kulcsár edina
Létrehozva: 2022.11.15.
Elképesztő sztorikkal gyászolják az emberek a gigantikus rántott húsok atyját – Videó
Elhunyt a legendás budapesti vendéglátóhely, a rákospalotai Pléh-Csárda, más néven Bádog Gundel alapítója, Bábel István. Pista kollégái azóta is folyamatosan dolgoznak, így próbálnak megbirkózni a gyásszal.
„A legrövidebb út a férfi szívéhez a hasán át vezet” – tartja a mondás, ám a napokban elhunyt Bábel István, a gigantikus adagjairól híres Pléh-csárda alapítója bebizonyította, hogy ez a mondás mindenkire érvényes. Ő legalább is tömegek szívébe lopta be magát a főztjével és rendkívüli egyéniségével.
A Bádog Gundel – Deszkacsárda Facebook oldalán (merthogy ezekkel a becenevekkel is illették a XV. kerületi vendéglátóhelyet) több ezren fejezték ki részvétüket. Ám a fájdalomba sok vidám emlék is vegyül, mintha Bábel István személyiségének emléke sem hagyná, hogy vele kapcsolatban csak bánkódjanak az emberek.
„Szerettem őt, a főztjét, a sajátságos humorát. Közel 30 éve járok oda, az elmúlt években ritkábban. Régebben, amikor egy-két napig nem mentem, másnap kikaptam: Hiányoztál a tegnapi jelenléti ívről! Te is hiányozni fogsz drága Chef úr, Pista bácsi!” – írta F. Miklós.
„Emlékszem, amikor köretet kértem a pacalhoz. És kaptam egy kanalat. Azóta sem eszem máshogy.” – emlékezett vissza Á. Tamás.
M. László is szívesen sztorizott a gyászhír alatti hozzászólásában: „Jópárszor ettem nála. A legemlékezetesebb az volt, amikor előttem egy vevő vacillált és rákérdezett valamelyik kajára, hogy az mi. A válasz: a maga ebédje! És már kapta is!”
„Ha hozzá indultam ebédre, már a reggelit is ki lehetett hagyni, utána legfeljebb az volt a gondom, hogyan férek vissza a kocsiba. Ehhez párosult a személye, stílusa. (...) Ha megérkeztél odafent, mától tudom, miért pufókabbak igazán az angyalkák. Köszönöm Pista, nyugodj békében!” – emlékezett M. János.
„Rengetegen szerették a Pistit. Az internetre hétfőn este feltöltött posztunk hozzászólásai is megmutatják, hogy egyszerűen felrobbant az internet, mindenki a részvétét, együttérzését fejezte ki” – kezdte a Ripostnak Sárkány Tamás, a Pléh Csárda tulajdonosa, üzletvezetője. Majd így folytatta: „Nagyon nehezen éltük és éljük meg az elvesztését, váratlanul ért minket Pista halála. A mai napig nem tudjuk felfogni, hogy ő nincs velünk. Nem jön be ide az üzletbe, nem néz körbe, nem mondja el az instrukcióit” – sóhajtja könnyeivel küzdve. De aztán belőle is feltörnek az emlékek, a Pistával közösen eltöltött idők.
Gyakran jártunk együtt nyaralni. Egyszer éppen Görögországba tartottunk autóval, amikor a magyar határnál ellenőriztek minket. A magyar határőrök azonnal megkérdezték, hogy ’Hol van a rántott hús? Nem hoztatok? Addig nem mehettek át a határon!’ Nekem ez egy hatalmas, maradandó élmény volt. Soha nem fogom elfelejteni.
Világszerte ismerték és szerették
Nemcsak a környéken, a fővárosban, de Debrecenben, Nyíregyházán, sőt Philadelphiában is nagyon szerették a Pléh Csárda ételeit és Bábel Istvánt.
Tamás elmesélte, hogy az egyik magyar vendégük Philadelphiából érkezett a ferihegyi reptérre, ahonnan az első útja hozzájuk, a Pléh Csárdába vezetett.
S hogy mi lesz az emblematikus vendéglátóhellyel?
„Továbbra is nyitva tartjuk az üzletet, úgy, ahogy azt Pisti is szeretné, az ő munkássága, az ő tanítása alapján fogunk mindent továbbra is, ezek után is csinálni.”
„Lehet, hogy valamelyik ételkülönlegességük az ő nevét viseli majd?” – bukik ki a Ripost újságírójából a kérdés.
Ezen még nem gondolkodtunk, de ez egy nagyon jó ötlet, hogy így is megemlékezzünk róla, úgyhogy elképzelhető, hogy be fogunk vezetni egy ilyen ételt, ami az ő nevét fogja viselni.
A Ripost a Pléh Csárdával szomszédos kisboltokba is bement, hogy a „szomszédokkal” is beszéljen.
Heczel Éva, az egyik kisbolt dolgozója elmondta, hogy ő nagyon jó kapcsolatot ápolt Pistával.
„Jól ismertem a Pistát és szerintem jó ember volt. Nagyon finomakat főzött, nagyon-nagyon sok vendége volt. Sokszor bejött hozzám és mindig mondta nekem: ’Na mi van kisasszony?’. Jó viszonyban voltunk, sokszor viccelődött. Nagyon sokan nagyon szerették és mindig hosszú sor állt nála. Sokan vidékről, külföldről jöttek, hogy nála ehessenek, az ő híres rántott húsából.”
„Reméljük, megmarad a hely!”
Csurka Gergely újságíró még 2005-ben költözött a környékre, azóta is folyamatosan oda jár enni családjával.
Amikor 2005-ben először jöttem ide, már akkor hanyatt estem attól, hogy mekkora adagokat adnak. Az egyik élményem, amikor azt mondták az 1 kiló 20 dekás rántott szeletekre, hogy ma ’csak ilyen kisebbek vannak’, szemben a megszokott, minimum másfél kilós husikkal. Kétségtelen, hogy ha egy adagot elvittünk, az egy szerelőbrigádnak elég volt vagy egy család jól lakott belőle három napig. Mi környéken lakók reméljük, hogy továbbra is megmarad a hely.
„Évente jövök ide az unokámmal, aki már végzett az egyetemen és a vizsgáinak az eredményeit mindig itt ünnepeltük. Mindig jól tanult, jól vizsgázott és ez volt számára az ajándék is és a közösen eltöltött idő is. Meg természetesen az étel, ami fantasztikus” – emlékszik vissza Csonka Judit.
Az Ukrajnából érkezett, néhány utcányira költözött Horodecka Olena elmondta lapunknak:
„Már sokszor jártam erre és itt mindig sor volt. Az interneten olvastam, hogy nagyon népszerű hely, ahova érdemes elmenni és nagyon jól írták, tényleg így van.”
Kecskeméten helyezik örök nyugalomra Istvánt
Sokan szerették tehát Bábel Istvánt, akár csak az ő határon innen és túl is híres rántott húsait.
„Bábel Istvánt 2022. november 22-én 10:45-kor helyezik végső nyugalomra Kecskeméten a köztemetőben. Azok, akik szeretnék a kegyeletüket leróni, de a temetésre nem tudnak eljönni, ők megtehetik ezt a Pléh-Csárdában az erre kijelölt helyen. Az itt elhelyezett virágokat/koszorúkat eljuttatjuk a temetésre” – tudatta a Ripost-tal Sárkány Tamás.
Nézd meg a Pléh-csárdánál készült videónkat:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
