Népszámláláskor a magyar jelnyelv is megjelölhető anyanyelvként

Államilag elismert a siket közösség anyanyelve, a magyar jelnyelv, melyből már nyelvvizsga is tehető. A Ripost egy siket országgyűlési képviselőt, illetve az Európai Parlament első siket képviselőjét kérdezte arról, hogy miként látják saját, illetve a siketek és nagyothallók tágabb közösségének helyzetét és a magyar jelnyelv szerepét .

jelnyelv

dr. Tapolczai Gergely

siketek

Dr. Kósa Ádám a Fidesz európai parlamenti képviselője és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke. Siketként az első ügyvéd és az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikál.

Az idegen nyelvként letehető, államilag elismert magyar jelnyelvi vizsga azt jelzi, az állam számára a magyar jelnyelv ugyanolyan értékű, mint bármely más hangzó nyelv azzal az eltéréssel, hogy elismeri azt is, hogy a magyar siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv. Ez önmagában egy kuriózum és a magyar siket közösség nyelvi kisebbségként való elismerését is jelenti

– mondta lapunknak dr. Kósa Ádám, aki jelnyelvi tolmáccsal vagy írótolmáccsal kommunikál a többi képviselővel.

Elmondása szerint 10-15 ezren lehetnek az anyanyelvi jelnyelvhasználók, mert ideszámolják azokat az embereket is, akik siket családba születtek és így a magyar jelnyelvet ismerték meg először és nem a magyar nyelvet.

„Azt gondolom, bővíteni kell azoknak a protokolláris eseményeknek a körét, ahol a jelnyelvi tolmácsolást és írótolmácsolást biztosítják. Az állami ünnepségeken túlmenően a kampányesemények, önkormányzati rendezvények például bekerülhetnének ebbe a körbe. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a televíziós műsorok akadálymentesítését bővítsék a jövőben azzal, hogy más televíziós csatornák számára is előírják a feliratozási kötelezettséget. Külön kiemelném a mozifilmek akadálymentesítését, sajnos itt a helyzet a többi területtel szemben kifejezetten rossz. A magyar társadalom ugyanis erősen szinkronpárti "– monda dr. Kósa Ádám.

A képviselő szerint a többségi társadalom úgy tudna segíteni a jelnyelvet használóknak, hogy megtanulják a jelnyelvet.

Higgyék el, gyönyörű nyelv! Emellett az sem ártana, ha nyitottan és érdeklődve fogadnák a siket emberek megkeresését

- mondta az Európa Parlament képviselője.

Dr. Tapolczai Gergely hasonlóan vélekedik, mint képviselő kollégája: mindenképpen egyértelmű és óriási szakmai és erkölcsi sikernek értékeli, hogy tavaly óta államilag elismert idegen nyelv a jelnyelv, a siket közösség anyanyelve.

Mivel jelen pillanatban csak jómagam használok jelnyelvet a Parlamentben, mint az Országgyűlés első siket képviselője, a többiekkel elsősorban jelnyelvi tolmácsok segítségével kommunikálok

– nyilatkozta dr. Tapolczai Gergely.

Arról nincs adata, hogy hányan használják a magyar jelnyelvet, ám nagy reményeket fűznek a mostani népszámláláshoz, ugyanis a 2011. évi kérdőívhez képest most már lehetett választani a magyar jelnyelvet is, mint anyanyelvet vagy mint kommunikációs csatornát.

„A 2011. évi népszámlálás adatai szerint kb. 8500 siket és 63.000 nagyothalló él Magyarországon, ehhez tudunk majd viszonyítani" – tette hozzá.

A képviselő arról is szót ejtett, hogy a magyar kormány 2010 óta több fontos intézkedést is hozott, az egyik legnagyobb projekt a Kontakt Jelnyelvi Tolmácsszolgáltatás, ami internetes alapú videós jelnyelvi tolmácsszolgáltatást jelent, évek óta megkönnyítve a sorstársaik életvitelét azzal, hogy sokszor nem kell személyesen intézni ügyeiket, hanem videótelefonon keresztül tolmács segítségével tudnak intézkedni.

„A magyar jelnyelvről szóló törvény módosításával sikerült elérni, hogy államilag elismert hivatalos nyelv legyen a magyar jelnyelv. További módosítással megemeltük a kiegészítő speciális órakeretet a hallássérült tanulók számára, így az integráltan tanuló diákok magasabb óraszámban tudnak igényelni jelnyelvi tolmácsszolgáltatást. Ugyancsak a jelnyelvi törvénynek köszönhetően egyre több lett az akadálymentesített tv műsor, főként feliratozással. A megyei és fővárosi jelnyelvi tolmácsszolgálatok is folyamatos szolgáltatást látnak el, segítve a hallássérült ügyfeleket, bár itt fontos feladat lenne a további minőségi jelnyelvi tolmácsok képzése, továbbképzése, hogy legyen megfelelő kapacitás" – mondta a képviselő.

A képviselőnek azt a kérdést is föltettük, hogy a többségi társadalom miként tudna segíteni a jelnyelvet használóknak abban, hogy az eddigieknél jobban, hatékonyabban megértsék egymást.

A társadalom részéről nagy segítség, ha biztosítják az akadálymentes kommunikáció különböző formáit: jelnyelvi tolmácsolás, feliratozás, írásbeli kommunikáció, és természetesen a türelem, empátia is nagyban elősegítheti egymás megértését

– mondta lapunknak a képviselő, aki érdekességképpen megemlítette a nemzeti konzultáció kitöltését is, melyet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége munkatársai jelnyelvre adaptáltak, így a jelnyelvi verziót jobban megértő siketek is akadálymentesen hozzáférhetnek a kérdésekhez.

Sokkal több fogyatékkal élő dolgozik, mint 10 éve

Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embernek van munkája, míg tíz éve csak 18 százalékuk dolgozott - mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szeptemberben Budapesten a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán.

Fülöp Attila elmondta: a kormány célja, hogy a fogyatékossága miatt akadályokba ütköző emberre ne jótékonykodásra szorulóként tekintsenek, hanem elhárítsanak előle minden akadályt, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen. Ehhez biztos megélhetés, munka kell és minél teljesebb fizikai, valamint infokommunikációs akadálymentesítés - jelentette ki. Kitért arra: korábban a fogyatékossággal élők közül sokan gondolták, hogy a segély, a támogatás kell, hogy biztosítsa a megélhetésüket, ezen azonban a kormány drasztikusan változtatott.

Az eredmények között említette, hogy elindult a megváltozott munkaképességűek álláskeresését segítő Érték vagy! mozgalom. Minden fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahely kettős értéket hordoz: egyaránt van gazdasági és szolidaritási értéke - tette hozzá.