INSIDER

Szerző Ripost

1 hónapja

Meddig tarthat az energiaválság?

Húsz százalékos megtakarítást várnak a lakosságtól.

A megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt tüntettek az emberek tegnap Berlinben. A tiltakozáson csaknem tízezren vettek részt. Volt, aki azt mondta, hogy egy ideje már átjár Lengyelországba vásárolni, mert ott feleannyiba kerül minden, mint Németországban. A tüntetők szerint a kormány elhibázott döntései miatt kerülnek egyre nehezebb helyzetbe a háztartások és az önkormányzatok.

Újabb tüntetés volt Németországban a megnövekedett élelmiszer- és energiaárak miatt. A demonstrálók Berlinben, a Reichstag épülete előtt gyülekeztek, majd végigvonultak a belvároson. Az egyik tüntető az M1-nek azt mondta: azért vonultak az utcára, mert az emberek egyre jobban elszegényednek, és a helyzet tarthatatlanná vált.

„Katasztrofális, ijesztő, ahogy az árak emelkednek. Egész életünkben dolgoztunk, és most egyre rosszabb, mindent elvesznek tőlünk. Gyerekeink vannak, fenn kell tartani a házunkat, nem tudjuk, mi lesz”

– mondta egy tüntető.

A rendőrség által mintegy 8–10 ezer fősre becsült demonstrációt az ellenzéki AfD szervezte. Bírálták a szövetségi kormányt, amiért szerintük a politikája nem a polgárok érdekeit szolgálja. Azt is hangoztatták: a német érdekek az elsők és nem a gazdasági háború – utalva ezzel az orosz gázt sújtó embargóra.

„Nem adjuk fel az Északi Áramlatot csak azért, mert politikailag nem kívánatos. Sőt, követeljük: javítsák meg, nyissák meg, és tegyék biztonságossá az Északi Áramlat egyet és kettőt” – mondta Tino Chrupalla, az AfD parlamenti frakcióvezetője.

A kedvező árú orosz gázt más, jóval drágább alternatívákkal kell ugyanis helyettesíteni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy szeptemberben 10 százalékos volt az infláció, ami több mint 70 éves rekordot döntött meg, utoljára 1951-ben volt ilyen mértékű. Ezért újabb tüntetések várhatók Németország-szerte.

Közben a kormány által kijelölt szakértői testület gőzerővel dolgozik a nemrég bejelentett tehermentesítő csomag részletein.

„Alapeleme lesz a gáz árfék, ugyanakkor többen herkulesi feladatnak nevezik ennek a feltételrendszerének a kidolgozását. Valóban, a Verdi, a második legnagyobb szakszervezet vezetője jelentette ki azt, hogy 20 százalékos energiamegtakarítást várnak el a lakosságtól, közben a régi épületekben élőktől gyakorlatilag ezt nem lehet elvárni, ők ezt nem tudják teljesíteni. Ő tett javaslatot arra, hogy egy alapfelhasználást kellene bevezetni és a tavalyi árakat elrendelni” – mondta ki az M1 tudósítója. 

A háztartások egyre nagyobb része szorulna rá a segítségre. Egy berlini háziasszony például egy ideje már Lengyelországba jár vásárolni. Ő azt mondja, ott szerzi be egyebek mellett a főzéshez a fagyasztott zöldséget, a lisztet, az olajat és a száraztésztát, mert ott feleannyiba kerül, mint Németországban. Úgy fogalmazott: drámai módon romlott az életszínvonal a folyamatosan növekvő élelmiszer- és rezsiárak miatt.

„Sokkal drágább lett az áram is. Nincs gázunk, olajjal fűtünk, de annak is megnőtt az ára. Korábban is mindig nagy gondot fordítottam arra, hogy miképp bánjak a pénzzel, de tudtam menedzselni. Most álmatlan éjszakákat okoz a kialakult helyzet. Állandóan segítséget kell kérnünk” – panaszkodott egy berlini lakos.

A német gazdaságkutatók friss felmérései szerint például a vendéglátásban 87, a szállodaiparban pedig 62 százalékos áremelkedés várható – kérdés, hogy a lakosság meddig tudja tartani a lépést a növekvő árakkal.

Németország több nagyvárosában már lekapcsolták a közvilágítást, és az is felmerült, hogy az adventi időszakban a karácsonyi vásárok díszkivilágítását sem finanszírozzák az önkormányzatok.

Szövetségi Gazdasági Minisztérium bejelentette, hogy a kormány által felállított szakértői bizottság egy közel 35 órás maratoni tárgyaláson vett részt, mely végül „sikeresen” zárult. A Tagesschau híroldala kiemelte, hogy a szakértői bizottság egy sor ajánlást dolgozott ki a szövetségi kormány számára. Az ajánlások között található az úgynevezett gázárfékre vonatkozó javaslat is.

A tervezetet Veronika Grimm közgazdászprofesszor, Siegfried Russwurm, a német iparszövetség (BDI) elnöke és Michael Vassiliadis, a német vegyipari dolgozók szakszervezetének (IGBCE) elnöke ismertette.

A bizottság a magas gázárak elleni küzdelemre kétlépcsős tehermentesítési javaslatot dolgozott ki, melynek első lépése a gáz- és távhőfogyasztók decemberi általányköltségének állam általi átvállalása, míg a következő lépés 2023. március elejétől legalább 2024. április végéig egy gáz- és hőárfék bevezetése lenne.

A gázárfék azt jelenti, hogy az államilag garantált bruttó 12 cent/kilowattóra árat ír elő egy alapfogyasztásra, a kvóta felett azonban piaci árat kellene fizetniük a fogyasztóknak. Az alapkvóta a gázfogyasztás 80 százalékának felel meg.

A távhőt fogyasztók esetében hőárfék bevezetésére kerülne sor, amely garantált bruttó 9,5 cent/kilowattóra árat írna elő az alapfogyasztásra, szintén 80 százalékos alapkvótával.

„Jó és megvalósítható javaslat”

„Úgy vélem, a bizottság jó és megvalósítható javaslatot dolgozott ki” – fogalmazott Veronika Grimm, továbbá hozzátette, hogy a hatalmas terhek mérsékléséhez gyorsaságra volt szükség. A decemberi általányköltség átvállalásával a fogyasztók rövid távon megkönnyebbülnének,

azonban az energia megtakarításának ösztönzése érdekében az árféket csak a jövőre vezetik be.

A Tagesschau továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a gázhiány elkerülése érdekében szükséges a háztartások és az ipar húszszázalékos gázfelhasználásának csökkentése az előző évhez képest.

A végleges jelentés még várat magára

Michael Vassiliadis a tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az időközi jelentéssel teljesítették a szövetségi kormány megbízatását.

A jelentés szerint az intézkedéseknek gyors és enyhítő hatásúnak kell lenniük, hatékony védelmet kell nyújtaniuk a túlzott pénzügyi terhek ellen, ugyanakkor megtakarításokra kell ösztönözniük.

Ez azért volt fontos, mert figyelembe véve a gáztározók töltöttségét, a gázfogyasztás mértéke nem emelkedhet.

A fogyasztók és a vállalatok számára javasolt könnyítésekről most a szövetségi kormánynak kell döntenie – mondta Siegfried Russwurm, továbbá kijelentette, hogy „a politikusok feladata, hogy döntsenek, mi csak ajánlásokat tudtunk tenni”. A szövetségi kormány építkezhet ezekből a javaslatokból.

Németország recesszió felé sodródik, ezért helyes a kormány azon döntése, hogy a magas gázáraknak az iparra nehezedő terheit mérsékelje.

A német szövetségi kormány gyors végrehajtásra törekszik

A szövetségi kormány gyors vizsgálatot ígért a gázárfékkel foglalkozó szakértői bizottság javaslataival kapcsolatban, és sürgősen megvitatja azok végrehajtását, amit Steffen Hebestreit kormányszóvivő jelentett be.

„A szoros ütemterv ellenére a bizottság nagyon jó alapot dolgozott ki. A célunk egyértelmű, csökkenteni a magas gázárakat, ugyanakkor biztosítani a folyamatos gázellátást”

– tette hozzá a kormányszóvivő.

A ma előterjesztett javaslatok azonban nem jelentik a bizottság munkájának végét, a tagok csak egy „időközi jelentést” mutattak be.

A gázbizottság a három héten belül várható végleges jelentésében további javaslatokat kíván tenni

A szakértői bizottság tagjai szerint a fő cél a gázellátás bővítése és a gáz iránti kereslet csökkentése kell hogy legyen. A visszaélések kockázatát is minimalizálni kell, és a többi részlet is további pontosítása szorul.

A bizottsági tárgyalásokat október 17-re és 24-re tervezik, a munka végeredménye pedig a hónap végére várható – hangsúlyozta a Tagesschau.

Mindeközben a megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt ismét tüntettek az emberek Berlinben

A tiltakozáson csaknem tízezren vettek részt. Volt, aki azt mondta, hogy egy ideje már átjár Lengyelországba vásárolni, mert ott feleannyiba kerül minden, mint Németországban. A tüntetők szerint a kormány elhibázott döntései miatt kerülnek egyre nehezebb helyzetbe a háztartások és az önkormányzatok.

A hideg bizony nagy úr: a hűvösre forduló idő miatt jelentősen megnövekedett a gázfogyasztás Németországban, hiába kérték a politikusok a lakosságot, hogy fűtsenek minél kevesebbet, az emberek – válság ide, válság oda – nem akarnak dideregni.

A Szövetségi Hálózati Ügynökség adatai szerint a múlt heti gázfogyasztás 14,5 százalékkal haladta meg az elmúlt négy év szeptemberi átlagát – derül ki a Junge Freiheit pénteki cikkéből. Úgy tűnik, a németek minden politikai felhívás ellenére a hűvös időben fűtik otthonaikat.

Ennek kapcsán az ügynökség vezetője, Klaus Müller figyelmeztette a polgárokat, ha nem fogják vissza a fogyasztást, télre komoly gázhiány lehet az országban, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában arra is utalt, hogy emelné a gázárakat.

Müller egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy legalább 20 százalékos megtakarításra van szükség. Felhívta arra a figyelmet, hogy ha a magánháztartások túl sokat fűtenek, úgy az ipar szereplőinek kevesebb gáz juthat, ami fennakadásokat okozhat, és a munkahelyeket is veszélyezteti.

A korábbi zöldpárti politikus, aki 2000 és 2005 között Schleswig-Holstein tartomány mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztere volt, emellett arra kérte az Olaf Scholz vezette szövetségi kormányt, hogy semmiképp ne vezessen be gázárplafont.

 

Olaf Scholz  német kancellár gázárplafont jelentett be, amit 200 milliárd eurós hitelfelvétellel támogat  meg az állam, de egyelőre nem tudni, meddig marad fenn. A Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője, Klaus Müller arra figyelmeztet: hogy az energiaellátási problémákkal nem lesz egyszerű megküzdeni.

Fotó: Shutterstock

 

"Legalább 2024 nyaráig valamiféle feszült helyzetben leszünk"

 - monda a Bildnek. 

Danyal Bayaz baden-württembergi pénzügyminiszter szerint

 a kiváltandó orosz gáz mennyisége hatalmas, ezért időbe telik, amíg elkészül a hat tervezett cseppfolyósgáz-terminál és ezeknek az országos gázhálózathoz való csatlakoztatása - csak ekkor áramolhat elegendő gáz Belgiumból, Franciaországból és Norvégiából Németországba.

Klaus Müller helyesnek tartja a polgárok megsegítését a gázárak meredek emelkedése miatt, de ragaszkodik a megtakarítások ösztönzéséhez is. A hálózati ügynökség elnöke arra kérte az embereket, hogy takarékoskodjanak az energiával, amennyire csak lehet: 

"Ha nem sikerül legalább 20 százalékos megtakarítást elérni a magánháztartásokban, akkor egy átlagos télen is rákényszerülünk az ipari energiafelhasználás csökkentésére" - közölte.

Nem mindenki ért egyet a gázárplafon bevezetésével. Clemens Fuest, az Ifo Gazdaságkutató Intézet elnöke élesen bírálta a szövetségi kormány eljárását. 

Dícséretes, hogy a kormány ellensúlyozni akarja a válságot, de a lovakat kell a szekér elé kell kötni, és nem fordítva"

 - mondta Fuest a Rheinische Postnak. Úgy vélte: nem célszerű a 200 milliárd euró hitelből finanszírozott többletkiadás bejelentése az intézkedések átgondolása és megtervezése nélkül. Arra figyelmeztetett, hogy a sok pénz kárt is okozhat. 

"A legnagyobb veszély az, hogy a segély növeli az energia iránti keresletet. Ha több pénzt költenek korlátozott mennyiségű gázra, az csak növeli a gázfogyasztást és az árakat" 

- mondta Fuest. "

Ez növeli a gázadagolás valószínűségét 2023 januárjában, mert túl sok gáz fogyhat el korábban. Ha Európa más országai is így tesznek, a probléma súlyosbodni fog" 

- mondta az Ifo főnöke. Felszólította a szövetségi kormányt, hogy biztosítson több energiamegtakarítási ösztönzőt, és összpontosítson jobban az alacsony jövedelműek és a súlyosan érintett vállalatok átalánydíjas támogatására.
„Mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy minél gyorsabban több áramot állítsunk elő, azaz több erőművet kapcsoljunk be a hálózatba, és több gázt vigyünk Európába, mindenekelőtt az LNG-terminálok építésének felgyorsításával, de a gázkitermelés előkészítésével is.

 Nem a keresletet kell fűteni, hanem az energiatermelést kell növelni

” – mondta Fuest.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!