtanultuk, hogy nem várhatunk a válság bekövetkeztéig, ezért megpróbáljuk megjósolni a jövőbeli kríziseket” – fogalmazott az uniós biztos.

Hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut krízishelyzetek esetén az EU polgári védelmi programján keresztül a közösség összes tagállama, de a világ többi országa is kérhet segítséget. A program irányításáért is felelős Lenarčič biztos közlése szerint sürgős esetben nagyon hamar, akár 1–2 napon belül eljuthat a segítség az arra rászorulókhoz.

Egymás után készülnek a vészhelyzeti forgatókönyvek Svédországban, hogy ha leállna az energiaszolgáltatás. A skandináv országban ugyanis száraz és szélcsendes volt a nyár, így kevesebb áramot tudtak termelni megújuló energiából, ráadásul az atomerőművek sincsenek felkészülve a fogyasztók ellátására. Közben a gazdasági helyzet is romlik: egekben van az infláció, és a lakhatási költségek is folyamatosan emelkednek.

Elszálló energiaárak, romló gazdasági helyzet és kormányváltás: egyre súlyosabb a helyzet Svédországban – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb tanulmányából. A fogyasztói árak emelkedése augusztusban történelmi rekordot döntött. Elérte a 9,8 százalékot, amire 30 éve nem volt példa. A legnagyobb mértékben a lakhatási és közlekedési költségek emelkedtek.

Az elemzés rámutat:

Svédország Magyarországgal ellentétben nem az energia- és üzemanyagárak rögzítésére törekedett, hanem adókat csökkentett. De ez nem váltotta be az intézkedéshez fűzött reményeket. A svéd kormány úgy számol, hogy a gazdaság jövőre tovább lassul, akár stagnálhat is az ipari termelés.

Közben pedig súlyos energiahiány fenyeget. Már vészforgatókönyveket is készítettek. A száraz és szélmentes nyár miatt kevesebb áramot termeltek megújuló energiával, az atomerőművek pedig nem tudják ellátni az országot. Ráadásul az orosz gáz elzárása és az olajexport leállítása után Svédország is kénytelen máshonnan vásárolni, ami emeli a rezsiköltségeket.

Az állami energiaszolgáltató takarékoskodási ötletekkel próbálja felkészíteni a lakosságot a télre. Például, hogy mossanak éjszaka, szereljenek be LED-izzókat, és állítsák alacsonyabb fokra a fűtést. Nyíltan beszélnek arról is, hogy előfordulhatnak részleges áramkorlátozások. Ebben az esetben azt kérik a svédektől, hogy szigeteljék le az ablakokat, a család gyűljön össze egy szobában és készítsen pokrócokból rögtönzött kunyhót.

„Pontos tervek vannak arra, hogy mely területeken kell minden körülmények között biztosítani az ellátást. Például a kórházakban, ahol egy áramszünet súlyos következményekkel járna

– fogalmazott Erik Ek, a Svenska Kraftnät állami tulajdonú közüzemi szolgáltatás stratégiai műveleti igazgatója.

A kormányzásra készülő Mérsékelt Párt az atomenergia bővítését támogatja. Már be is jelentették, hogy 400 millió svéd koronát fordítanak erre a célra, de ez most télen még biztosan nem jelent megoldást az energiahiányra.

A svédek 1973-ban, a globális olajválság idején már megtapasztalták, milyen az, ha korlátozzák az energiafogyasztást. A lakásokban a megszokottnál hidegebb volt, fűtőlajat és üzemanyagot csak hetente meghatározott mennyiségben, jegyre lehetett vásárolni, és a közvilágítást is korlátozták. Most mindez megismétlődhet, ha Svédország rövid időn belül nem jut plusz energiához.

A téli villamosenergia-hiányok esetében áramszünetek lehetnek Franciaországban, ugyanis az atomreaktorok kevesebb mint fele működőképes csak az országban.

Franciaország szűkös áramellátással néz szembe idén, és fennáll a veszélye, hogy az atomerőművek a szokásosnál alacsonyabb rendelkezésre állása miatt ezen a télen több napig nem lesz elegendő áram – hívta fel a figyelmet a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetője, az RTE – írja a Bloomberg hírügynökség.

Az RTE a hírek szerint november 18-án frissíti a következő négy hétre értékelését az atomerőművek rendelkezésre állására, az áramfogyasztás- és az időjárási előrejelzések alapján. A vállalat „óvatos” megközelítést alkalmaz, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a karbantartás a tervezettnél tovább tarthat – mondta Xavier Piechaczyk, az RTE vezérigazgatója.

A tervek szerint mennyiben a hálózatot üzemeltető RTE előre látja az áramhiányt, három nappal korábban vörös riasztást ad ki, amely a fogyasztás csökkentésére szólítja fel a felhasználókat, hogy elkerüljék a forgó áramkimaradásokat. Ezzel kapcsolatban Piechaczyk elmondta, ha nagyon hideg van, akkor sokat lehet majd hallani, ha pedig egy átlagos, közepes, normális tél lesz, akkor néhány piros riasztás lesz.

Franciaországban, ahol a villamos energia nagyjából 70 százalékát 56 atomreaktorból állítják elő, amelyeket mind az EDF üzemeltet, hétfő reggel mindössze 31 atomreaktor volt üzemben.

Az állami többségi tulajdonú villamosenergia-közmű vállalat, az EDF szerint az atomerőművek csaknem felén végzett javítások és karbantartások miatt a hagyományos áramexportőr-ország idén importőrré válhat. Ebben a forgatókönyvben a francia fogyasztóknak felárat kellene fizetniük a szomszédos országoknak, ahol az utóbbi időben az árak az egekbe szöktek. A vállalat a múlt héten közölte, célja, hogy decemberben és januárban több mint 40 atomerőmű legyen üzemben.

Több mint négy évtizedes rekordra gyorsult októberben az éves brit infláció, amelynek fő hajtóereje az energiahordozók árának emelkedése.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Szeptemberben 10,1 százalék, augusztusban 9,9 százalék volt a tizenkét havi brit infláció.

Az októberben mért ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.

A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel – áll az ONS szerdai beszámolójában.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint októberben átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak Nagy-Britanniában, mint szeptemberben. Ez megfelelt a 2021 júliusában mért tizenkét havi inflációs rátának, vagyis az elmúlt egy hónapban ugyanannyival emelkedtek az árak, mint a tavaly júliussal zárult egy teljes évben.

Az ONS adatai alapján az októberi infláció teljes kosarának átlagán belül a háztartási energiahordozók inflációja volt a fő hajtóerő, annak ellenére, hogy a múlt hónaptól érvénybe lépett a háztartások éves energiadíjának felső korlátja.

A brit kormány szeptemberben jelentette be, hogy a megélhetési költségek emelkedésének megfékezésére kidolgozott cselekvési programja alapján októbertől 2500 font (1,15 millió forint) lesz a háztartásoknak évente számlázható átlagos energiaellátási díj felső határa. Ezt az árkorlátot eredetileg két évre tervezték, de Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette, hogy az intézkedést jövő áprilisban felülvizsgálják.

A brit statisztikai hivatal szerdai beszámolója szerint a háztartási földgáz ára októberben kilowattóránként 7,8 pennyről 10,3 pennyre, az áramszolgáltatásé 27,2 pennyről 34 pennyre emelkedett.

Az ONS hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy számításai szerint a múlt hónapban életbe lépett árkorlát nélkül a háztartási földgáz egységára 14,8 pennyre, az elektromos áramé 51,9 pennyre emelkedett volna.

A statisztikai hivatal kimutatása szerint azonban az általános háztartási energiaköltségek így is 24,3 százalékkal emelkedtek szeptember és október között, és a brit háztartások a múlt hónapban átlagosan 88,9 százalékkal fizettek többet az energiaellátásért – az áramért, illetve a földgázért és egyéb fűtőanyagokért –, mint egy évvel korábban.

A brit infláció a gazdaság visszaesésével párhuzamosan emelkedett több mint négy évtizedes csúcsra.

Az ONS minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.

Szeptemberben 0,6 százalékos GDP-csökkenést mértek havi összevetésben az augusztusi 0,1 százalékos visszaesés után.

A Bank of England legújabb pénzügypolitikai jelentése azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.

Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.