Furcsa helyzeteket hoz a jóléti államokban az energiaválság

Tolvajok nyitották ki egy kerti fészer bejárati ajtaját, és ellopták onnan a napelemes rendszer inverterét . Értéke: 200 euró. Egy fehér furgon behajtott a benzinkúthoz, a sofőr 123 euró értékben tankolt, visszaszállt a kocsiba és fizetés nélkül elhajtott. Egy nagy építkezésen hirtelen eltűnt 81 radiátor 17.000 euró értékben – ismeretlenek vitték el őket. Ez csak három az elmúlt hónapok sok hasonló esete közül Németországban, ami azt mutatja, hogy a tolvajok is haladnak a korral, új lehetőséget látnak az energiaválságban.

„Senki sem foglalkozik már a lakásban található televízióval, ha van annál értékesebb lopnivaló is” – mondja Patrick Martin, a Türingiai Állami Rendőr-főkapitányság munkatársa a Berliner Morgenpostnak.  – A napelemes rendszerekre van kereslet. Egyes esetekben a bűnözők nagy napelemparkokat is teljesen leszereltek,  modulokat, kábeleket, mindent.”

A koronavírus-járvány okozta ellátási zavarok miatt hiány van sok műszaki termékből, alapanyagból. Az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság az olaj-, a gáz- és az áramárak meredek emelkedését okozta. A lakástulajdonosok utólag korszerűsítenék a házuk fűtését, napelemes rendszereket szeretnének vásárolni. Mindennek megy fel az ára, és a magas ár vonzza a tolvajokat.

Csak Szászországban az idei év első hat hónapjában 34 olyan esetet regisztrált a rendőrség, amikor napelemes rendszereket és napelemes technológiát vettek célba a tolvajok. 28 alkalommal jártak sikerrel, összesen csaknem 253.000 eurós kárt okozva. Összehasonlításképpen: 2021 egészében a hasonló bűncselekmények által okozott kár még "csak"  90.000 euró volt.

Az elkövetők elsősorban nagyobb csarnokok és raktárak tetejéről, valamint napelemparkokról vitték el a modulokat, de időközben már magáningatlanokból is lopják őket. A tolvajok többsége profi – írja a rendőrség . Éjszaka dolgoznak, jól szervezettek, kisteherautóval vagy teherautóval viszik el az ellopott holmit.

Szász-Anhalt szövetségi rendőrsége  az üzemanyagokkal kapcsolatban is az esetszámok növekedését észlelte. Amióta a benzin és a gázolaj jelentősen drágult, egyre több üzemanyagtovajt regisztrálnak. De a tankolj és hajts el módszer Brandenburgban sem ismeretlen. 

A tolvajok által használt autók rendszáma gyakran hamis, így nehéz azonosítani az elkövetőket.

A tűzifalopás esetében a rendőrség  „enyhe növekedést” regisztrált augusztus végéig az előző év azonos időszakához képest. Akinek van kandallója, az tűzifával szeretné felvértezni magát a magas energiaárak ellen. Nagy a kereslet. Nem számít, hogy letört ágakról, kivágott rönkökről, törött fákról van szó – van, aki a legközelebbi erdőben gyűjtené be a tüzelőt. De az erdő is valakié,  az otthoni kandallóba való fa gyűjtéséhez a tulajdonos engedélye kell.

A rendőrség azt ajánlja, hogy  ahol napelemes rendszer van a tetőn, ott az ingatlan  tulajdonosa zárja el a kerti bútorokat, létrákat, ne könnyítsék meg a tolvajok hozzáférését a drága napelemekhez. A fát és a fapelletet is zárt területen kell tárolni, ha ez lehetséges. 

A Which? nevű brit fogyasztóvédelmi szervezet által végzett kutatás adatai szerint tízből több mint nyolc ember – 85 százalék – változtat étkezési szokásain az emelkedő megélhetési költségek miatt a szigetországban.

Egy friss felmérés szerint a brit háztartások milliói kénytelen étkezéseket kihagyni, valamint kevésbé egészséges termékeket vásárolni az alapvető élelmiszerek árának drasztikus emelkedése miatt. A Which? nevű fogyasztóvédelmi szervezet által végzett kutatás adatai szerint tízből több mint nyolc ember – 85 százalék – változtat étkezési szokásain az emelkedő megélhetési költségek miatt.

Összesen 50 százalékuk mondta, hogy olcsóbb termékekre vált, amelyeket korábban nem vásárolt. Körülbelül minden ötödik megkérdezett mondta, hogy több fagyasztott – 18 százalék – vagy mikrohullámú sütőben elkészíthető – 5 százalék – élelmiszert kezdett vásárolni, hogy csökkentse az élelmiszerre fordított kiadásait.

Azok közül, akik azt mondták, hogy nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, majdnem mindenki – 99 százalék – azt mondta, hogy valamilyen módon spórol az élelmiszereken, míg a válaszadók fele – 50 százalék – arról számolt be, hogy néhány étkezést teljesen kihagyott.

Ugyanez igaz volt azoknak több mint negyedére – 26 százalék –, akik „meglehetősen nehéznek” nevezték pénzügyi helyzetüket, és az összes megkérdezett 12 százalékára. A fogyasztók csaknem fele – 46 százalék – mondta, hogy a válság előtti időszakhoz képest nehezére esik egészségesen étkezni. Ez az arány 78 százalék az anyagilag nehéz helyzetben lévők körében.

Egy csak Robertának hívott 57 éves londoni nő a szervezetnek elmondta, hogy

„Azért csökkentem a kiadásaimat az élelmiszereken, mert nem akarok a fűtésen spórolni. Ízületi gyulladásom van, és szükségem van a melegre.”

Azt is elmesélte, hogy

„Most már szigorúan csak azt veszem meg, amire szükségem van. Csökkentettem az elfogyasztott ételek mennyiségét is. Ebédre egy csésze teát iszom – ha éhesnek érzem magam, egy csésze meleg tejet egy szelet pirítóssal.”

A nő azt is elmondta, hogy korán reggel szokott elmenni vásárolni, hogy biztosan jusson neki az olcsóbb élelmiszerekből, gyakran keresi azokat a termékeket is, amelyeket a közelgő lejárati idő miatt vannak leárazva.

Sue Davies, a szervezet fogyasztói jogokért és élelmiszer-politikáért felelős vezetője elmondta, hogy a megélhetési válság pusztító hatással van emberek millióira, azáltal, hogy nem engedhetik meg maguknak a megfelelő étkezést.

Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árindex (CPI) 10,1 százalékkal emelkedett a szeptemberig tartó 12 hónapban a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak emelkedése járult hozzá a változáshoz.

A háztartások a megélhetési költségek és az emelkedő energiaszámlák miatt kockáztatják az élelmiszer-biztonságot is kockáztatják – ez már a brit Élelmiszer és Szabványügyi Hivatal (FSA) kutatásából derült ki.

A felügyeleti szerv arra figyelmeztetett, hogy az emberek ételmérgezést kockáztatnak azzal, hogy ha lejárt szavatosságú élelmiszereket fogyasztanak, és kikapcsolják a hűtőszekrényeket, hogy ezáltal spóroljanak az elektromos árammal.

A felmérés adatai szerint

a fogyasztók közel egyharmada – 32 százalék – az elmúlt hónapban legalább egyszer fogyasztott olyan élelmiszert, amelynek lejárt a fogyaszthatósági ideje, mert nem engedhette meg magának, hogy újat vásároljon.

Csaknem egyötödük – 18 százalék – pedig az elmúlt négy hétben legalább egyszer kikapcsolta az hűtőszekrény, hogy így spóroljon az árammal. Az FSA azt is megállapította, hogy a fogyasztók – 40 százalék – aggódik amiatt, hogy a következő hónapban lesz-e pénze élelmiszerre.

Emily Miles, az FSA vezérigazgatója nyomatékosította: „Nem jó ötlet kikapcsolni a hűtőszekrényt, vagy a szavatossági időn túli élelmiszereket fogyasztani, mivel ezek a dolgok nagyobb kockázatot jelentenek az ételmérgezéssel való megbetegedésre.”

Egy felmérés szerint Nagy-Britanniában közel 3,2 millió felnőtt él higiéniai szegénységben, és sokan szégyellnek munkába menni, mert nem engedhetik meg maguknak az olyan cikkeket, mint a szappan és a dezodor – írja a Sky News.

Több ezer ember nem akar munkába menni, mert nem tudja megfizetni az alapvető higiéniai termékeket – közölte a Hygiene Bank jótékonysági szervezet.

Ruth Brock, a Hygiene Bank vezérigazgatója elmondta: „A higiéniai szegénység sokkal elterjedtebb, mint amitől tartottunk, ráadásul növekszik, és aránytalanul nagy mértékben érinti a legkiszolgáltatottabbakat.

Az igazság az, hogy mire valaki eljut odáig, hogy nem kapcsolja be a fűtést, vagy elmegy az élelmiszerbankba élelmiszerekért, addigra már hetekkel korábban abbahagyta az alapvető higiéniai termékek vásárlását.”

– fogalmazott.

A felmérés szerint a higiéniai szegénységben élők a legnagyobb valószínűséggel borotválkozási termékek, dezodor, mosópor és egyéb tisztítószerek nélkül maradnak. Egy anyuka a szervezetnek elmondta:

Egy megkérdezett hölgy bevallotta, hogy náluk rendszeresen a között kell választani, hogy fogkrémet vesznek-e, vagy bekapcsolják a fűtést még néhány percre.

A higiéniai szegénységben élők fele azt mondta, hogy ettől szorong vagy levertnek érzi magát, és hasonlóan sokan mondták, hogy szégyenkeznek és zavarban vannak helyzetük miatt. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy a személyes higiéniájuk elhagyása miatt félnek bemenni a munkahelyükre, nem járnak el a barátaikkal, és még a családjuk előtt is szégyellik magukat.

A felmérés megállapította, hogy ennek következtében az érintettek pszichikai állapota is romlik, megnő többek között a depresszióba esés veszélye is.

Az energiafelhasználás csökken Európában, ami nem csupán annak köszönhető, hogy az európai vállalatok is takarékoskodni kezdtek, hanem annak is, hogy olyan gyárak kényszerültek bezárni, amelyek valószínűleg soha nem fognak újra üzembe állni – számolt be a Reuters hírügynökség. Habár az alacsonyabb energiafelhasználás segít Európának átvészelni a nehéz telet, szakértők arra figyelmeztetnek, ha továbbra is magas marad az energiaköltség, akkor súlyosan meggyengülhet Európa ipari ereje.

Az energiaigényes iparágakat, többek között az alumínium-, a műtrágya- és a vegyipart is az a veszély fenyegeti, hogy a vállalatok végleg áthelyezik termelésüket olyan országokba – például az Amerikai Egyesült Államokba (USA) –, ahol bőségesen hozzáférhetnek olcsó energiaforrásokhoz.

A Reuters hírügynökség rámutatott, még ha az októberi hónap szokatlanul meleg is volt, és az enyhe télre vonatkozó előrejelzések segítettek is az árak csökkenésében, a földgáz az Egyesült Államokban még mindig körülbelül ötödannyiba kerül, mint amennyit a vállalatok Európában fizetnek.

„Sok vállalat egyszerűen felhagy a termeléssel. Ez Európa nagyon gyors nehézipari leépüléséhez vezethet” – mondta Patrick Lammers, az E.On közüzemi vállalat igazgatósági tagja egy októberi konferencián.

Az euróövezet ebben a hónapban 2020 májusa óta a leggyengébb szintet érte el, ez azt jelzi, hogy Európa a recesszió felé tart.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az európai ipari gázkereslet 25 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben a tavalyi eredményekhez képest. Elemzők úgy gondolják, hogy a visszaesés hátterében a széles körű gyárbezárások állhatnak, mivel a hatékonyságnövelés önmagában nem eredményezne ilyen mértékű megtakarítást.

Közgazdászok a portál szerint továbbá arra is figyelmeztettek, hogy amint hidegebbre fordul az időjárás és a háztartások elkezdenek fűteni, az ipari ágazat lesz az első, amely hiány esetén megszorításokkal szembesülhet.

Energiaválság – fokozódott az európai cégek kivándorlásának üteme

Az elemzők kiemelték, az európai ipar már évtizedek óta az olcsóbb munkaerővel és alacsonyabb egyéb költségekkel rendelkező helyekre helyezi át termelését, mely tendencia az energiaválság miatt fokozódott.

„Ha az energiaárak olyan magasak maradnak, hogy az európai ipar egy része strukturálisan versenyképtelenné válik, a gyárak bezárnak és az Egyesült Államokba költöznek, amely bőségesen rendelkezik olcsó palagázzal” – nyilatkozta Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza.

A hírügynökség példaként említette az Európai Unió (EU) elsődleges alumíniumtermelését, amely az elmúlt évben a felére, azaz egymillió tonnával csökkent.

Az unió mind a kilenc cinkolvasztója csökkentette vagy pedig leállította termelését, amit Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal pótoltak

– derült ki a Reuters által összeállított kereskedelmi adatokból.

Az Európai Fémipari Szövetség munkatársa, Chris Heron rámutatott, egy alumíniumkohó újraindítása akár 400 millió euróba (közel 165 milliárd forint) is kerülhet, azonban ez (a lehetőség) aligha adott Európa bizonytalan gazdasági kilátásait elnézve. „Ha a történelmet vizsgálva tekintünk arra, hogy voltak már ilyen ideiglenes üzemleállítások, ezt bizony a végleges bezárások követték” – tette hozzá a szakértő.

A zöldgazdaságra való átállás is veszélybe került

A magas energiaárak miatt veszélyben vannak a nyugati országok azon erőfeszítései is, hogy ne csak az energiaellátást, hanem az elektromos járművekben és a megújuló infrastruktúrában használt kulcsfontosságú ásványi anyagokat is biztosítsák.

Brüsszel várhatóan a jövő év elején új jogszabály javaslatot – a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó európai stratégiáról szóló intézkedést – terjeszt elő a zöldgazdaságra való átálláshoz nélkülözhetetlen ásványi anyagok, például a lítium, a bauxit, a nikkel és a ritkaföldfémek készleteinek feltöltése érdekében.

Azonban a szélesebb megújuló energiaforrások és az alacsonyabb energiaköltségek hiányában a vállalatok valószínűleg nem fognak befektetni Európában

– figyelmeztetett Emanuele Manigrassi, a Európai Alumíniumszövetség klíma- és energiaügyi vezetője.

Már elindult az ipar eróziója

Az Európai Vegyipari Tanács (Cefic) szerint Európa idén először vált a vegyi anyagok nettó importőrévé, mindemelett a Nemzetközi Műtrágyaszövetség is jelezte, a műtrágyák kulcsfontosságú összetevőjének minősülő ammónia európai gyártását több mint 50 százalékkal csökkentették, a hiányt importtal helyettesítették. A Yara norvég műtrágyagyártó cég európai ammóniagyártásának kétharmadát állította le, és a termelés visszaállítását sem tervezi.

A múlt héten a világ legnagyobb vegyipari csoportja, a BASF már azt is megkérdőjelezte, hogy Európában egyáltalán van-e értelme új üzemek létesítésének, továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogyha a gázellátás a cég szükségleteihez mérten 50 százalék alá esik, akkor a vállalat kénytelen beszüntetni termelését ludwigshafeni telephelyén.

Egyes cégek – köztük a Procter & Gamble amerikai vállalat számára szállító német Kelheim Fibres viszkózszálat készítő gyár is – más energiaforrásokat keresnek. A német vállalat idén már kétszer csökkentette termelését bajorországi telephelyén. „Január 1-jétől átállhatunk az olajra” – mondta Wolfgang Ott vállalatvezető, aki kormányzati segítséget és egy napenergia-projektet is fontolóra vesz az energiaköltségek mérséklése érdekében.

A német cégek gyorsított folyamat keretein belül szeretnének engedélyt kapni, és ezáltal a gáz helyett környezetszennyezőbb energiaforrásokra átállni, ugyanis ellenkező esetben kénytelenek termelésüket csökkenteni annak érdekében, hogy a német megtakarítási célokat teljesíteni tudják.

Görögországban a pamutfonalgyártó vállalat, Selected Textiles szintén csökkentette termelését, mivel megrendelései – amelyek a főként Észak-Európából érkeznek –, visszaestek. A közép-görögországi Farsalában található üzemében a termelés idén 30 százalékkal csökkenn a cég vezérigazgatója, Apostolos Dontas szerint.

Az igazgató a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy „úgy látjuk, hogy ügyfeleink komolyan aggódnak amiatt, hogy lesz-e elegendő kereslet a késztermékekre Európában, továbbá hogy maguk az észak-európai gyártók földgázhoz tudnak-e jutni”.

Martin Ashcroft, a Tata Chemicals vegyi anyagokkal foglalkozó vállalat Európáért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte, a társaság – amely általában ötéves terv alapján szervezte működését –, most negyedéves tervet használ.

„Ha ez egy strukturális változás, és a gázárak három-négy évig is magasak maradnak, akkor az igazi kockázat az lesz, hogy az ipari beruházások máshová, azaz az alacsonyabb energiaárakkal rendelkező helyekre vándorolnak át”

– hangsúlyozta Martin Ashcroft.