Már van gyanúsított Cseh Katalinék botrányában

Költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Cseh Katalin családi cégéhez köthető egyik vállalkozás tisztségviselőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – értesült a Magyar Nemzet. Az adóhatóság tavaly nyár óta vizsgálódik az ügyben, miután a nyomozók megállapították, hogy a szóban forgó céghálózat tagjai gyanús körülmények között juthattak több milliárd forintnyi uniós pályázati pénzekhez.

Már van gyanúsítottja annak az uniós adócsalási botránynak, amiben a momentumos Cseh Katalin családi cégéhez köthető vállalkozások nevei is felbukkantak – derült ki a Fővárosi Főügyészség válaszából, amelyet a Magyar Nemzet megkeresésére küldtek. Az ügyészség annyit közölt, hogy az ügyben a nyomozó hatóság költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt egy férfit hallgatott ki gyanúsítottként, aki a gyanúsítással szemben panasszal élt. Hozzátették: őrizetbe vétel nem történt, a gyanúsítás révén vizsgálati szakaszba került nyomozásban az irányítási jogköröket pedig a Fővárosi Főügyészség gyakorolja. A vádhatóság tájékoztatott arról is, hogy a közölt gyanúsítás tárgya nem érint olyan céget, amely az európai parlamenti képviselő személyéhez köthető. Azaz, egyelőre nem a Pannónia Nyomda Kft.-t érinti a büntetőügy, amelynek Cseh Katalin ügyvezetője is volt.

A momentumos politikus, valamint családja cégügyeivel tavaly nyáron az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.

A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Az utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a céghálózat tagjai tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt - írja a lap. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.