INSIDER
Hazánk energiaellátása továbbra is biztonságban van
Létrehozva2022. 10. 28. 06:26
Frissítve2022. 10. 28. 06:27
Feltöltöttük a tározókat.
Jelenleg Brüsszelben zajlik az EU-csúcstalálkozó. A tárgyalások első napja hajnali kettő órakor ért véget. Orbán Viktor mint már bejelentette, az energia kérdését sikeresen lezárták.
A bizottság energetikai javaslatai jelentették a legnagyobb veszélyt Magyarország számára. Elfogadásukkal azt kockáztatták volna, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások.
A miniszterelnök áldozatos munkájának köszönhetően megállapodtak abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne.
„Éjszakába nyúlt az EU-csúcs, megvédtük Magyarország érdekeit. Mentesítést harcoltunk ki, így hazánk energiaellátása továbbra is biztonságban van ” - jelentette be Orbán Viktor Facebook-oldalán.
Az Orbán-kormány egyértelművé tette, hogy még tárgyalni sem hajlandó további olyan szankciókról, amelyek az orosz gáz importját tiltanák meg. Magyarország a paksi bővítést is elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy jelentős lépést tegyen előre hazánk az energiafüggőség csökkentése irányába.
Van hová fejlődni, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzéséből is. Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2019. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás hetven százaléka származott behozatalból – olvasható a dokumentumban. A hivatal megjegyzi, hogy 2000 óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti volt, 2019-ben tizenöt százalékponttal haladta meg a 2000. évit, illetve abban az évben volt a legmagasabb.
Primerenergia-termelésünk 2000 és 2019 között 5,2 százalékkal csökkent. Magyarország hagyományos energiahordozó-készletei (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek folyamán, ezért energiatermelésünkben ma már nem a fosszilis energiahordozók dominálnak.
Összetételét tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya 2007 óta minden évben meghaladja a teljes termelés harmadát. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése harminc százalék, ami hőértékben kifejezve dinamikus, 281 százalékos növekedést jelent 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként.
– A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával – ismerteti a KSH.
A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 31, 46, illetve 66 százalékkal csökkent 2000 óta. A feketekőszén-bányászat megszűnését követően 2014 végén leállt a termelés az utolsó barnakőszén-bányánkban is, így széntermelésünk ma már lényegében csak lignitre korlátozódik.
A statisztikai hivatal nemzetközi kitekintést is mutat. Abban az olvasható, hogy az Európai Unió energiaimport-függősége a 2000. évi 47-ről 2019-re 58 százalékra emelkedett, főként a bővülő energiaigények, valamint a földgázimport növekvő fontossága következtében.
A számok azt mutatják, hogy 2004 óta az unióban felhasznált energia több mint ötven százaléka importból származott.
Az uniós tagállamok többségében, tizenhét országban haladta meg az energiaimport-függőség mértéke az ötven százalékot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok Málta (97 százalék), Luxemburg (95) és Ciprus (93) voltak. A legkevésbé függő országok közé Észtország (4,8), Svédország és Románia (egyaránt harminc százalék) tartozik. Figyelemre méltó, hogy Észtország gyakorlatilag önellátó energiából. Magyarország függősége tizenkét százalékponttal haladta meg az unió átlagát, a tizenkettedik legmagasabb értékünkkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el – áll a kimutatásban.
A lakosság és a piaci szereplők gázigénye is maradéktalanul kielégíthető, a magyar földgáztárolók töltöttsége a 80 százalékhoz közelít – írja friss közleményében a MEKH. A töltöttségi szint messze meghaladja az uniós átlagot, és kényelmesen fedezni lehet belőle a lakosság éves fogyasztását. A jövő évi ellátás körül azonban vannak kérdések.
A magyarországi földgáztárolók töltöttsége 4,938 milliárd köbméter volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-i adatai szerint, ami az összkapacitás 78,02 százaléka, és meghaladja az éves lakossági fogyasztást (124,6 százalék).
Fogyasztásarányosan 49,41 százalék volt a hazai tárolók töltöttsége, ami 22,22 százalékkal több az európai átlagnál.
A betárolt földgázmennyiség már túlszárnyalta a 2018-as szintet is, amikor az október 15-ei időpontra csak 4,6 milliárd köbméternyi földgáz volt betárolva.
Magyarország földgázellátása továbbra is zavartalan. A piaci szereplők igényei és az időjárás függvényében a hazai földgáztárolók és a hozzájuk tartozó műszaki infrastruktúra még a következő időszakban is betárolási üzemmódban működhet
– áll a közleményben.
Magyarország 36,35 százalékos szinttel áll a fogyasztásarányos töltöttség alapján készített lista negyedik helyén.
Az augusztus végi adatok szerint az élen Ausztria (64,37 százalék) áll, utána Szlovákia (47,98), majd Csehország (39,4) következik.
Hazánk után, az ötödik helyen Dánia áll 32,9 százalékkal. Ausztria előnye egyrészt azzal magyarázható, hogy náluk van az Északi Áramlat–1 végpontja, másrészt nyugati szomszédunk áramtermelésében – a vízi erőműveknek köszönhetően – minimális szerepet játszanak a gázüzemű erőművek.
Miután a betárolási időszak alatt ismét leállt az Északi Áramlat–1, azok az országok, amelyek eddig nem szereztek forrást, a múlt héttől jóval drágábban tehetik ezt meg. Ráadásul most tölteni sem tudnak néhány napig. Magyarország abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy a fő szállítási iránya nem észak, hanem dél, a Török Áramlat és a krki terminál.
A VG-nek a napokban több kormányzati forrás is azt mondta, hogy hazánkban nem kell számolni ellátási problémával sem a háztartások, sem az ipari termelőegységek szintjén, ugyanakkor a magas piaci gázár globális inflációs hatásai kivédhetetlenek. Azt az aspektust szintén kiemelték forrásaink, hogy Magyarország – szemben több más uniós tagállammal – időben és fix áron kötött le energiaforrást, az időközben megnőtt gázár így már nem növeli a lakosság terheit.
Nem ilyen kedvező a helyzet Németországban, ahol a fogyasztásarányos töltöttség épphogy meghaladja a 20 százalékot,
így a berlini vezetésnek jó oka van arra, hogy felkészítse a németeket, hogyan melegedjenek majd télen az otthonukban, ha nem lesz földgáz.
Az európai földgázárak visszavonulásának e heti folytatódása pozitív fejlemény a közép-európai gazdaságok számára, csakhogy az energiaválság nem múlik el egyhamar, és a télen a régió várhatóan recesszióba csuklik – írta jegyzetében Nicholas Farr, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.
Annak köszönhetően, hogy az Európai Unió 90 százalékig feltöltötte gáztárolóit, és viszonylag enyhe telet jövendölnek, az elmúlt hetekben jelentősen csökkent a földgáz európai ára, a jelenlegi megawattóránként 115 euró körüli szint több mint 60 százalékkal az augusztus végén elért csúcs alatt van.
Ez több csatornán keresztül is segíti a régiós országokat. Csökkenti az inflációs nyomást, segíti a gazdaságokat azzal, hogy nem csapolja meg még nagyobb mértékben a háztartások pénztárcáját és a vállalkozások mérlegét, és kevésbé romlik a külkereskedelmi mérlegek és az állami költségvetések egyensúlya.
Mindez különösen az olyan, nagy fizetésimérleg-hiányokba futó országok számára jelentős könnyebbség, mint Törökország vagy Magyarország – véli az elemző. Magyarország a régió egyik leginkább földgázfüggő országa, és az energiaárak elszállása miatt a magyar piacok komoly nyomás alá kerültek az idén. A Magyar Nemzeti Banknak rendkívüli beavatkozáshoz kellett folyamodnia, hogy megfékezze a forint zuhanását, egyebek közt az energiaimportot is finanszírozza a devizatartalékból. A régió többi jegybankjához hasonlóan a földgázárak visszavonulása az MNB-n is csökkenti a nyomást.
De itt a „de”
Mindehhez azonban azt is hozzá kell fűzni – írta az elemző –, hogy
számos ok van rá, amiért nem indokolt az optimizmus, hogy a gázárak esése átformálja a régió kilátásait.
Az egyik, hogy a gázárak visszatekintve még mindig rendkívül magasak, és az eddigi emelkedésük hatásai még nem gyűrűztek be teljes mértékben a kiskereskedelmi árakba. Az általuk generált inflációs nyomást másodkörös hatások növelik a régióban, emiatt az infláció hosszabb ideig marad magas, mint másutt.
Nem változtatunk azon a véleményünkön, hogy az infláció nagyon magas marad a régió egészében a tél folyamán, a legtöbb gazdaságot recesszióba döntve
– fűzte hozzá Farr.
Ennél azonban még aggasztóbb, hogy Európának még nehezebb lesz a gáztartalékait feltölteni jövőre. A most érkező tél előtt még módjában állt nagy mennyiségű orosz gázt beszerezni, de mivel ez megszűnik, a következő tél előtt egyéb forrásokat kell találni. Az uniós vezetők a héten megegyeztek, hogy tovább dolgoznak valamiféle ársapka bevezetésén – emlékeztet az elemző.
De az előrehaladás ebben lassú volt, és az energiakockázat, a magas árakat és a megfelelő ellátás biztosítását illetően is, egész biztosan fontos fenyegetés marad a régió számára még sokáig
– vonta le a konklúziót.
Ripost hírek
