kulcsár edina
A magyar virológus elmondta, hogy mire kell figyelni, ha elkapjuk a kéz-láb-száj betegséget.
Magyarországon is terjed az úgynevezett kéz-láb-száj betegség, melyet többnyire a kisgyerekek kapják el. A kór ismérve, hogy a megbetegedés nevét is adó testfelületeken, vagyis a tenyéren és az ujjpárnákon, a talpon és a lábujjak között, a szájpadláson, az ínyen és a nyelven fájdalmas kiütések jelenek meg, de előfordulhatnak a farpofákon is. Rusvai Miklós virológus szerint védekezni nem igazán lehet ellene, de nem is szükséges: át kell rajta esni!
„A megbetegedést egy coxsackie vírus okozza leggyakrabban, illetve egy enterovírus is ugyanilyen tüneteket képes előidézni. A vírus okozta betegség többnyire nagyon enyhe, azért nincs ellene gyógyszer, mert viszonylag gyorsan, 4-5 nap alatt lezajlik. Gyerekeknél kis piros, viszkető kiütések megjelenésével jár, súlyos következménye nincs. Mivel nem nincs komolyabb következménye, a világ legtöbb részén nincs is ellene vakcina, Kínában van, de ott sem alkalmazzák széles körben” – mondta a Ripostnak Rusvai Miklós virológus, hangsúlyozva, hogy a tüneteket addig kell kezelni, amíg a betegséget átvészeli az illető. Fontos, hogy a tünetek elmúlásáig ne menjünk közösségbe, iskolába, dolgozni!
„Főleg 2-3 éves kor alatt arra kell figyelni, hogy a fájdalmas kiütések miatt sokszor nem isznak eleget a kicsik és kiszáradnak – tehát a megfelelő folyadékbevitel fontos. Más következménye nem lesz a betegségnek: míg például a majomhimlőnél maradhatnak hegek a betegség lezajlása után, a kéz-láb-száj betegségnél ez sem jelentkezik.”
A szakember elmondta, egy rendkívül ragályos vírusról van szó, amely valamennyi testváladékkal ürül, azaz nyállal, orrváladékkal, széklettel és a testfelszíni hólyagok váladékával. Az pedig a környezetben rákerülhet például egy pohárra, kilincsre, törölközőre, s akkor ezek a tárgyak is fertőzötté válnak.
„Nemcsak ragályos, de rendkívül ellenálló vírusról van szó, ami több napig életben marad a környezetben, szennyezett tárgyak felületén, nehéz ellene védekezni, és nagyon könnyű elkapni. Át kell esni a fertőzésen, ez tartós védettséggel jár. Aki ezután újra elkapja, nagyon enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen vészeli át a betegséget, és nagy valószínűséggel kiütései sem lesznek” – mondta Rusvai doktor, akit arról is kérdeztünk, hogy van-e arról hivatalos információ, hány beteg volt az utóbbi időben Magyarországon.
„A kéz-láb-száj betegség nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek közé, így pontos adat nincs. Ismerős orvosoktól és a médiából tájékozódva tudom csak én is, hogy az őszi periódusban több ezer fertőzött volt” – zárta a beszélgetést a virológus.
A lapunk által megkérdezett egyik szülő így emlékszik vissza a betegségre:
„Sajnos a gyermekem is elkapta ezt a kórságot, egyik pillanatról a másikra belázasodott, majd tele lett aftákkal a szája. Annyira fájt neki, hogy csak folyadékot bírt fogyasztani, később már inni sem, mert szegény, nehogy az is fájjon. Három napig maga volt a pokol. Azt, hogy a feleségemmel mi szerencsések vagyunk csak később tudtuk meg, mert más szülők, akiknek szintén elkapta ezt a gyermeke maguk is dögrováson voltak” – fogalmazott az apuka.
Mi okozza a kéz-láb-száj betegséget? A kéz-láb-száj betegség okozója leggyakrabban a Coxsackie vírus A16-os típusa, amely a gyermekbénulást nem okozó enterovírusok csoportjába tartozik. Ez a kórokozó nem azonos azzal a vírussal, ami a háziállatoknál sokszor halálos száj- és körömfájásért felel. Szintén más a kéz és láb szindróma, amely a kezek és a lábak puffadását okozza. A kéz-láb-száj betegség hasonlít a bárányhimlőre, de ott a kiütések az egész testen jelentkeznek. Nagyon ritkán a Coxsackie vírus bejuthat az agyba, ahol súlyos szövődményeket, agyhártyagyulladást vagy agyvelőgyulladást is okozhat. A vírus a székletben is jelen van, ráadásul abban hetekig megmaradhat. Ezért vécéhasználat vagy pelenkacsere után alaposan kezet kell mosni.