Nagy nap a mai: visszaszámláló órán követheted a hátralévő időt

A világ népességének gyors emelkedés a közegészségügy, a táplálkozás, a személyes higiénia és az orvostudomány fejlődésének köszönhető. Egyes országokban a termékenység tartósan magas szintje áll a lakosság számának hirtelen növekedése mögött. 

„Ahogy emberi családunk egyre nagyobb lesz, úgy válik egyre megosztottabbá is” – figyelmeztetett António Guterres főtitkár, aki szerint napjainkban milliárdok küszködnek a megélhetéssel, százmilliók éheznek, és rekordszámú ember menekül hazájából az adósság, a nehézségek, a háborúk és az éghajlati katasztrófák elől.

Ekkorra érjük el a 9 milliárdot

A Föld népességének növekedési üteme a következő években várhatóan lassulni fog. Előreláthatóan csak 15 év múlva, 2037-re lesz a következő mérföldkő: ekkor fogja elérni a világ népessége a 9 milliárdot. A földön élő emberek száma most még 12 év alatt nőtt 7-ről 8 milliárdra. Az ENSZ számításai szerint 2050-re várhatóan 9,7 milliárdan leszünk. Az emelkedés 2080 után állhat meg, amikor nagyjából 10,4 milliárd ember él majd a Földön. Ide kattintva követheted, mennyi idő van még hátra, míg átlépjük a 8 milliárd főt.

Így lettünk 8 milliárdan

A földön élő emberek száma így alakult az elmúlt századokban:

• 1 milliárd - 1800-ban
• 2 milliárd - 1930-ban
• 3 milliárd - 1960-ban
• 4 milliárd - 1970-ben
• 5 milliárd - 1990-ben
• 6 milliárd - 2000-ben
• 7 milliárd - 2010-ben

Nem kell a számok miatt aggódni

Az ENSZ Népesedési Alapjának vezetője, Natalia Kanem hangsúlyozta: indokolatlan attól tartani, hogy a világ népességének száma túl magas lenne. Túlnépesedés nem okozhat gondot a Földön, mert az ENSZ becslései szerint elegendő erőforrás áll rendelkezésre. Minden azon múlik, hogy azokat megfelelően és igazságosan osztják-e azt szét.

Így hatott a koronavírus a népesség számára

A pandémia a népességváltozás mindhárom összetevőjét érintette. A születéskor várható élettartam 2021-ben átlagosan 71 évre csökkent. Egyes országokban a járvány egymást követő hullámai a terhességek és születések számának rövid távú csökkenését eredményezhették - igaz, sok országban kevés a konkrét bizonyíték - írja a Metropol.