Ukrajnában a helyzet...

Helyi idő szerint vasárnap 12 óra után megszólaltak Ukrajna teljes területén a légiriadót jelző szirénák – írta az Ukrajinszka Pravda.

A kormány arra kérte az ukránokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken. A riadót azért kellett elrendelni, mert a híradások szerint egy MiG-31K elfogó repülőgép, amely feltételezhetően Kinzhal hiperszonikus rakétákat hordozhatott, szállt fel Fehéroroszországban. Nem sokkal később további két vadászgép követte.

Ez volt vasárnap a második légiriadó az ország teljes területén. Az előző még a reggeli órákban kezdődött és másfél órán át tartott.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4967-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4491-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 209 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 116 ember – köztük 61 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Megsemmisítettek egy légi fegyvereket tároló ukrán arzenált a Cserkaszi megyei Dubiivka községben orosz precíziós levegő-föld rakéták – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz csapatok a donyecki régióban elfoglalták Majorszk falut, más frontszakaszokon pedig visszaverték az ukrán támadásokat.

Mint mondta, Kupjanszk irányában az elmúlt nap folyamán az ukrán hadsereg 110 embert, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és hat járművet, Liman irányában több mint 70 embert, harckocsit, három páncélozott harcjárművet és két járművet, a donyecki régió déli részén pedig több mint 60 embert, egy páncélozott személyszállító járművet, két lőszerszállító járművet és három kisteherautót veszített.

A hadijelentés értelmében az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők 62 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 183 területen élőerő- és hadfelszerelés-összpontosításra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es légvédelmi radarállomást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarját, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot, mintegy 30 külföldi kiképzővel és „zsoldossal” együtt.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig hat drónt és 13 sorozatvető-, köztük 10 HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 176 helikoptert, 2498 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6569 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 887 sorozatvetőt, 3577 tüzérségi löveget és aknavető eszközt, valamint 7202 speciális katonai járművet veszítettek.

Vlagyimir Leontyev, a Herszon megyei Nova Kahovka város elöljárója TASZSZ-nak azt mondta, hogy a kahovkai vízerőműben „grandiózus károk” keletkeztek az ukrán ágyúzás következtében, amelyek kijavítása egy évbe vagy még többe fog telni.

Az erőmű lerombolása esetén Leontyev szerint víz alá kerül Dnyiprjani, Korszunka, Kazacsji Lageri és több más település, több tízezer embert fenyeget katasztrófa.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy több mint 30 ezer katonát és mintegy ötezer egységnyi fegyverzetet és hadfelszerelés vont ki Herszon megyében a Dnyeper nyugati partjáról.

A donyecki hatóságok szerint az ukrán tüzérség az elmúlt nap folyamán 56 alkalommal lőtte a régi területét többek között HIMARS- és Grad-rakétákat bevetve.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója arra szólította fel vasárnap a régió orosz megszállás alól felszabadított településeinek lakóit, hogy evakuáljanak, mert nagy a veszélye az orosz erők támadásainak.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson a kormányzó arra mutatott rá, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját – ahonnan az orosz csapatokat kivonták – komoly veszély fenyegeti.

„Tapasztaltuk már felszabadított települések esetében, hogy ahonnan az orosz erők elmenekülnek, a civil lakosokat kezdik támadni”

– jelentette ki.

Janusevics hozzátette, azért is javasolja a civileknek, hogy átmenetileg költözzenek más régióba, mert az orosz erők menekülés közben komoly károkat okoztak az ivóvizet, áramot és fűtést biztosító létfontosságú infrastruktúrában. Hangsúlyozta, hogy a kormányzói hivatal minden segítséget megad a helyi lakosoknak az evakuáláshoz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy nyomozók több mint négyszáz, állítólagos orosz háborús bűncselekményt tártak fel, illetve katonák és civilek holttesteit találták meg az orosz csapatoktól visszafoglalt herszoni régió több térségében. „Nyomozók már több mint négyszáz orosz háborús bűncselekményt tártak fel. Civilek és katonák holttesteit találták meg” – mondta. Úgy fogalmazott, hogy 226 településen, több mint százezer lakóra vonatkozóan „stabilizálták a helyzetet és állították vissza a törvényes rendet”.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy nem csitulnak az orosz támadások Donyeckben. “A harcok ugyanolyan hevesek, mint az utóbbi napokban a donyecki régióban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem fogják engedni az áttörést vonalaikon.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők növelik jelenlétüket a Zaporizzsja megyei Melitopol város környékén, miközben csökken a létszámuk a herszoni régióban, a Dnyeper bal partján.

A jelentés szerint Melitopolnál erődítmények épülnek, és civileknek tilos megközelíteni a repülőtér területét. Katonai járműoszlopok érkeznek Tokmak település felől a városba

– emelte ki a kijevi katonai vezetés.

Herszon megye orosz megszállás alatti településein, Kahovkában, Tavrijszkban és Nova Kahovkában viszont az orosz katonák számának jelentős csökkenése figyelhető meg, csak minimális létszámban maradtak az említett városokban – mutatott rá a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés beszámolója szerint az orosz csapatok amellett, hogy erősítik állásaikat a Dnyeper bal partján, támadó hadműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányában.

Ukrajna-szerte a nap folyamán az oroszok egy rakéta- és hat légicsapást indítottak, továbbá több mint 14 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő vasárnap 16 csapást mért az orosz erőkre. A személyi állomány, a fegyverek és a katonai felszerelések tíz koncentrációs területét, valamint az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek hat állását találták el.

Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek egy parancsnoki állásra és tíz olyan területre, ahol élőerő, valamint fegyverek és a katonai felszerelések koncentrálódnak

– fejtette ki a vezérkar.

Ukrajna az ellene indított háború előtt is sok gazdasági nehézséggel küzdött, a háború miatt azonban lényegében mára technikai államcsődbe került. Becslések szerint az ukrán államnak, alapvető szükségleteinek fedezéséhez, hozzávetőlegesen havi 5 milliárd euró külső támogatásra van szüksége. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár nemrég kezdeményezte, hogy az Európai Unió közössége havi 1,5, éves szinten 18 milliárd euróval járuljon hozzá Ukrajna működéséhez. Brüsszeli körökben az is felmerült, hogy e támogatás forrása a tagállamok újabb közös hitelfelvétele lenne.

Várhatóan nagy politikai vita fog kialakulni e kérdésben, amelyet tovább bonyolít, hogy egyes tagállamok – köztük Magyarország – mind a mai napig nem fért hozzá az első közös európai hitelfelvételből finanszírozott helyreállítási alap forrásaihoz. A Nézőpont Intézet aktuális kutatásában azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok Ukrajna EU-finanszírozásáról.

Politikai hovatartozástól függetlenül elutasítóak az uniós tervvel szemben a magyarok. Még a kormánykritikusok körében is többségben vannak az ellenzők, közel felük (49 százalék) utasítja el Ukrajna jelentős összegű, folyamatos pénzügyi támogatását, s ennél kevesebben (39 százalék) támogatnák azt. A kormánypárti tábor egységesebbnek mutatkozik: tízből nyolcan (79 százalék) utasítják el keleti szomszédunk segélyezését, és mindössze 13 százalékuk ért egyet vele. A Magyarországnak járó uniós források kérdésének rendezése nélkül aligha változtatható meg a mai egyértelműen elutasító magyar választói akarat.