Hozzájuthat-e Magyarország az uniós pénzekhez?

Magyarország mindent megtett azért, hogy az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében, a korábban kialkudott, az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő tizenhét vállalást határidőre teljesítse - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben pénteken.

Varga Judit hangsúlyozta, a Magyarországgal szemben indított jogállamisági kondicionalitási eljárás az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő, megelőző eszközként szolgál. Ha azonban az eljárás politikai szankciós mechanizmussá változtatják, akkor az egész eljárás kollektív kudarcba fog fulladni.
Közölte: a magyar kormány az unió pénzügyi érdekeinek további védelme érdekében számos jelentős és lényegi módosító intézkedésekből álló, átfogó csomagra tett javaslatot. Az intézkedések célja a csalás és a korrupció elleni harc jogi és intézményi kereteinek, valamint az összeférhetetlenségi szabályok hatékonyságának megerősítésén keresztül a közbeszerzések átláthatóbbá és versenyképesebbé tétele.

Az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint Magyarország létrehozta az Integritás Hatóságot azért, hogy minden olyan esetben beavatkozzon, amikor az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket az uniós pénzügyi támogatások felhasználását érintő csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más szabálytalanság megakadályozása, kivizsgálása és korrigálása érdekében. Magyarország módosította a büntetőeljárási törvényt és külön eljárást alakított ki a közhatalom gyakorlásával és a köztulajdon kezelésével kapcsolatos bűncselekmények vizsgálatára.

Tisztáztuk, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési kötelezettség alá tartoznak, valamint egy új törvény meghozatalával biztosítottuk az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós pénzügyi rendeletnek való teljes körű megfelelést" - fogalmazott.

A miniszter közölte, Magyarország kibővítette és megerősítette átfogó vagyonbevallási rendszerét annak nyilvánossága, tartalma és ellenőrzése tekintetében. Mostantól az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) kérésére a helyszíni ellenőrzést, illetve vizsgálatot pénzügyőr segítheti - tájékoztatott.
Magyarország az év végére 15 százalék alá csökkenti a teljesen vagy részben uniós támogatásból finanszírozott, egyajánlatos közbeszerzések arányát.

A NEMZETI KÖLTSÉGVETÉSBŐL FINANSZÍROZOTT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TEKINTETÉBEN UGYANEZT A CÉLT AZ ORSZÁG FOKOZATOSAN, 2024 VÉGÉRE FOGJA ELÉRNI - ÍRTA VARGA JUDIT, MAJD HOZZÁTETTE: MAGYARORSZÁG SZÁMOS INTÉZKEDÉST HAJTOTT VÉGRE ENNEK ÉRDEKÉBEN.Közbeszerzési szakértők által megtervezett és lebonyolított, ingyenes képzést biztosít 2200 mikro- és középvállalkozásnak, valamint a közbeszerzési eljárásban való részvételhez kapcsolódó költségek fedezése érdekében kialakít egy legalább 1800 arra jogosult mikro-, kis- és középvállalkozás számára egyösszegű, részleges kompenzációt nyújtó támogatási programot.

Varga Judit igazságügyi miniszterFORRÁS: MTI/EPA/STEPHANIE LECOCQ

Közölte továbbá, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos széles körű információk nyilvánosságra hozatala érdekében Magyarország központi nyilvántartást hozott létre. Elektronikus közbeszerzései rendszerét egy olyan, folyamatosan frissülő adatbázis hozzáadásával fejlesztette tovább Magyarország, amely strukturált és gépi feldolgozásra alkalmas formában tartalmazza a közbeszerzési eljárások szerződés-odaítélési határozataival kapcsolatos összes információt.

"Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása és folyamatos fenntartása melletti, hosszú távú elkötelezettségünk megerősítése érdekében a helyreállítási és ellenállóképességi tervünkben pedig mérföldköveket határoztunk meg, melyeket az Európai Bizottság jelenleg értékel" - tájékoztatott az igazságügyi miniszter.

Varga Judit kiemelte: szeptember 18-án a kondicionalitási eljárás új szakaszba lépett. Határozatában az Európai Bizottság elismerte, hogy a javasolt módosító intézkedések, amennyiben azok megfelelő módon és hatékonyan kerülnek végrehajtásra, összességében és elvben képesek a kondicionalitási eljárás megindításához vezető problémák kezelésére.

Azóta a mi célunk ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása az uniós bizottsággal folytatott folyamatos konzultáció keretében" - fogalmazott.

Az igazságügyi miniszter közölte: már jelenleg is szigorú ellenőrzés alatt áll a módosító intézkedések teljes körű és hatékony végrehajtása, valamint folyamatos vita folyik arról, miként lehet ezeket az intézkedéseket továbbfejleszteni, kiegészíteni.

Magyarország a kondicionalitási eljárást elsősorban a kölcsönös bizalom építésére szolgáló eszköznek tekinti, mindig felelősségteljes politikai magatartást tanúsított. Erőforrásokat és politikai tőkét fordított arra, hogy tárgyalásos úton találjon megoldást - húzta alá Varga Judit.

"Minden érintett fél részéről komoly erőfeszítésre és politikai akaratra van szükség. Ha nem ez történik, akkor az, amit jelenleg csinálunk, nem más, mint ugyanannak a régi könyvnek egy újabb fejezete. Ideje ezt a könyvet lezárni és egy újat írni" - tette hozzá a brüsszeli hírportálon megjelent írásában az igazságügyi miniszter.

Magyarország támogatja Ukrajnát, erre a jövő évi költségvetésben is elkülönítette a megfelelő forrást. Az Európai Unió viszont a közös hitelfelvétel tervével a magyar forrásokat akarja átutalni az ukrán kormánynak, ami teljesen indokolatlan, mivel Ukrajna idei finanszírozása megoldott, s ezt a bizottság is elismerte.

Elvi alapon és üzenetértékkel utasítja vissza Magyarország azt az európai uniós felvetést, amely szerint Ukrajnát a jövőben a tagállamok által közösen felvett hitellel támogassák. Mint arra november 8-án a közösség pénzügyminisztereinek találkozóján Varga Mihály is felhívta a figyelmet, a koronavírus-járvány idején hazánk – az elvi ellenkezése ellenére és az uniós egység fenntartása érdekében – már hozzájárult egy uniós hitelfelvételhez. Ezután azonban a Magyarországnak járó támogatást nem kaptuk meg. Ezért – közölte Varga Mihály – semmilyen újabb közös hitelben nem kívánunk részt venni.

Magyarország egyébként kétoldalú megállapodással támogatja Ukrajnát. A 2023-as költségvetésben a kormány elkülönítette azt az összeget, amely az Európai Unió által javasolt 18 milliárd euróból Magyarországra esik. Hazánk tehát készen áll arra, hogy kétoldalú megállapodást kössön Ukrajnával, és a ránk eső összeget a magyar költségvetésből folyósítsa. A jelenlegi brüsszeli tervek szerint az Európai Unió a mostani költségvetésből kíván 18 milliárd eurót fizetni Ukrajnának. 

Vagyis a fentiek értelmében egyértelmű, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat fizetné ki Brüsszel Ukrajnának. Mindez természetesen Magyarország számára elfogadhatatlan, ezért a brüsszeli terveket a magyar kormány nem támogatja  – szögezte le a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Az Európai Unió és pénzügyi intézményei 2014 és 2021 között eddig már csaknem 5 milliárd euró hitelt folyósítottak Ukrajnának. Emellett a háború kitörése miatt az uniós állam- és kormányfők májusban megállapodtak egy további 9 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag folyósításáról. Ezeket hazánk kivétel nélkül támogatta. Ez utóbbi összegből 1 milliárd eurót már augusztusban megkapott Ukrajna. A legutóbbi találkozójukon az uniós pénzügyminiszterek további 5 milliárd eurós hitel folyósítására vállaltak kötelezettséget, amelyet még ebben az évben egy újabb 3 milliárd eurós támogatás követhet. Vagyis Ukrajna idei évi támogatása teljesen megoldott, így indokolatlan az Európai Bizottság azon felvetése, hogy 18 milliárdos hitelből támogassák.

Deutsch Tamás szerint a következő egy hét, tíz nap döntő időszak lesz a tárgyalások várható eredményének szempontjából, mert nem adták fel a küzdelmet azok a magyar és európai baloldali politikai erők sem, amelyek a lehető legdurvább módon támadják mindenütt Európában a nemzeti, konzervatív jobboldali, kereszténydemokrata kormányokat.
    Felidézte: a német szociáldemokraták soraiba tartozó európai parlamenti képviselő, Katarina Barley, az EP alelnöke néhány héttel ezelőtt kijelentette: "anyagilag, pénzügyileg ki kell éheztetni a lengyeleket és a magyarokat", illetve hogy szerinte "a magyar és a lengyel konzervatív politikusok csak az európai uniós pénzek megvonásának hangján tudnak érteni a szóból".
    Deutsch Tamás rámutatott: rendkívül durva, rendkívül éles, az európai együttműködést és összefogást aláásó politikai akció zajlik a baloldali erők vezetésével.
    Ezek az erők - amelyeknek része a magyar baloldal is - azt kívánják elérni, hogy hiába teljesít Magyarország minden vállalást, hiába teszünk eleget a bizottság és a magyar kormány közötti szakmai egyetértéssel övezett megoldásoknak, mégse szülessen megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között - fűzte hozzá a kormánypárti politikus.

    Deutsch Tamás az ukrajnai háborúról és a uniós szankciókról szólva az interjúban úgy fogalmazott: a háború elképesztő tragédiákat jelent, félelmetes humanitárius katasztrófát okoz, emberek milliószámra kénytelenek elhagyni a lakhelyüket; az unió pedig ahelyett, hogy tompítani igyekezne a háború hatásait, a katasztrofálisan elhibázott szankciókkal tovább növelte a háború okozta, az egyébként is meglévő, Európa egészén eluralkodó gazdasági nehézségeket.
    Hozzáfűzte: a jóakaratú, jószándékú európai polgárok lassan kifogynak azokból a szavakból, amikkel leírható a jelenlegi európai politika abszurditása, leírhatók azok az egyszerre "vérlázító, vérforraló, ugyanakkor szomorúságra okot" adó politikai döntések, amiket kénytelenek megtapasztalni.
    Az unió ahelyett, hogy a fegyverszünet érdekében, azt követően pedig a béketárgyalások érdekében tenne diplomáciai lépéseket, a brüsszeli bürokratáktól olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek "csak olaj a tűzre", eszkalálják a háborút - mondta.
    A magyar polgárokkal, saját nemzetünkkel, sőt az Európai Unió egészével szembeni felelősség vezeti a magyar kormányt és a magyar miniszterelnököt, amikor nemzeti érdekből az Európai Unió érdekét képviselve arról beszél, hogy a háborúskodást mielőbb békének kellene felváltania Ukrajnában - fogalmazott.
    Deutsch Tamás szólt arról is, amennyiben egy újabb szankciós csomagban ismételten olyan energetikai szankcióra tennének javaslatot az arra illetékesek, amelyik a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes, ami gazdaságilag a létünket veszélyezteti, Magyarország nem egyszerűen vétóz, de ilyen javaslatról tárgyalni sem hajlandó.
    Hozzátette: ugyanez a helyzet a közös hitelfelvétellel is, szavai szerint "kizárt, teljesen elképzelhetetlen, nonszensz" hogy Ukrajna nyilvánvalóan szükséges újjáépítése olyan módon történjen meg, hogy annak eredményeként 27 európai ország - ki tudja hány száz vagy ezer milliárddal - eladósítsa magát.
    Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy segítse Ukrajnát, de ez csak kétoldalú módon történhet és nem közös hitelfelvétellel - szögezte le a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Támogatja a német szövetségi parlament, hogy az Európai Unió 7,5 milliárd euróval kevesebb uniós pénzt folyósítson Magyarországnak korrupciós és jogállamisági problémák miatt, az erre vonatkozó határozatot a Bundestag csütörtök éjjel fogadta el.

A határozatban a német törvényhozás arra szólította fel a szövetségi kormányt, hogy az Európai Tanácsban szavazza meg a Magyarországnak juttatandó támogatások csökkentését abban az esetben, ha nem ítélik elégségesnek a budapesti kormány által vállalt reformokat.