Jelnyelv segítségével tanulhatnak a siketek és nagyothallók

Ripost: A magyar jelnyelvet az Alaptörvény is védi, de nem köztudott, hogy van külön magyar jelnyelv. Miben különbözik a többi nép jelnyelvétől, mitől egyedi?

Dr. Kósa Ádám: Az Alaptörvény szerint kultúránk része a magyar jelnyelv. Ugyanakkor a sajátos siket kultúrára épül, specialitása, hogy vizuális nyelv. Mint minden élő nyelv, ez is hosszú ideje fejlődik, megállás nélkül. Minden jelnyelv területspecifikus, de történelmi alapon lehetnek hasonlóságok, így a magyar valamennyire hasonlít az osztrák, a cseh, a horvát és a szlovák jelnyelvre.

Ripost: A magyar jelnyelv használatáról szóló törvény módosítását nemrég szavazta meg a parlament. Mi ennek a jelentősége, a gyakorlatban ez mit jelent? Javulnak a siketek és a nagyothallók esélyei az oktatás vagy a munkavállalás területén?

K. Á.: Természetesen, hiszen pont ezt célozza a módosítás. Nagyon fontosnak tartjuk az oktatás kérdését, hogy minél elérhetőbb legyen a tudás és ezáltal majd a munkaerőpiacon is jobban boldoguljanak. A változások mind az életre reflektálnak. Egyre több siket és nagyothalló tanul, képezi magát és hasznos munkaerőként szeretne bizonyítani a munka világában. Ezt próbáljuk segíteni mindig, amikor a gyakorlati problémákra fókuszálva módosítást kezdeményezünk annak érdekében, hogy a siket és jelnyelvhasználó nagyothalló diákok az iskolában, már az óvodától kezdve egészen az egyetemig, teljes egészében akadálymentesen tanulhassanak.

Ripost: Az óvodákban, iskolákban miben segíthet egy tolmács jelenléte?

K. Á.: Akinek a jelnyelv az anyanyelve, az nem mondatokban gondolkodik, hanem elsősorban vizuálisan. A modern világban rengeteg információt kell feldolgozni, ami még a hallóknak is gondot okoz. Egy siket számára, aki esetleg a nyelvi kompetenciáknak csak részben vagy kis korban esetleg még szinte alig van birtokában, a legmegfelelőbb a jelnyelven való tudásátadás. Ettől biztonságban érzi magát és ez egyben a beszélt nyelvi szövegértés fejlődésére is előnyösen hat. Egymást erősítő folyamatról beszélhetünk. Fontos kiemelni, hogy ez, éppen a mielőbbi nyelvhasználat érdekében már az óvodától biztosítva lesz.

Ripost: A módosítás kedvezően érinti a felnőttképzésben részt vevő siket és nagyothalló személyeket, mivel a képzésük 40%-ában igényelhetnek jelnyelvi tolmácsot. Ezt hogy kell elképzelni a gyakorlatban, megy a tolmács a diákkal órára?

K. Á. Így van. Az oktatási környezetben nem spórolható meg a tolmács személyes jelenléte, pláne a gyakorlati óráknál. Bár már vannak lehetőségek videós távtolmácsolásra, az oktatásban ez csak támogató eszköz lehet, a tanórákon tolmácsra vagy jelnyelven profin oktató pedagógusokra van szükség. Egyébként 2 év múlva a 40% módosul 60%-ra. Ha pedig több siket diák tanul egy osztályban, a teljes óraszám lefedhetővé válik.

Ripost: Ön nem csak a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnökeként, de európai parlamenti képviselőként is sokat tett az akadálymentesítésért. Mik azok a területek, ahol még változtatásra van szükség? Látszanak az utóbbi évek változtatásainak az eredményei?

K. Á.: Az Európai Parlamentben „papíron” már sokkal előrébb járunk, számos előremutató lépésről döntöttünk. Ahhoz azonban, hogy ezekből kézzelfogható haszon legyen, megfelelően alkalmazott és honosított jogszabályok kellenek, valamint az emberek gondolkodásmódjának folyamatos változása, pozitív irányba. Lehet bármilyen jó döntést hozni európai szinten vagy ajánlásokat megfogalmazni, de ezeket minden országban jól kell adaptálni. Szerencsére az elmúlt években Magyarország számos területen példamutató volt a fogyatékosságügyet tekintve. Erre büszkék lehetünk, ez valóban közös eredmény. Ami pedig még ránk vár, mint megoldandó feladat, az az idős siketek akadálymentes otthonokban történő ellátása és a siket gyerekek úgynevezett kétnyelvű oktatásának (magyar jelnyelv és magyar nyelv) bevezetése. Ezzel kapcsolatban már hosszú évek óta folyik előkészítő munka, de még mindig nem jutottak a végére.

Ripost: A magyar jelnyelvből már nyelvvizsgázni is lehet. Mennyire népszerű ez, van olyan, aki kvázi idegen nyelvként megtanulja a magyar jelnyelvet?

K. Á.: A magyar jelnyelv annak, akinek nem ez az anyanyelve, egy idegen nyelv. Én biztos vagyok benne, hogy népszerű lesz, már most is rengeteg érdeklődő van. De nem szabad azt hinni, hogy könnyű is egyben. Az Egyesült Államokban az egyetemi hallgatók körében az amerikai jelnyelv (ASL) a negyedik legnépszerűbb nyelv.

Bátran kapacitálom az olvasókat és a magyar felsőoktatási hallgatókat, gondolkozzanak el ezen: mert aki megismerkedik vele, egy olyan világ tárul ki előtte, ami eddig rejtve volt számára. Bele fognak szeretni!