kulcsár edina
Interjút adott a magyar biokémikus a SZTEInfónak, melybe egy anekdota is belefért.
Frappáns poénnak is jutott hely a friss Karikó Katalin interjúban, melyet Újszászi Ilona készített a Szegedi Tudományegyetem honlapja számára.
Amikor előkerült a kérdés, hogy „mit csinál egy kutató?”, a magyar biokémikus egy anekdotával kezdte válaszát.
Hajdanán apukám is azon viccelődött: ’Fiam, hát kutató leszel? Eddig a zsebemben kutattál a pénz után. Most hogy lesz? Bemész a munkahelyedre és mit csinálsz?...’ Valóban, az emberek nemigen tudják, hogy például egy biológus hogyan ’kutat’, hogyan gondolkodik…
Majd így folytatta a vakcina anyja:
„Az elsődleges cél, hogy a kutató szeressen egy probléma megoldásán gondolkodni. Az az ember ne jöjjön ide, akinek az az elsődleges célja, hogy azonnal sok pénzt keressen, vagy a professzori kinevezésre vágyakozik. De ha az a célja, hogy jobban megértsen egy problémát, ha az érdekli, hogy miként működnek a dolgok, ha örömöt okoz neki az ilyenféle gondolkodás, akkor érdemes kutatónak jelentkeznie. A témaválasztás szempontjából meg az a lényeg, hogy az olyan legyen, ami megéri, hogy az életét annak a témának a kutatására áldozza.”
Az elmúlt két év során mintegy száz kitüntetésben részesült Karikó Katalin, aki elárulta, miért tartja fontosnak, hogy személyesen vegyen részt a díjátadókon.
„Az elnyert díj átadási ceremóniáján, ha csak lehet, részt veszünk a kutatótársaimmal, mert az erről szóló hírek, az ünnepséghez kapcsolódó előadások és találkozók a tudományra irányítják a közfigyelmet. Mert a tudomány becsületét helyre kell állítani.”
A kérdésre, miszerint miért tépázódott meg a tudomány becsülete a Covid alatt, a következőt válaszolta Karikó Katalin:
„Mert a tudomány eredményeiről nyilatkozók ellentmondásokba keveredtek. Nem fogalmazták meg világosan, hogy a pandémia egyes szakaszaiban mit tudtunk és mit nem tudtunk a vírusról, s ennek alapján milyen intézkedésre lett volna szükség az egyik, majd a következő szakaszban. A kutatók adott pillanatban meglévő tudása alapján kellett volna tanácsot adni az embereknek, mit tehetnek. Ha őszintén fogalmaztak volna, hogy épp milyen ismeretekkel rendelkeznek a kutatók, akkor az emberek elhitték volna, hogy a tudománynak idő kell a kutatásra, a megismerésre.”
A teljes interjút a Szegedi Tudományegyetem honlapján tudod elolvasni.