Az energiahiszti helyét átveszi igazi sokk – állítja a szakértő

Gaszt Attila Az iparszakértő Gaszt Attila szerint a megnövekedett inflációs és energiaköltségeket nem lehet hasraütés-szerűen és egységesen beépíteni az árakba, és úgy látja, a megrendelők egyre hangsúlyosabban figyelik a beszállítóik stabilitását. A Világgazdaság cikke.

– jelentette ki a VG-nek Gaszt Attila iparszakértő. A szerszám- és alkatrészgyártással, műanyagfröccsöntéssel foglalkozó, érdi GIA Form ügyvezető-tulajdonosa arra utalt, hogy számos vállalkozás csak most szembesül a brutális számlákkal, a januárra leszerződött mennyiség árával, amelyet majd utólagos elszámolás keretében korrigálnak a valós fogyasztástól és a tőzsdei ártól függően. Szerinte a mostani szituáció nehezebb, mint a világjárvánnyal megjelenő káosz. Azt a problémát ugyanis mindenki meg akarta oldani, a mostanit viszont, úgy érzi, nem feltétlenül, hiszen több szegmensben is hatalmas extraprofitot realizálhatnak az elszabaduló energiaárak miatt.

A szakértő rámutatott: a problémák egymásra rakódnak, mert már az ukrajnai háború előtt is emelkedett az infláció és az energia ára. A koronavírus megjelenését követően a jegybankok soha nem látott pénznyomtatásba kezdtek, és mivel a neves elemzők szerint is kisebb sokk érte a világgazdaságot a vártnál, utólag értékelve túlzó volt a reakció. A bezártság után az emberek végre elkezdtek költekezni, hatalmas volt a kereslet, az alapanyag-, a csip- és a konténerhiány következtében az ellátási láncok akadoztak, ezt pedig tovább fokozta az orosz–ukrán konfliktus.

Nem várhatják el az ügyfelek, hogy veszteséggel gyártsanak

A megemelkedett rezsiköltségek és az elszabaduló élelmiszerárak ellensúlyozása, továbbá a szakképzett munkaerő megtartása érdekében szükségszerű bért emelni, ennek és a rezsiszámláknak a kigazdálkodására négy megoldást lát Gaszt Attila: az áremelés, a költségcsökkentés, a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártása és a hatékonyságnövelés.

Az elsővel kapcsolatban a VG felvetette, hogy a The New York Times elemzése szerint számos cég az energiaválság ürügyét kihasználva drágította termékeit olyan mértékben, amelyet a saját költségnövekedése nem indokolt. Az iparszakértő szerint ez súlyos hiba, a hasra ütős vagy átlagokat számolva emelős módszer a tárgyalásokon nem feltétlenül működik, az ügyfél- és munkavesztés pedig fájó következményekkel jár. A GIA Formnál minden termékről pontosan tudják, hogy az azt gyártó gép negyedórára lebontva mennyi energiát fogyaszt, így az árakban immár az inflációval megegyezően emelkedő gépóradíj és az alapanyag költségének változása mellett ez a valós tétel is megjelenik.

„Azt egyetlen ügyfelünk sem várhatja el, hogy veszteséggel gyártsunk, mert akkor nem sokáig maradunk nyitva” – hangsúlyozta Gaszt, aki azt is elárulta, a termékek árában az energia eddig 3-5 százalékos szerepet játszott termékportfóliótól függően, ez most megnégyszereződött. A vállalat éppen ezért diverzifikáltan emel árat, hiszen bizonyos termékeknél csak 4-5 százalékos pluszt jelent az energia drágulása, másnál viszont akár 40-50 százalékot.

Óriási hiba a marketingkiadások megvágása

Az ügyvezető-tulajdonos a költségcsökkentéssel kapcsolatban úgy véli, nagyon gyakori hiba, hogy válság idején a cégek többsége a marketingbüdzsé megvágásával kezd, tehát pontosan azon a területen spórol, amely újabb és újabb megrendeléseket hozhatna.

A hatékonyságnövelésről azt mondta, nem csupán válsághelyzetben fontos a munkaidő és -erő, valamint a gépi kapacitás kihasználtsága, de ilyenkor különösen. Ők az energiahatékonyságban már nem tudnak előrébb lépni, minden gép új vagy újszerű, a világítás LED-es, a klimatizálásra elegendő energiát napelemmel, a meleg vizet napkollektorral állítják elő. A forint-euró keresztárfolyamának ingadozásával járó kockázat kevésbé érinti az érdi vállalkozást, mert – a munkabért, a járulékokat és az adókat leszámítva – a kiadások és a bevételek jó része euróalapú, az alapanyagot is ebben a pénznemben vásárolják meg, és eddig az energiáért is euróban fizettek.

Hitel helyett az ész nélküli pénzszórás mellőzése

Lépésről lépésre haladnak, egyetlen forint hitelük sincs. Gaszt Attila elismeri, a közgazdaságtan szerint előnyös, ha nem a saját pénzüket dolgoztatják, és ha korábban hitelből finanszírozták volna a beruházásokat, talán kétszer ekkora is lehetne a vállalat, ám egy rossz hitelfelvétellel és egy nem várt esemény bekövetkeztével akár már tönkre is mehetett volna.

– mutatott rá az ügyvezető. Kiemelte, ha beüt a krach, és csökken a megrendelések száma, akkor „csak” a béreket kell kitermelniük, mert a nem termelő gépeket lekapcsolják, így nem fogyasztják az energiát, nincs szükség annyi alapanyagra sem.

Ha viszont egy vállalatnak a megemelt bérek mellett a törlesztőrészleteket is utalnia kell ebben a helyzetben, könnyen előfordulhat, hogy nem marad pénze a megemelkedett energiaszámlák kifizetésére, ennek következtében lekapcsolják a hálózatról, azaz kénytelen beszüntetni a gyártást és szállításképtelenné válik, rosszabb esetben tönkre is megy. Az iparszakértő úgy látja, a megrendelők is egyre hangsúlyosabban figyelik a beszállítók stabilitását, hogy olyan cégekkel működjenek együtt, amelyek képesek kifizetni a három-ötszörös elektromosáram- és az akár tízszeres gázszámlát.