Megosztja az amerikai politikát Ukrajna kérdése

Visszavonták békepárti levelüket a progresszív demokraták

– A levél több hónapja készült, a munkatársainak egyeztetés nélkül adták most ki. A választmány elnökeként vállalom a felelősséget mindezért – fogalmazott közleményében Pramila Jayapal, a Kongresszusi Progresszív Választmány vezetője. A demokrata párti politikusnak a hétfőn kiadott és – lapunk által is ismertetett – Joe Biden amerikai elnöknek címzett levele után kellett nekilátnia a „kárelhárításnak”. 

– Fogalmam sincs, hogy a még júliusban írt levél miért most került ki – írta Twitter bejegyzésében a demokrata Mark Pocan, az állásfoglalás egyik aláírója.

 – nyilatkozta a The Hill washingtoni székhelyű hírportálnak a levél megíróihoz közel álló egyik forrás.

A békét követelő politikusok hamar a támadások kereszttüzébe kerültek, azzal vádolták őket, hogy felrúgták a washingtoni konszenzust Kijev támogatása ügyében, szembe mentek a Fehér Ház álláspontjával és magukra hagynák az ukránokat. Mindemellett az a vád érte őket, hogy kiállásukkal összezavarták a Demokrata Párt háborúról megfogalmazott üzenetét, amely a végsőkig kitartana Ukrajna mellett, minden szükséges támogatást megadva.

 – fogalmazott az ügy kapcsán Jim Manley, politika tanácsadó. – Az Ukrajnának nyújtott támogatásokat fenntartjuk a háború végéig – fogalmazott Karine Jean-Pierre fehér házi szóvivő minapi sajtótájékoztatóján. Felszólalásában hozzátette, az említett levélről nem kíván szót ejteni.

Az ügy előzménye, hogy  levélbensürgette az orosz–ukrán békekötést mintegy harminc demokrata párti kongresszusi képviselő – köztük a párt radikális szárnyának prominens alakja, Alexandria Ocasio-Cortez.

– Hisszük, hogy Ukrajna, az Egyesült Államok és az egész világ érdekében állna az elhúzódó konfliktus megállítása. Ezért arra kérjük az elnököt, hogy párosítsa az amerikai katonai és gazdasági támogatást egy proaktív diplomáciai nyomással Ukrajnában, ezzel elősegítve a fegyverszünet reális keretének a megteremtését – sürgette az orosz–ukrán békekötést mintegy harminc demokrata párti kongresszusi képviselő – köztük a párt radikális szárnyának prominens alakja, Alexandria Ocasio-Cortez –  áll a Joe Biden amerikai elnöknek címzett levelében.

A háború okozta világméretű gazdasági nehézségek már az alapvetően zárt amerikai gazdaságot is elérték, és a jobboldal mellett – Donald Trump korábbi republikánus elnökkel az élen – már az amerikai baloldalon is egyre többen nézik aggodalommal a választók megnövekedett pénzügyi terheit.

A Fehér Háznak címzett levélben ugyan elismerik, hogy Biden elnök eddigi Ukrajnának szánt támogatásait a kongresszus is megszavazta, és alapvetően egyetértenek az elnök „elköteleződésével a háborúba keveredett ország megsegítésében”, valamint értékelik, hogy Biden elnök nem sodródott bele nyíltan a konfliktusba, amely – mint írták – a harmadik világháborút jelentené, mégis aggodalmukat fejezték ki, mondván: 

A kongresszusi képviselők levelüket úgy folytatják: „…a diplomácia alternatívája az elhúzódó háború. Ha engedjük, hogy a háború évekig tartson, akkor egyre több ukrán fog meghalni, és további tízmilliók élelmezése, orvosi és energetikai ellátása kerül veszélybe globálisan az elszabadult árak miatt” – fogalmaztak.

– írták, majd hangsúlyozták, hogy Ukrajna stabilizálása csökkentené a globális kőolajárakat is.

Egy hétfőn publikált közvélemény-kutatás szerint a republikánus szavazók 29, míg a demokraták 56 százaléka véli úgy, hogy Amerikának kötelessége Ukrajna segítése a konfliktusban. A kezdeti kétpárti egyetértés tehát megtörni látszik, a konzervatívok a „józanabb” támogatást sürgetik. A képviselőház republikánus kisebbségi vezetője, Kevin McCarthy például egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy ők „nem adnának biankó csekket” az ukránoknak.

Ingatag lábakon áll Joe Biden amerikai elnök hosszú távú ígérete, hogy "ameddig csak szükséges", katonai támogatást nyújt Ukrajnának Oroszország ellenében. Ha a republikánusok november 8-án többséget szereznek a kongresszusi választásokon, véget érhetnek az Ukrajnának nyújtott többmilliárd dolláros - eddig mintegy 70 milliárd dollárra rúgó - washingtoni segélycsomagok. Ugyanis a Republikánus Pártban egyre inkább azok kerülnek többségbe, akik  ellenzik Ukrajna korlátozás nélküli  támogatását.

– mondta Marjorie Taylor Greene jobboldali georgiai képviselő.

Jim Banks indianai republikánus politikus szerint kétséges, hogy a pénz a megfelelő helyre kerül. Nagyobb felügyeletre és „fiskális elszámoltathatóságra” szólít fel. Texasi kollégája, Roger Williams azon a véleményen van, hogy a folyamatos fegyverszállítás gyengíti az amerikai hadsereget. A pénzeszközöket jobb lenne a mexikói déli határon felhasználni, hogy kordában tartsák a menekültáradatot. Rand Paul szenátor pedig úgy véli, hogy amíg Kentucky államnak nincs elég pénze a szökőár és a tornádók utóhatásai elleni küzdelemhez, addig nem kellene Ukrajnát minden korlátozás nélkül támogatni.

A waz.de elemzése szerint a Kijev iránti katonai kötelezettségvállalás visszaszorítását a republikánusok azzal indokolják, hogy  az USA -ban magas az infláció, növekszik a recessziótól való félelem, és a problémák mögött az Oroszország elleni gazdasági szankciókat látják, azok lazítására szólítanak fel.

A republikánus szavazók  szavazók 49 százaléka állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene felelősséget vállalnia egy NATO -n kívüli országért.

A volt amerikai elnök, Donald Trump október 9-i nevadai kampánybeszédében kijelentette, Washingtonnak követelnie kell az azonnali béketárgyalások megkezdését, különben kitör a harmadik világháború. 

Washingtonban az a hír járja, hogy Trump akár támogatná is a Tesla milliárdosa, Elon Musk nemrégiben bemutatott béketervét. Musk tervében négy pont szerepel:

A Biden-táborban most attól tartanak, hogy a republikánusok esetleges győzelme után Trump növelheti befolyását a kongresszusban, valamint a képviselőházban is elérheti az Ukrajnának nyújtott támogatások visszaszorítását.

Az amerikaiak 70 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az országukban mennek a dolgok, a demokraták 55, a republikánusok 85 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt az Egyesült Államokban zajló folyamatokról - derült ki az AP hírügynökség és a NORC közvéleménykutató hétfőn nyilvánosságra hozott reprezentatív országos felméréséből.
Az egyéni szabadságjogok helyzetét tekintve az amerikaiak 58 százalék borúlátó. A demokrata választók 49, a republikánusok 67 százaléka lát aggodalomra okot adó jelenségeket a szabadságjogokkal kapcsolatban. Az amerikaiak 71 százaléka az országa szempontjából meghatározónak tartja a novemberi törvényhozási választásokat. A választók közel kétharmada szerint a gazdaság szempontjából meghatározó lesz, miként alakul a félidős választások eredménye novemberben. A republikánus választók 67 százaléka, míg a demokrata szavazók 60 százaléka tartja döntőnek a gazdaság számára, hogy ki irányítja majd a kongresszus két házát a jövőben.
A New York Times és a Siena College szintén most közölt közös felmérése szerint Biden elnök 58 százalékos elutasítottsága meghaladja a Donald Trumpot negatívan megítélők 52 százalékos arányát. Egy hónappal a választások előtt a szavazók 49 százaléka tervezte, hogy republikánus jelöltre voksol november 8-án, míg 45 százalék demokrata jelöltre. A többség számára a gazdaság a legfontosabb téma, 44 százalék aggódik a gazdasági helyzet miatt.