Így érezteti hatását a rezsiválság Nyugat- Európában

Az infláció az osztrák  háztartásokat is megviseli. Minden hatodik háztartásnak hitelt vagy folyószámlahitelt kell igénybe vennie állandó költségeinek fedezésére, és jelenleg minden kilencedik háztartás nem tudja fedezni a rezsi számláit. A krone.at idézi a durchblicker.at online platform felmérését, és a lap azt írja, a megkérdezettek többsége nem reménykedik a kiadásaik növekedését pótló béremelésben, miközben a koronazárlatok miatti bevételkiesés utóhatásait is érzik.

„Áprilisban tíz háztartásból még csak nyolc nyilatkozott úgy, hogy érzi az áremelkedés hatásait, ma már több mint 90 százalék” – áll az árakat összehasonlító platformon. Augusztus végén, szeptember elején 1700 embert kérdeztek meg életkörülményeik alakulásáról, és a régiók közül a burgenlandiak voltak a leginkább borúlátók.

A megkérdezettek háromnegyede az éttermi kiadásain spórolna (77 %), halasztaná drága termékek, például a gépjárművek vásárlását. A lakásfelújításokat, a hosszabb utazásokat a háztartások 55 százalékában mondták le. A válaszadók 69 százaléka kevesebb ruhát vásárol, 63 százaléka csökkentette utazási kiadásait. 60 százaléka spórolna az autón. 

A jövedelemkiesés leginkább az álláskeresőket (64 százalék), a szülési szabadságon lévőket (47 százalék) és a képzésben lévőket, köztük a diákokat (40 százalék) érinti.

A válaszadók nem várnak sokat a kormánytól: 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kormány segélycsomagjai nem lesznek elegendőek az életszínvonaluk megőrzéséhez. Csak hét százalék  számít arra, hogy a pénzügyi helyzete változatlan marad vagy javul. A megkérdezettek 19 százaléka véli úgy, hogy a kollektív szerződésekről szóló tárgyalásokon tíz százalék feletti - a jelenlegi inflációs ráta feletti - béremelést sikerül a szakszervezeteknek kialkudniuk. 

Egyre nagyobb gondot okoznak a magas energiaárak Németországban. A német kormány szerdán döntött arról, hogy a decemberi rezsiköltségek átvállalásával, tavasztól pedig különféle ársapkákkal próbálja csökkenteni a fogyasztók költségeit – számolt be az M1 Híradója.

Figyelmeztető sztrájkba kezdett Európa legnagyobb ipari szakszervezete a hétvégén. A csaknem négymillió német munkást tömörítő IG Metall mintegy 300 gyárban hirdetett munkabeszüntetést. A szakszervezet adatai szerint csak szerdán 32 ezer tagjuk sztrájkolt, hogy magasabb bért követeljen.

„Ha a boltba megyek, akkor a bevásárlókocsit még részben sem tudom megtölteni száz euróból” – panaszolta az egyik hannoveri munkás.

Ekkora havi bérkiegészítést ajánlottak ugyanis a munkáltatók az ipari dolgozóknak, ami nagyjából a mostani bérük két százalékát teszi ki.

A szakszervezet azonban nyolcszázalékos tartós béremelést követel, ezért újabb és újabb munkabeszüntetést ígérnek a német elektronikai, autó- és fémipari üzemek dolgozói.

A bérek azonban még így sem tartanák a lépést a növekvő fogyasztói árakkal, hiszen az infláció Németországban októberben már a 10 százalékot is meghaladta. A legnagyobb gondot az energiaárak növekedése okozza, amelyek tavaly óta többszörösükre emelkedtek. Ezért egyre nagyobb a kereslet az energiahatékonysági tanácsadók iránt. Az egyik szakember szerint aki most kér tőle időpontot, az leghamarabb csak két hónappal későbbre kaphat.

A berlini kormány igyekszik megoldást találni az energiaválságra. Olaf Scholz kancellár szerdán jelentette be, hogy egyszeri támogatásként átvállalják az átalányt fizető lakossági fogyasztók, valamint a kisebb cégek decemberi gáz-, illetve távhőszámlájának kifizetését.

A kancellár egyúttal közölte: a gázárfék és az áramárfék bevezetéséről is megállapodtak a tartományi miniszterelnökökkel.

„Nagyon fontos, hogy megvédjük a lakosságot a költségek növekedésének hatásától. Ezt egy 200 milliárd eurós csomaggal tesszük, amellyel kizárólag az áram-, gáz- és távhőfogyasztást támogatjuk. Egy dolog világos: az ukrajnai háború előtti árszínvonalat nem tudjuk újra elérni. De ezzel az intézkedéssel az áremelkedés nem lesz olyan óriási, hogy az embereknek attól kellje tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a számlákat” – fogalmazott Olaf Scholz.

A tervek szerint jövőre a német családok, illetve a cégek éves fogyasztásuk 80 százalékáig kedvezményes összeget fizetnek majd a gázért és az áramért. Egyelőre azonban nem világos, hogy az árfékeket – az eredeti tervek szerint – jövő márciustól vagy (a tartományi kormányfők kérésének megfelelően) már januártól alkalmaznák.

A támogatásokat részben az energiaipari vállalatok extraprofitjából finanszíroznák, és 2024 tavaszáig vissza is vonnák az árplafonokat.

A növekvő brit árszínvonal egyszerűen elinflálja a rászoruló egyetemi hallgatóknak járó támogatott hitel összegét, ami miatt egyre több szegény család gyermekeinek kezd elérhetetlenné válni a felsőoktatás Nagy-Britanniában.

A legszegényebb brit egyetemista hallgatók mintegy fele fontolgatja azt az egyre növekvő megélhetési költségek miatt, hogy abbahagyja a tanulást – derült ki StudentBeans diákkedvezmény-szolgáltató felmérése szerint.

Az Institute for Fiscal Studies (IFS) gazdaságkutató intézet becslései szerint a brit egyetemisták 1100 fonttal (mintegy 521 ezer forint) járnak rosszabbul, ha az egyetemet választják a heti 30 óra munka helyett. Ez a legszegényebb leendő hallgatókat azzal fenyegeti, hogy kiesnek a felsőoktatásból, hiszen a magas infláció miatt a hallgatói támogatási hitel reálértéke folyamatosan csökken.

A Bloombergnek Lizzy Haynes, a londoni King’s College elsőéves hallgatója elmondta, hogy

a lakbér és a rezsi kifizetése után heti 50 fontja (körülbelül 23 ezer forint) marad élelmiszerre és utazásra.

A hallgatóknak járó támogatási hitelt a család jövedelme és a tanulmányok helye alapján számolják ki Nagy-Britanniában. „Nincs más lehetőség, mint munkát vállalni” – mondta Haynes testvére, aki részmunkaidős állást talált, hogy támogassa magát az egyetemi tanulmányai alatt.

Haynes és testvére ötgyermekes családból származik. Szüleiknek is nehéz anyagi helyzettel kell megküzdeniük, így a családtól sem kaphatnak támogatást a pluszkiadásokra.

Egészen a közelmúltig a 2010-ben a háromszorosára emelt tandíj volt a brit diákok legnagyobb problémája, most ugyanezt a csoportot a megélhetési válság is nehéz helyzetbe hozza.

Ben Waltmann, az IFS vezető kutató közgazdásza kiemelte,

„nem arról van szó, hogy nem éri meg egyetemre járni, hanem arról, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ez egyre elérhetetlenebbé válik”.

Kate Ogden, az IFS kutató közgazdásza, elmondta, hogy most egy teljesen új helyzet állt elő. Korábban sohasem volt jobb választás minimálbérért elmenni dolgozni annál, hogy valaki egyetemre járjon. Hozzátette, a felsőoktatás még mindig jó befektetésnek számít hosszú távon, hiszen a diplomások átalában többet kereshetnek. Vannak azonban olyan alternatívák, mint a szakképzés vagy a középiskola utáni azonnali munkába állás, amelyek egyre vonzóbbá válnak.

Németországban már minden harmadik diák a szegénységi küszöb alatt él, ugyanis a növekvő élelmiszer-, gáz- és áramköltségek fedezésére nyújtott állami támogatások már nem elegendők azoknak, akik a megélhetésért küzdenek – számolt be a Deutsche Welle hírportál.

A takarékos életmód nem újdonság a pszichológus hallgató Melissza számára, aki a főzés helyett inkább a Bonni Egyetem büféjébe jár, ahol olcsóbban, azaz 2-3 euróért (1 000-1 200 forintért) tud megebédelni. Egyetemi évei alatt eddig a heti bevásárlási kerete 25 euró volt, azonban a megemelkedett árak mellett ez már tarthatatlanná vált. „Most 35-40 eurónál tartok hetente, ha tényleg olyan élelmiszert veszek, amiből otthon főzni tudok magamnak” – fogalmazott a hallgató.

A diáklány havonta 750 euró szövetségi hallgatói támogatást kap, a szülei pedig a családtámogatásként kapott 219 eurót is odaadják neki. Ebből a közel 1 000 euróból (közel 412 000 forint) azonban 400 euró (közel 165 000 forint) megy el egy 15 négyzetméteres szoba bérleti díjára.

„Az élelmiszer az első, amin spórolok, csak burgonyát, túrót és vegetáriánus rántott szeletet eszem” – mondta az egyetemista lány a Deutsche Welle hírportálnak, továbbá hozzátette, félév elején az egyetemi tandíjat is ki kell fizetnie, ezért ilyenkor 300 euróval mindig kevesebb a kerete.

Infláció és az energiaválság: minden harmadik diák a szegénységi küszöb alatt él

A Deutsche Welle rámutatott, az idei szegénységi jelentés szerint Németországban majdnem minden harmadik diák a szegénységi küszöb alatt él.

 „A helyzet a jelenlegi inflációs ráták és a közelgő energiaválság miatt tovább romolhat”

– hívta fel a figyelmet Andreas Aust a Német Jóléti Paritás Szövetség szociális munkása.

Szerinte a szülőknek mostantól sokkal nehezebb lesz a gyermekeik finanszírozása is. „A diákoknak nyújtott szövetségi támogatások nem csupán túl alacsonyak, hanem mindemellett felmerül az a probléma is, hogy sokan fennakadnak a rostán, így csak nagyon kevés diák kapja meg ezeket a juttatásokat”.

A közel hárommillió németországi diák közül csak minden kilencedik kap állami támogatást. Az ilyen juttatásoknak lehetővé kellene tennie, hogy bárki társadalmi-gazdasági helyzetétől függetlenül tanulmányokat folytathasson. A maximális hozzájárulás összege azonban még mindig a szegénységi küszöb alatt van.

A német kormány most a 2022/23-as tanév őszi félévétől kezdődően 5,75 százalékos alaptámogatás-emelést írt elő a hallgatók számára, valamint módosította a szülők jövedelemhatárát is, amitől a juttatás mértéke függ. A hozzájárulás maximális értéke így 2022 októberétől havi 934 euró lesz, melynek feltétele, hogy a diákok nem élhetnek közös háztartásban szüleikkel.

Ez azonban Andreas Aust szerint nem oldja meg a problémát, mert a jelenlegi 10 százalékos infláció egyszerűen elnyeli ezt az emelést.

Rahel Schüssler a Németországban tanulók közel egyharmadát képviselő Diákok Szabad Szövetségétől szintén úgy véli, hogy az emelés nem elegendő, szerinte ugyanis „a hallgatói támogatás maximális mértéke továbbra is a szegénységi küszöb alatt van Németországban”.

A megnövekedett megélhetési költségek miatt ma már nem ritka, hogy a diákok akár két részmunkaidős állást is vállalnak tanulmányaik finanszírozására. „Tulajdonképpen csak azért dolgozol, hogy tanulhass. A munka miatt azonban már nem tudsz tanulni” – fogalmazott Rahel Schüssler.

Nincsenek hivatalos statisztikák arról, hogy az elmúlt két évben hány diák hagyta abba a tanulmányait, de a szövetség képviselője sok hallgatótól hallotta, hogy az anyagi problémák ebben döntő szerepet játszottak, továbbá hozzátette, hogy

„a diákok az emelkedő árak miatt is a lemorzsolódás mellett döntenek. Sokan már nem csak részmunkaidős állást keresnek, hanem inkább heti 40 órát dolgoznak az elejétől kezdve”.

A hírportál kiemelte, a szakértők a 200 eurós energiaátalány támogatást – amelyet a szövetségi kormány egyszeri bónuszként fizetne ki a diákoknak –, szintén nem tartják többnek egy szimbolikus gesztusnál, továbbá az is tisztázatlan, hogy a pénz hogyan jut majd el a hallgatókhoz, melyre Andreas Aust mutatott rá.

A válság már a felsőoktatásban is érezhető

A Német Országos Diákügyi Szövetség tanulmánya szerint minden második diák anyagi támogatást kap szüleitől. A jóléti szövetség munkatársa számára azonban egyértelmű,

hogy az emelkedő élelmiszer- és energiaárak középtávon hatással lesznek a német oktatás lehetőségeire is.

„Akinek kevés a pénze, kétszer, sőt háromszor is meggondolja azt, hogy gyermekét tanulni küldi-e, vagy (a szülők) inkább a hagyományosabb utat választják, és gyermekeiket munkavégzésre sarkallják, ahelyett, hogy a továbbtanulásukba invesztálnának” – hangsúlyozta.

A portál továbbá kiemelte, hogy a szövetségi statisztikai hivatal szerint 2021-ben tovább csökkent az elsőéves hallgatók száma. A visszaesésnek demográfiai okai vannak, amiben a koronavírus-járvány is szerepet játszott.

Egyetemek zárhatnak be

Az egyetemek voltak az első nyilvános helyek, amelyek bezárták kapuikat, amikor 2020 tavaszán elkezdődött a koronavírus-járvány, és a felsőoktatás intézményei nyitottak ki utolsóként.

Az előadótermekbe való rövid visszatérés után a diákok azonban ismét arra kényszerülhetnek, hogy otthonról tanuljanak, melynek oka az egekbe szökő energiaárak.

A Német Szövetségi Hálózati Ügynökség szerint az egyetemek az ország kritikus infrastruktúrájának részét képezik, így télen elsőbbséget élveznek az energiaellátás tekintetében. Ennek ellenére egyes egyetemek már most fontolgatják, hogy a magas energiaköltségek miatt lerövidítik a nyitvatartási időt vagy pedig meghosszabbítják a karácsonyi szünetet.

A Berlini Műszaki Egyetemen például december 19. és január 4. között „év végi zárva tartást” terveznek, amelynek során minden fűtőberendezést lekapcsolnak, a világítást leoltják és az ajtókat is zárva tartják majd.

Rahel Schüssler nem örül az újabb egyetemi zárlat lehetőségének. „Ha bezárják az egyetemeket, az csak a probléma áthelyezését jelenti. Az áramköltségeket valahol ki kell fizetni, és végül a diákok költenek majd többet, mert otthon kell tanulniuk” – tette hozzá.

Tízezrek tüntettek Németország több városában az energiaválság miatt. A demonstrálók egyebek mellett azt követelték, hogy a kormány igazságosabban ossza el a rezsitámogatást. Németországban szeptemberben, több mint 10 százalékos volt az infláció, erre negyedszázada nem volt példa – számolt be róla az M1 Híradója

Tízezrek tüntettek Németország több városában az energiaválság miatt. A demonstrálók egyebek mellett azt követelték, hogy a kormány igazságosabban ossza el a rezsitámogatást. Németországban szeptemberben több, mint 10 százalékos volt az infláció, erre negyedszázada nem volt példa.

Tízezrek tüntettek a drasztikusan emelkedő energiárak miatt Németország nagyvárosaiban szombaton. A demonstrálók több támogatást és szolidaritást követeltek a kormánytól az alacsonyabb jövedelműek számára.

„Ami nem stimmel kedves barátaim az a szociális egyensúly. Mert az nincs rendben, hogy egy kétszobás lakás bérlőit ugyanúgy kezeljük, mint egy medencés villa tulajdonosát” – mondta a tüntetés fő szónoka

Mintegy 24 ezren vonultak utcára

Berlinben, Düsseldorfban, Hannoverben, Stuttgartban, Drezdában és Frankfurtban – a szervezők becslése szerint. A rendőrség szerint a fővárosban alig kétezren gyűltek össze.

Mindazoknak, akik aggódnak a megélhetésük miatt azonnali segítségre van szükségük, kevésnek bizonyult eddigi támogatás – mondta az egyik tüntető

A demonstrálók az infláció csökkentését, az atomerőművek leállítását és a fenntartható energiaforrások fejlesztését is követelték.

„Még csak a válság elején vagyunk, de ha kemény tél lesz, akkor fokozódni fognak a tüntetések, és még nagyobb lesz elégedetlenség” – mondta egy idős férfi

A német parlament pénteken jóváhagyta a kormány 200 milliárd eurós mentőcsomagját a háztartások valamint a kis- és középvállalkozások kompenzálására. A támogatás az érintetteknek egyhavi gázszámláját fedezi. Emellett márciustól befagyasztják az energiaárak felső határát. Németországban szeptemberben, több mint 10 százalékos volt az infláció, erre negyedszázada nem volt példa.

Árháború folyik Németországban a kiskereskedők és a nagy élelmiszeripari vállalatok között, utóbbiak az infláció miatt igyekeznek minél magasabbra növelni áraikat, hogy ne csökkenjen a profitjuk.

A szupermarketek és a gyártók közötti folyamatos ellenségeskedés eredményeként számos ismert márka eltűnt a polcokról, Németország-szerte. Az egyre magasabb német infláció jelentős hatással van az élelmiszer-kínálatra – írja a Handelsblatt német gazdasági lap.

A cikk szerint olyan

hatalmi harc dúl az élelmiszeriparban, amilyet Németország még soha nem tapasztalt.

Az előállítási költségek emelkedése miatt az élelmiszeripari óriáscégek, köztük a Coca-Cola, a Pepsi és a Mars, a saját jövedelmezőségük megőrzésének reményében magasabb árakat kérnek a német üzletláncoktól, melyek viszont nem hajlandók megfizetni, emiatt viszont a nagyvállalatok leállították a szállításokat.

Christoph Minhoff, a Német Élelmiszeripari Szövetség munkatársa szerint a német élelmiszeripar helyzete kritikus.

A kiskereskedők is árdrágításról beszélnek, sőt egyenesen uzsoráról, és azzal vádolják a nagyvállalatokat, hogy visszaélnek a piaci erőfölényükkel. Például az Edeka áruházlánc szóvivője azt mondta, számos nemzetközi márkacsoport, mint például a Coca-Cola vagy a Procter & Gamble is túlzott árkövetelésekkel próbálja jelenleg meglovagolni az infláció hullámát, hogy növelje a profitját.