Újabb szankciókkal próbálkozna Brüsszel

November végéig benyújtja az energiasapkáról szóló legújabb javaslatát az Európai Bizottság – írta a Politico. Brüsszel annak ellenére erőlteti a gáz árának szabályozását, hogy arra már több alkalommal nemet mondott több tagállam, köztük Magyarország is. A kormány szerint ha megvalósulna a gázársapka, akkor Európába még kevesebb gáz érkezne, ami tovább mélyítené a szankciók miatt kialakult energiaválságot – számoltak be róla az M1 Híradójában.

Az Európai Bizottság még az uniós energiaügyi miniszterek novemberi találkozója előtt benyújtja a gázársapkáról szóló javaslat részleteit – írja a Politico. Vagyis Brüsszel ismét megpróbálja rákényszeríteni a gázárak szabályozásáról szóló – már többször elutasított – javaslatát a tagállamokra.

Ha elfogadnák Brüsszel tervét, akkor a mostaninál is kevesebb gáz lenne az EU-ban, ugyanis a Gazprom korábban közölte: ha bevezetnek egy ilyen korlátozást, akkor nem szállít gázt Európába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta: Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mert az egy álcázott szankció, ami az energiaárak további emelkedését hozná és súlyosan fenyegetné Magyarország energiaellátását is.

Brüsszel annak ellenére akar újabb, az energiahordozókat érintő szankciót bevezetni Oroszországgal szemben, hogy a kontinensre az ideinél is nehezebb év vár 2023-ban. Néhány napja az uniós gazdaságpolitikai biztos is már nyíltan beszélt arról, hogy jövőre Európa recesszióba süllyedhet. Paolo Gentiloni azt mondta: egyebek mellett a magas energiaárak is felfelé hajtják az inflációt, és már látszik, hogy az magasabb lesz, mint amire számítottak.

Kizárólag ideológiai szempontok vezérlik az európai uniót és annak vezetőit

Brüsszel eddig 8 szankciós csomagot fogadott el és azokból tisztán látszik, hogy nem az európai emberek érdeke, hanem kizárólag a politikai szempontok számítanak az uniós vezetőknek – erről a Századvég vezető elemzője beszélt az M1-en. Halkó Petra azt mondta: Brüsszel még úgy sem hajlandó változtatni, hogy mára egyértelművé vált, a szankciók árát nem az oroszok, hanem az európai emberek fizetik meg, és a büntetőintézkedések lassan romba döntik az európai gazdaságot.

„Nagyon komoly árat fizet az Európai Unió, illetve az európai gazdaság, innentől kezdve pedig kérdéses, hogy miért ezt az utat folytatják az európai uniós vezetők, amikor látják, hogy ennek a következményeit teljes mértékben és egyértelműen az európai polgárok fizetik majd meg” – mondta az elemző.

Lassan elfogynak azok a szavak, amelyekkel a brüsszeli döntések abszurditását lehet jellemezni, ugyanis a bürokraták nem törődnek az emberi tragédiákkal, a szankciók miatti gazdasági nehézségekkel, hanem kitartanak a katasztrofális embargós politika mellett – mondta Deutsch Tamás a Kossuth Rádióban.

A Fidesz EP képviselője szerint úgy tűnik, Brüsszel nem azon dolgozik, hogy béke legyen Ukrajnában.

„Ahelyett, hogy az Európai Unió élve a politikai eszközökkel, élve azzal, hogy egyébként azt gondolja magáról, hogy jelentős világpolitikai befolyása van, ahelyett, hogy a fegyverszünet érdekében tenne diplomáciai lépéseket az azt követő béketárgyalások megkezdése érdekében, a brüsszeli bürokraták részéről folyamatosan olyan nyilatkozatok hangoznak el, amelyek csak olajat öntenek a tűzre, amelyek csak eszkalálják a háborút” – fogalmazott Deutsch Tamás.

Deutsch Tamás hangsúlyozta: a bürokratákkal szemben Orbán Viktor az, aki folyamatosan arról beszél, hogy minél hamarabb békére van szükség, ugyanis ez nemcsak Magyarország, hanem Európa és az egész világ érdeke is.

Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát - erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán háború kitörése utáni napokban az első, Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak. A háború azonban már nyolc hónapja tart és brutálisabb, mint bármikor, az európai gazdaság pedig nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze.

"Már az újabb, immár kilencedik szankciós csomag emlegetésére is újabb gázáremelés következett a világpiacon. Jobb lenne végre szembenézni a szankciós politika hatásaival. Az EU következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra fog vonatkozni. Már több tagállam külügyminisztere is jelezte, hogy támogatni fogja, ez azonban egy újabb vörös vonal Magyarország számára" - mondta a külügyminiszter.

 - szögezte le Szijjártó Péter.

Hozzátette: Paks a magyar energiatermelés harmadát biztosítja, a Paks II. beruházás pedig a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését jelentheti, tehát az újabb szankciók ellentétesek az ország érdekivel. A jelenlegi négy magyarországi atomerőműblokkba orosz gyártótól kell a fűtőelemeket beszerezni; a térségben nagyrészt ilyenek erőművek működnek. Magyarország elégedett az orosz beszállítókkal. A nukleáris fűtőelemek hosszú távú garanciát jelentenek a magyar energiabiztonság számára - magyarázta.

A külügyminiszter az orosz-ukrán háború lezárása kapcsán a nagyhatalmak közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a hidegháborúban is úgy lehetett megelőzni a harmadik világháborút, hogy volt kommunikáció az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Most is orosz-amerikai kommunikációs csatornákat kellene létrehozni, mert tárgyalások nélkül ez a háború nem zárható le - hangoztatta.

Szijjártó Péter hozzáfűzte: a 27 uniós külügyminiszter legutóbbi megbeszélésén 26 kollégája közül egy se mondta ki azt a szót, hogy „béke".

Itthon több száz kis és közepes vállalkozás nyújtotta már be igényét eddig a kormány energiatámogatási programjára. A kormány célja, hogy rezsitámogatást nyújtson a vállalatoknak, ezzel védve a munkahelyeket. A programra december közepéig lehet jelentkezni – számoltak be róla az M1 Híradóban.

Szentirályi Alexandra kormányszóvivő egy szerencsi cukrászüzemben tett látogatást. Az üzem kemencéje valóságos áramfaló, egyszerre majdnem negyven háztartási méretű tepsi fér bele, és naponta 6-8 órán át üzemel. Részben emiatt szinte megfizethetetlenné vált a kft áramszámlája.

„Tavalyi számokat tudok, négy – ötszázezer körül volt a villanyszámlánk, most másfélmillió felett, tehát háromszorosára ment fel az elektromos energia ára, a gázár, az még súlyosabb, nyolcszoros áron vettük a gázt múlt hónapban” – mondta el Halász Tibor, a Halász Cukrász- és Sütőipari Kft. ügyvezetője.

A kormány segítsége nélkül a családi vállalkozás alig tudná kifizetni a rezsit: vagy dolgozóktól kellene megválnia, vagy emelnie kellene az árain, ezért pályáztak az állami mentőprogramra.

Eddig több száz igény érkezett energiatámogatásra: Pest és Bács-Kiskun megye után Borsod-Abaúj-Zemplénből érkezett eddig a legtöbb igény. A térség országgyűlési képviselője szerint nagyon sok vállalkozás érintett.

„Nagyon fontos a feldolgozóipar, 2022 első félévében egyébként több mint hét százalékkal volt nagyobb a gazdasági növekedés, mint a tavalyi évben, és  gyakorlatilag a magyar GDP-ben több mint 19 százalék a magyar ipar szerepe, amiből a feldolgozóipar több mint 17 százalék. A mi megyénken belül körülbelül 3500, több mint 3500 vállalkozásról tudunk beszélni, amely a feldolgozóiparon belül helyezkedik el” – mondta el Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője

A nagy energiaigényű, feldolgozóipari kis -és közepes vállalkozók rezsitámogatását célzó kormányzati program célja éppen az, hogy a hazai munkavállalók jelentős hányadát foglalkoztató szektor életben tudjon maradni a dolgozók elbocsátása nélkül.

A programban való részvétel egyik feltétele, hogy a cégek megtartsák a munkavállalók kilencven százalékát – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.

A kormányszóvivő közölte:

a programra december közepéig lehet regisztrálni, ezt követően pedig 26-ig lehet benyújtani az igénylést.

„Azt várjuk, hogy nagyon sikeres lesz a program, hiszen sajnos szükség van rá. Sajnos olyan szankciós felárat kell az energiáért fizetni, ami egy bármilyen prudensen és bármennyire jól működő vállalkozás esetében is szinte kigazdálkodhatatlan mértéket ölt”– fogalmazott a kormányszóvivő.

A programra százmilliárd forintot fordít a kormány.