kulcsár edina
A kormány meghosszabbította és kiterjesztette a kamatstopot
A BUBOR-hoz kötött kamatozású céges kölcsönökre is kiterjesztik a kamatstopot 2023. június végéig, ami nagyságrendileg 2000 milliárd forint értékű hitelállományt érint. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint ez egy 50 millió Ft-os folyószámlahitel esetében mintegy 2,4 millió Ft megtakarítást jelent egy vállalkozás számára.
A kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen, ezért döntött arról, hogy a kamatstopot kiterjeszti a kis- és közepes vállalkozások hiteleire, meghosszabbítja a Széchenyi kártya hitelprogramot és gyármentő programot is hirdet - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, a Kormányinfón. Közölte: a kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen. Emlékeztetett, már korábban döntöttek az árstopok fenntartásáról, a szerdai kormányülésen pedig további három döntést hoztak: a Magyar Kereskedelmi és Iparkarama és a Vállakozók Országos Szövetsége kérésére kiterjesztik kamatstopot kkv-k hiteleire is. Meghosszabbítják a Széchenyi kártya hitelprogramját, és gyármentő programot is hirdetnek.
A kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR) mértéke, azaz 7,77%. Az intézkedés automatikusan lép érvénybe, mintegy 2 ezer milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5-2 millió forint maradhat egy cég zsebében.
Európában tombol a szankciós infláció, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is kíméletlenül nehéz helyzet elé állítja. Egekben vannak a beszerzési- és szállítási költségek, egyszerre nő az energia- és a munkabérköltség, sőt a hitelek kamatai is drasztikusan megemelkedtek. Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormánynak be kellett avatkoznia, ezért elfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kérését arról határozott, hogy a lakossági kamatstopon túl, az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot.
A kormány a jegybankkal összehangoltan kíván fellépni a szankciós infláció ellen, ezért döntött arról, hogy a kamatstopot kiterjeszti a kis- és közepes vállalkozások hiteleire, meghosszabbítja a Széchenyi kártya hitelprogramot és gyármentő programot is hirdet.
A lakossági jelzáloghitelekre már 2022. év eleje óta érvényes a kamatstop, vagyis az érintett hitelek kamata nem emelkedhet a meghatározott szint fölé. Nagy Márton október 22-ei bejelentése alapján a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású vállalkozói kölcsönöket is védeni fogja a jövőben a kamatstop intézménye.
I
A módosításról szóló kormányrendelet megjelenéséig természetesen nem ismert minden részlet.
De mennyit nyerhet egy vállalkozás a kamatstoppal? A Bankmonitor szakértői két példán keresztül mutatják ezt be.
1. Egy vállalkozás 50 millió forint összegű folyószámlahitellel rendelkezik, a keret átlagos kihasználtsága 80 százalék. A kölcsön kamata a 3 havi BUBOR értékéből és 4 százalék kamatfelárból áll.
Az első esetben a vállalkozásnak 40 millió forint kihasznált keret után kell havonta kamatot fizetnie. A kamat mértéke a jelenlegi piaci viszonyok alapján 20,69 százalék - a 16,69 százalékos BUBOR érték 4 százalékponttal megnövelve. Így a fizetendő havi kamat 689 667 forint. Ezzel szemben a kamatstop 8 hónapja alatt a kamat 11,77 százalék lesz, emiatt a havi kamattörlesztés csupán 392.333 forint. A nyolc hónap alatt így 2,4 millió forintot spórolna a cég a kamatstop miatt.
A kamatstop hatása (1. példa)FORRÁS: BANKMONITOR
2. Egy cég 100 millió forint összegű, 10 éves futamidejű beruházási hitellel rendelkezik, a kölcsönt havonta egyenlő részletekben fizeti vissza a vállalkozás. A hitel kamata a 3 havi BUBOR értékéből és 4 százalék kamatfelárból áll.
Ebben az esetben a vállalkozás hitelének normál kamata szintén 20,69 százalék, a hitelre ezen kamatszint alapján havi 1.978.524 forintot kell fizetni 10 éven keresztül. Ezzel szemben a kamatstop ideje alatt - a kedvezőbb 16,69 százalékos kamat miatt - 8 hónapon keresztül csupán 1.421.445 forint lenne a havi törlesztő. Vagyis 2023. június végéig 4,5 millió forintot spórolna a vállalkozás a kamatstopnak köszönhetően.
A kamatstop hatása (2. példa)FORRÁS: BANKMONITOR
Az jól látható, hogy a BUBOR-hoz kötött, piaci kamatozású vállalkozói hitelek esetében tényleg komoly hatása lehet már a 8 hónapos moratóriumnak is,A CÉGEK TÖBB MILLIÓ FORINTOT TAKARÍTHATNAK MEG 2023. JÚNIUS VÉGÉIG,írta elemzésében a Bankmonitor.
Az elhibázott szankciós politika és a szankciós infláció folyományaként kialakult rendkívüli pénzpiaci környezetben a kamatok drasztikusan megnövekedtek, ezért a kormánynak folyamatosan rendkívüli és jelentős segítséget nyújtó intézkedéseket kell hoznia a családok megvédése érdekében. Meg kell őrizni a családok pénzügyi stabilitását és meg kell őrizni a lakhatás biztonságát is - jelentette kikorábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, valamint arról is döntött, hogy kiterjeszti annak hatályát. Ennek értelmében a kamatstop már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.
Összességében így a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie, amelyből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás), valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés)
- olvasható a közleményben.
A kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el. Ez a 140 milliárd forintnyi támogatás marad tehát a családok zsebében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatstopnak köszönhetően
2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első félévében pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie.
"Megállapíthatjuk, hogy 2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne" - hangsúlyozta a miniszter.
A kamatstop intézményének megszűnését követően a kamatok a szerződésekben meghatározott szintre állnak vissza. A döntés a pénzügyi szektornak is előnyös, hiszen a bedőlő hitelek komoly kockázatot jelentenének minden szereplő számára.
A kormány továbbra is folyamatosan vizsgálja, hogy milyen eszközökkel védheti meg leghatékonyabban a magyar lakosság biztonságát, és a magyar gazdaság versenyképességét. "Ezért védtük meg a rezsicsökkentést, ezért hosszabbítottuk meg az üzemanyagárstopot és az élelmiszerárstopot, ezért emeljük a nyugdíjakat és emiatt indítottuk el az energiaintenzív kkv-k támogatási programját is" - sorolta végezetül Nagy Márton.
A szerdai kormányülésen a legfontosabb magyar gazdasággal kapcsolatos kérdéseket elemezték, így az infláció okait is megtárgyalták – tájékoztatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, kormányinfón. Mint mondta, szankciós infláció van, ezért fizetünk felárat az energiáért, amely minden területen megjelenik és súlyosan befolyásolja a magyar családok mindennapjait.
Éppen ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra és a Vállalkozók Országos Szövetségének kérésére kiterjeszti a kamatstopot a kis és közepes vállalkozások hiteleire is, meghosszabbítják a Széchenyi Kártya hitelprogramját és gyármentő programot is hirdetünk - jelentette be Gulyás Gergely. A miniszter elmondása szerint a kormány így kíván fellépni a szankciós infláció ellen, amely Európát így hazánkat is sújtja. Emellett az eddig meghirdetett árstopok is megmaradnak – rögzítette a miniszter.
Gulyás Gergely bejelentette, milyen lépésekkel lép fel az inflációval szemben a kormány
Szankciós infláció ellen küzdünk, úgy, hogy közben szeretnénk elkerülni a recessziót – nyilatkozta Nagy Márton, aki szintén jelen volt a kormányinfón. Magyarország gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere hozzátette, az első intézkedés a változó kamatozású hitelekre vonatkozik. Emlékeztetett, június 28-én még 7,77 százalék volt a három hónapos bankközi kamatláb, ma ez 16,69 százalék. – Ez most visszakerül a júliusi, 7,77-es szintre – mondta. Mint kifejtette, ezt november 15-étől vezetik be, és a következő év júniusáig lesz érvényben.
A részletszabályokról szólva elmondta, dolgoznak rajta, és hamar meg fognak jelenni a közlönyben. A beruházási hiteleknek a kamatstopok alá kell kerülniük, el kell kerülni, hogy magas kamatokon pörögjenek át a hitelek – mondta. A Széchenyi Kártya Programot érintő változásokról szólva kifejtette, az továbbra is megmarad. Annyi változás lesz, hogy az idei 3,5 százalékos kamat helyett jövő év januárjától fix 5 százalékos kamata lesz. Január 1-éig még 3,5 százalékon lehet felvenni.
Harmadik lépésként elkezdtek gondolkodni azon, hogy a bankadó részévé tegyék a hitelezési aktivitási kérdéskört. – Aki hitelez, kevesebb bankadót fizet, aki pedig nem hitelez az többet – részletezte.
Gulyás az EU-csúcsról szólva elmondta, amikor megismerték az Európai Bizottság javaslatait, az a veszély fenyegetett, hogy Magyarország nem jut elég gázhoz. Mint mondta,ebből a szempontból a hosszútávú szerződések kulcsfontosságúak. Tegnap sikerült megakadályozni, hogy Magyarország ezen szerződései veszélybe kerüljenek.
Jelentős segítséget kapnak a magyar vállalkozások
Az energiantenzív kkv-kat támogató programok kapcsán Nagy Márton elmondta: október 20-tól lehet energiatámogatásért jelentkezni az energiatamogatas2022.hu nevű honlapon, eddig pedig már közel ezer kkv regisztrált. Az idei évben az utolsó három hónapban lényegében rezsitámogatást adnak, az energiaszámlák növekményének közel 50 százalékát kifizetik, a jövő évben pedig beruházási támogatást is adnak beruházásösztönző kártya formájában, amit nemcsak zöld programra lehet felhasználni, hanem 15 százalékig az önerőt is finanszírozni fogják 2023 végéig.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta:az önkormányzati támogatásokkal megindult tárgyalásokat Budapesten kívül Balla György képviselő fogja lebonyolítani, a fővárosban pedig Láng Zsolt fog az önkormányzatokkal tárgyalni.
A nemzeti konzultáció kapcsán a kormányszóvivő közölte: most folyamatosan érkeznek a papír alapú kérdőívek a lakossághoz, napokon belül el fog indulni az online konzultáció is. Szentkirályi Alexandra szerint nagyon nagy eredmény, hogy idehaza elsőként tudják megkérdezni az emberek véleményét egy olyan témában, amelyről Brüsszelben, brüsszeli nyomásra döntöttek. Arra reagálva, hogy Dobrev Klára utcára hívta holnapra az embereket, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a forradalom rendkívüliségét támasztja alá, hogy november 4-e emberei is október 23-án ünnepelnek.
A gázársapka hírére jelentősen emelkedett az energiahordozók ára. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta az energiaárakra vonatkozó hírekre reagálva elmondat, hogy iszonyú hektikus a változása az piaci áraknak. Összességében az látható, hogy a szankciók emelték az egekbe az árakat. A miniszter bízik abban, hogy az EU által kitalált módszerek hatással lesznek tőzsdei áraknak, azonban elmondta, ennek időt kell adni.
A szankciók emelték egekbe az árat
FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO
Nagy Márton az Origo kérdésére elmondta, hogy a kkv-k első körben jövő év július elsejéig vehetik fel az öt százalékos, állami kamattámogatású hitelt. „Garantáljuk, hogy fix öt százalék lesz a kamat, nem fog változni a futamidő alatt" – szögezte le a miniszter, megjegyezve, hogy ez a hitelkonstrukció a jelenlegi helyzetben igen kedvezőnek számít. Elmondta azt is, hogya kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés 1 százalék körül alakuljon, és hazánk elkerülhesse a recessziót.
Macron elnök nyilatkozatát, amelyben a francia elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok másoknál jóval olcsóbban szerzi be az energiát, Gulyás Gergely úgy kommentálta: üdvözli a felismerést, de a kormány eddig is tisztában volt vele, hogy Magyarország olyanokkal versenyez a globális versenyben, akik negyed-ötöd-hatod áron kapják a nyersanyagot. Az Egyesült Államok is ilyen, ennek megfelelően kellene Európának meghoznia a saját döntéseit, intézkedéseket – fogalmazott.
Nagy Márton elmondta, hogy vagy moratóriumot, vagy kamatplafont alkalmazhat a kormány, egyszerre nem célszerű mindkettőt.A fix kamatozású hitelek nincsenek kitéve a jelenlegi gazdasági környezetnek. A magas kamatlábak a változó kamatozású hiteleket érintik, ezért náluk szükséges fellépni.Hozzátette: azon dolgozik a kormány, hogy a ne érje a gazdaságot újabb sokk a kamatlábak emelkedése miatt. A kormány ott avatkozik be, ahol szükség van rá – húzta alá a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter.
Gulyás: Nincs végleges döntés még a családtámogatási rendszer 2023-as elemeiről - a képre kattintva galéria nyílik!FORRÁS: ORIGO
A napelemek változtatásával kapcsolatban Gulyás elmondta, kormánynak kiváló energetikai szakértők dolgoznak, van 3000 megawatt (MW) napenergia, amely fel van táplálva a rendszerre, emellett pedig jelenleg 5000 MW előjegyzés van, így már nem bír el a rendszer ennél többet. A problémát a hálózat jelenti, ameddig nincs hálózatjavítás, addig nem lehetséges több energiát feltáplálni. Amennyiben a kormány megkapja a Magyarországot illető pénzeket, további napelemek kerülhetnek fel.
A gyármentő programot Szijjártó Péter jelentette be szombat reggel, ezzel kapcsolatban Nagy Márton elmondta, a lakosság rezsivédelemben vesznek részt, rezsicsökkentett árat fizetnek, a kormánynak a munkahelyeket kell támogatni emellett. A munkahelyek védelme a KKV-nél a legfontosabb, ezeket a vállalatokat kell támogatni. Kiemelte, hogy a cégeken keresztül a családokat is támogatják, mivel megmaradnak a kenyérkeresők munkahelyei.
A LEGMAGASABB TÁMOGATÁSI ÖSSZEG HATMILLIÁRD FORINT, A PROGRAM ÖSSZÉRTÉKE AZ ELSŐ KÖRBEN 150 MILLIÁRD FORINT.
Gulyás Gergely elmondta, nincs végleges döntés még a családtámogatási rendszer 2023-as elemeiről. Aláhúzta, hogy a kormány nem kíván a családtámogatásokon spórolni. 2023-ban is annyit szeretne költeni, mint az idei évben. Azt viszont hozzátette, hogy meg kell vizsgálni, melyik program milyen hatékonyan működik.
Nagy Márton kérdésre válaszolva rögzítette, hogy az infláció rossz dolog, a jegybank folyamatosan harcol a kamatok emelésével a drágulás ellen. Hozzátette: a kormány az árstopokkal küzd az infláció ellen. Értékelése szerint idén még nem, de a jövő év végére egyszámjegyű infláció várható.
Nagy Márton bízik benne hogy egyszámjegyű infláció lesz 2023 végén
Mit szól a kormány ahhoz, hogy a lengyel sajtó szerint az Európai Bizottság visszatartja az uniós forrásokat is, nem csak a helyreállítási alap forrásait? „A döntést méltánytalannak, jogellenesnek és politikailag motiváltnak tartjuk" – jelentette ki válaszában Gulyás Gergely, aki szerint olyan időszakban, amikor Európa egységességére lenne szükség, minden ilyen – jogalap nélküli – döntés csak gyengíti az uniót.
Hangsúlyozta,AZ EB NEM TARTJA TISZTELETBEN A JOGSZABÁLYOKAT, ÉS POLITIKAI SZIMPÁTIA ALAPJÁN TART VISSZA FORRÁSOKAT EGYES TAGÁLLAMOKTÓL.
A munkácsi turul szobor ledöntésére vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely úgy felelt: elfogadhatatlannak, magyarellenes akciónak tartja a történteket.
Gulyás Gergely elmondta, hogy a Dunaferr ügyében jogi kérdések állnak fenn, ugyanis tisztázni kellene, hogy a szankciók vonatkoznak-e a cégre. Ezt a bonyolult tulajdonosi háló miatt egyelőre nem látják. A kormány célja, hogy Magyarországon legyen acélipar, de ehhez meg kell ismerni a jogi és gazdasági hátteret, ez az elsődleges cél. Nagy Márton hozzátette: A Dunaferrnek jelenleg azért van problémája, mert a mögötte álló bank kihúzta alóla a talajt a szankciók miatt.
Egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a Dunaferrel
FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA - ORIGO
Szentkirályi Alexandra a nemzeti konzultáció plakátjaira vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogya háború kétféle nagyon súlyos válsághelyzetet állít elő. Az egyik a humanitárius válság, amiben Magyarország a kezdetektől fogva helytáll, a másik pedig gazdasági dimenzió.
Ha a szankciós nyomás nem lenne, nem kellene az európai országoknak ilyen súlyos árat fizetnie.
A probléma nem a plakáttal van, hanem a szankciókkal – jelentette ki. Láthatjuk, hogy a szankciók felrobbantották az energiaárakat és bombaként hatnak a magyar családok megélhetésére. Többszöri kérdésre is kifejtette, hogy adekvátnak tartja a plakátot. Emlékeztetett, hogy hazánk eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy béke legyen, Budapestet is felajánlottuk a tárgyalások színhelyéül.
Az amerikai nagykövetség nagy port kavart videójáról is kérdezték Gulyás Gergelyt, amelyben Vlagyimir Putyin mellett említettek magyar kormánypárti politikust is. „A nagykövetek feladata, hogy a fogadó országgal a legjobb viszonyt alakítsák ki, és ezért abban bízunk, hogy az amerikai nagykövetség is így fog eljárni" – reagált Gulyás Gergely, megjegyezve: mi szövetségesei vagyunk az Egyesült Államoknak.
Egy másik kérdésre jelezte, Amerikának nem dolga megvédeni Európát, ha Európa a saját érdekeinek érvényesítésére sem képes.
Nem az a baj, ha Amerika kér valamit, hanem ha Európa anélkül teljesíti a kérést, hogy a saját érdekeit figyelembe venné- közölte.
Egyre nagyobb a migrációs nyomás
FORRÁS: POLICE.HU
MÁR MA IS LEGALÁBB AKKORA A MIGRÁCIÓS NYOMÁS MAGYARORSZÁG DÉLI HATÁRÁN, MINT 2015-BEN
Gulyás Gergely hangsúlyozta: jelentős migrációs hullámra számít a háború miatt kialakult élelmiszerválság kapcsán, pedig már most is ott vagyunk, ahol 2015-ben voltunk, azaz már ma is legalább akkora a migrációs nyomás Magyarország déli határán, mint 2015-ben.
A stagfláció kockázatáról is kérdezték Nagy Mártont, aki elmagyarázta: a stagfláció olyan helyzet, amikor alacsony a növekedés és magas az infláció. Az a kérdés, hogy az energiaválság mennyire lesz tartós. Ha viszonylag hamar véget ér, akkor elkerülhetjük a stagflációt, és erőre kaphat a gazdaság – magyarázta a miniszter, aki szerint
optimális esetben az energiaválság mérséklődése esetén 4-5 százalékos gazdasági növekedés is elképzelhető, az unióhoz képest pedig 2-3 százalékos többlete lehet Magyarországnak, vagyis gyorsabban nőhetünk, mint az uniós átlag.A pénzügyi stabilitás fenntartásában sikeres a jegybank – szögezte le, hozzátéve: 2023 nehéz év lesz, a cél pedig a recesszió elkerülése.
A gazdaságfejlesztési miniszter emlékeztetett, az IMF jövőre 1,8 százalékos növekedést jósol Magyarországon, és ezzel a régió éllovasa lehet. Sokan recesszióra számítanak Németországban, egészítette ki. Magyarország úgy gondolja a miniszter, hogy elkerüli a recessziót. A kormány gazdasági stratégiának részei a családok támogatása, a nyugdíjasok védelme, a munkahelyek védelme – ismertette Nagy Márton, aki hozzátette, ezeket a stratégiai pontokat kell megtartani.A vállalkozások részére jönnek a sokkhatások, magas kamatláb, és energiaár, amelyekkel a kormány külön is foglalkozik - mutatott rá a miniszter.
A gyógyszerek egy része hatósági áras
FOTÓ: VESZPRÉM MEGYEI NAPLÓ/PENOVÁC KÁROLY
A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter elmondta, a támogatott gyógyszerek hatósági árasak. Ez a fix ár, amely nem emelkedett az években – húzta alá Nagy Márton. A nem támogatott gyógyszereknél lehetséges emelkedés. Ugyanakkor gyógyszertárak és gyógyszergyárak működésével foglalkozni kell, a kormány tud erről – erősítette meg Nagy Márton.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tanártüntetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a tüntetés és gyülekezéshez való alapjog hibátlanul érvényesülhet hazánkban, azonban a jogszabályokat be kell tartani. Emlékeztetett arra, hogyA JOBBOLDALI KORMÁNY ALATT BÁRKI DEMONSTRÁLHAT. 2010 ELŐTT AZONBAN EZ NEM ÍGY VOLT, AKKOR SZEMKILÖVETÉS ÉS KARDLAPOZÁSSAL VÁLASZOLT A BALOLDALI KORMÁNY.
A napelem pályázat kapcsán Gulyás Gergely közölte: ha a rezsiárakból szedték volna be az emberektől azt a sok milliárd forintot, amibe egy teljes napenergiahálózat építése kerül, akkor jóval többet kellett volna fizetni az áramért és gázért az elmúlt tíz évben is.
Gulyás Gergely helyes lépésnek nevezte, hogy az október 23-i központi megemlékezést ezúttal nem a fővárosban szervezi meg a kormány. Úgy fogalmazott, mivel az ország lakosságának jelentős része, mintegy nyolcmillió ember vidéken él, helyes, hogy időnként a központi rendezvények és a miniszterelnöki megszólalások vidéken legyenek.
Az MSZP szombati tisztújító kongresszusa kapcsán Gulyás Gergely válaszában elmondta, sok sikert kíván a szocialistáknak, de úgy látta, még a híradásokban sem volt benne, hogy tisztújítást tartana ma az MSZP.
A kamatstop terhét a bankok viselik – mondta Nagy Márton újságírói kérdésre. Ismertette,
HOGY EZ 80 MILLIÁRD FORINT KIESÉST OKOZ A BANKOKNAK. UGYANAKKOR A BANKRENDSZER SZÁMÁRA A MEGEMELKEDETT KAMATOK EXTRAPROFITOT OKOZNAK.
Nagy Márton elmondta, hogy a Nemzeti Bank inflációs jelentését veszik alapul a nyugdíjemelésnél. December közepén lesz a következő ilyen jelentés, ezt veszik majd alapul a nyugdíj korrekciójánál.
A Széchenyi kártya kihelyezésénél az állam vállalja a hitelkockázatot, a jelenlegi környezetben még a húsz százalék is magas lehet a bankok számára, ezért ösztönözni kell a bankokat – mondta Nagy Márton a Mediaworksnek.
A baloldal külföldi kampányfinanszírozási botránya kapcsán Gulyás Gergely jelezte: egy-két hónapon belül eredménye lehet a nemzetbiztonsági vizsgálatnak, de az eddigi nyilatkozatok alapján nyilvánvalóan durva jogszabálysértés történt, vagyis számtalan további eljárás is szóba jöhet még az ügyben.
A bizottság nem csupán a tagállamok között alkalmaz kettős mércét.
Ursula von der Leyen korrupciós botránya kapcsán közölte: nem csupán a tagállamok között alkalmaz kettős mércét, hanem a bizottság és a tagállamok között is.