„Beteg vagyok” - mondta Zolika, akinek titokzatos jótevő segít

A Debrecenben élő Zolika 15 éves, vesetranszplantált és súlyosan halláskárosult. A kisfiú egy ikerpár egyik tagjaként született. Hat hónaposan, az anyaméhben vették észre, hogy az egyik baba beteg, de mivel a másik magzat egészséges volt, végig kellett vinni a terhességet. A szülők az egészséges gyermekkel Amerikába mentek és a beteg kisbabát a nagymamára hagyták. 

A nagymama, Marika most 68 éves és lehetetlenül kevés pénzből, egyik napról a másikra küzdve neveli beteg unokáját. A kisfiú jelenleg is a túlélésért harcol, dialízisre jár és új vesére vár. 

„9 hónapos korától 5 éves koráig, amíg megkapta az első vesét, otthon ápoltam. Éjjel dializáltam, nappal dolgoztam. Volt, hogy egyszerre három munkahelyen álltam helyt” – fogalmazott a nagymama. 

Zolika állandó felügyeletre szorul, normál iskolába járni nem tud, Marika pedig erején felül küzd, hogy életben tartsa mindkettejüket. Az egymillió forintos adományból fizetik majd a kisfiú otthoni taníttatását és a mindennapi megélhetésünket is ebből a pénzből biztosítják. 230.000 forintból élnek, tartják fenn a lakást, szerzik be az ételt és a gyógyszereket. Minden másnap dialízisre járnak. A kisfiú húgycsövét ki kellett ültetni, jelenleg sztómazsákkal él és kanül van beépítve a mellkasába a dialízis miatt. Súlyos halláskárosodása okán csak hatéves korában kezdett beszélni, s még most is nehezen kommunikál. 

Műtét közben allergiás rohama volt, ezért nem kapott új vesét

Zolika idén nyáron már majdnem kapott új vesét, a roham miatt azonban lemaradt a lehetőségről. Most ismét várnak és reménykednek.

„Ha kapnék új vesét, tudnék iskolába járni és találkozhatnék a barátaimmal is. Ezt most nem tehetem meg, mert beteg vagyok” – mondta Zolika.

A nagymama éjszakákon át sír és napokig nem alszik – gyötrődik, hogy mi lesz velük.

„Amikor Zolika három hónaposan, betegen feküdt a kórházban, megkérdeztem az orvost, hogy mire számíthatok. Elmondta, hogy eldönthetem, hogy hazaviszem vagy a sorsára hagyom. Azt feleltem, hogy amíg én a két kezemet fel tudom emelni, addig ez a gyerek senkihez sem fog kerülni rajtam kívül. Ha nem veszem magamhoz, az egy éves kort sem élte volna meg” – emlékezett vissza Marika.

A kisfiú apja kijelentette, hogy neki beteg gyerek nem kell

A kisfiú a szüleivel nem foglalkozik. Az anyukájával is csak nagyon ritkán kommunikál cseten. Legutóbb kért valamit az anyjától, de a nő válasza az volt, hogy nincs pénze. Zolika, ha tehetné, meglátogatná a nagybátyját Svédországban. A férfi Marika másik gyereke és már megbeszélték, hogy ha a nagymamával valami történik, magához veszi a kisfiút.