INSIDER

Szerző Ripost

1 hónapja

Óriási áramhiány fenyegeti az ipari termelést Európában

A szankciók visszaütnek.

Európa egy sor országa a szénvásárlás és -kitermelés felpörgetésével, valamint a szénerőművek újra nyitásával igyekszik függetlenedni az orosz energiahordozóktól. Az uniós szankciók óriási nyomást helyzetek a villamosenergia-termelőkre, mivel az EU szénfelhasználásának hetven, míg a földgázigényének körülbelül negyven százaléka korábban Oroszországból érkezett.

A magas földgázárak és a tüzelőanyagért folyó globális verseny idén megnövelte a szén iránti keresletet, mivel az országok megpróbálnak leszokni az orosz energiahordozókról – írta a Reuters. A hírügynökség cikkében bemutat néhány újraélesztett európai szénprojektet és szénnel kapcsolatos kormányzati tervet.

Ausztria

A kormány júniusban megállapodott a Verbund nevű közműszolgáltatóval egy gáztüzelésű erőmű szénre történő átállításáról az energia-vészhelyzetre való felkészülés jegyében.

Bosznia-Hercegovina

A balkáni országban márciusban jóváhagyták a Tuzla 4 és Kakanj 5 nevű széntüzelésű hőerőművek élettartamának meghosszabbításáról szóló tervet, 2023 végéig.

Dánia

A kormány októberben utasította az Orstedet, hogy az áramellátás biztosítása érdekében folytassa, valamint indítsa újra három olaj- és széntüzelésű erőművének üzemeltetését. Ezek közül kettőt 2023. március 31-én kellett volna leállítani.

Finnország

A finn Fortum közműszolgáltató azt tervezi, hogy október után 560 megawatt kapacitással bővíti az északi villamosenergia-piacot az ország nyugati partvidékén található, használaton kívüli széntüzelésű erőmű újraindításával.

Franciaország

A helyi média szerint az Emile Huchet szénerőmű október elején újraindult, mindössze hat hónappal a bezárása után.

Németország

A német kabinet szeptember végén két rendeletet fogadott el, amellyel meghosszabbítja a kőszéntüzelésű erőművek működését, és emeli a barnaszén-kapacitásokat az ellátás és a hálózati tartalékok növelése érdekében.

Görögország

A DESFA nemzeti gázhálózat-üzemeltető szeptemberben közölte, hogy Görögország a jelenlegi energiaválságra hivatkozva hét széntüzelésű erőművet a korábban tervezettnél hosszabb ideig üzemben tart.

Olaszország

A gázfogyasztás csökkentését célzó intézkedések sorában Olaszország a meglévő szén- és olajtüzelésű erőművek teljesítményének növelését tervezi.

Hollandia

Rob Jetten holland energiaügyi miniszter júniusban közölte, Hollandia feloldja a széntüzelésű erőművek termelési korlátját, hogy minél több gázt tudjanak tartalékolni.

Észak-Macedónia

Az ország 2030-ra halasztotta Bitola és Oslomej nevű széntüzelésű erőműveinek bezárását, és két új szénbánya megnyitását tervezi az erőművek ellátására.

Lengyelország

Az ország szeptemberben 2023 áprilisáig felfüggesztette a lignit – a legszennyezőbb szénfajta – háztartások fűtésére történő felhasználásának tilalmát, hogy enyhítse az ellátási válságot.  Júniusban arról is döntöttek, hogy a szén kitermelését idén legfeljebb másfél millió tonnával növelik.

Szerbia

A balkáni ország azért is növeli a széntermelést, mert a kevés eső a vízierőművek megbízható működéséhez kevés volt. A szerbiai Elektroprivreda Srbije helyi források szerint arra számít, hogy 2023-ra egy új blokkot helyeznek üzembe a kostolaci erőműben.

Spanyolország

Az ökológiai átállásért felelős minisztérium májusban kérte, halasszák el az Endesa vállalat As Pontes szénerőművének bezárását. A tárca szeptemberben végül engedélyezte az erőmű négy csoportja közül kettő feltételes bezárását azzal a kikötéssel, hogy figyelembe veszik az energiaellátás helyzetét.

Egyesült Királyság

A brit National Grid szerződést kötött a Drax Group és az EDF Energy áramtermelőivel, hogy meghosszabbítják két erőmű négy széntüzelésű blokkjának élettartamát.

Ukrajna

Bár Ukrajna szénbányáinak többsége az oroszbarát erők által elfoglalt Donbasz régióban van, az ország azt tervezi, hogy a tél előtt kettőről hárommillió tonnára növeli a szénkészletét. A Reuters zárójelben megjegyezte, hogy Ukrajna a háború kezdete óta nem közöl széntermelési adatokat.

A szankciók óriási nyomást helyeztek villamosenergia-termelőkre

Az Mfor gazdasági portál szeptemberi cikkében a Coalmint nevű indiai tanácsadó cég adataira hivatkozva azt írta, az Európai Unió által Ausztráliából, Dél-Afrikából és Indonéziából – amelyek hagyományosan az ázsiai piacokat látják el – importált kőszén mennyisége több mint tizenegyszeresére emelkedett az Oroszország ukrajnai invázióját követő négy hónapban.

A portál akkor azt is megírta, hogy a brüsszeli Bruegel agytröszt számításai szerint az EU szénfelhasználásának hetven, míg a földgázigényének körülbelül negyven százaléka korábban Oroszországból érkezett.

Hozzátették: az unió által az orosz szén- és olajimportra kivetett tilalom jelentősen növelte a villamosenergia-termelőkre nehezedő nyomást, hogy alternatív tüzelőanyag-forrásokat találjanak, a terheket pedig tovább növelte, hogy Oroszország csökkentette a régióba irányuló gázszállításait.

Az Mfor az Ember nevű energiaipari elemzőcég számításaira hivatkozva azt is megírta, hogy a fentiek eredményeképpen az európai szén- és lignitfelhasználás huszonöt százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, annak ellenére is, hogy az utóbbi három évben egy sor erőművet bezártak. Ez veszélyezteti a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket is, hiszen, ha az orosz gázszállítások teljesen leállnak, úgy az unióban a több szén elégetése évente 1,3 százalékkal növeli a szén-dioxid-kibocsátást.

A Német Vegyipari Szövetség (VCI) elnöke, Markus Steilemann arra figyelmeztetett, hogy a szövetségi kormány energiapolitikája miatt fennáll annak veszélye, hogy Németország „ipari országból ipari múzeummá válik” . Az energiaátállás megvalósításához "naponta tíz szélturbinára van szükség" -  figyelmeztetett  a Bild című lap szerint.  Pontosabban, Robert Habeck ipari miniszter energetikai céljainak eléréséhez 2030-ra napi tíz szélturbina üzembeállítására lenne szükség. Minden egyes szélturbinához 4000 tonna acélt kell előállítani, ami egy fél Eiffel-torony mennyisége. 

 „Szeretném látni, hogyan tudjuk megvalósítani ezt a bravúrt.” 

FRANCE - TOUR EIFFEL TOWER ILLUSTRATION
Napi 5 Eiffel-toronynak megfelelő mennyiségű acélt kéne gyártani. Fotó: XOSE BOUZAS

Előzmények: A német ipar legkésőbb 2045-ig szennyezőanyag (CO2) nélküli árukat akar előállítani. Csak a vegyipari cégeknek ehhez tízszer több áramra van szükségük, mint manapság: 500 terawattórára, ami megfelel Németország mai teljes áramfogyasztásának.


Sokak szerint szelet vetnek a tervvel 

 

A,Big,Wind,Farm,In,North,Germany
8 év alatt 29 ezer szélturbina, 116 millió tonna acél. Fotó: Shutterstock

A VCI ügyvezető igazgatója, Wolfgang Große Entrup az energiaátállás gyorsítását is szorgalmazza: „Most a sebesség a döntő kritérium.” 

A helyzet napról napra drámaibb.


„Cégeinknek levegőre van szükségük ahhoz, hogy gyorsan lélegezzenek. Már nem várhatunk semmire és senkire. A jólétünket lehetővé tevő ipari struktúrák megmentéséről van szó.” A VCI mintegy 1900 vegyipari vállalat érdekeit képviseli, amelyek mintegy 220 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le, és több mint 530 000 embert foglalkoztatnak.

Közben az építőanyag-szövetség vezérigazgatója, Matthias Frederichs arra figyelmeztetett, hogy Olaf Scholz kancellárnak a küszöbön álló gázhiány idején az összes rendelkezésre álló energiaforrást a hálózatra kell csatlakoztatnia – beleértve az atomerőműveket is. "Ellenkező esetben fennáll a csőd és a kivándorlás veszélye ".

A német iparnak sürgősen elegendő zöld és olcsó áramra van szüksége. De ennek elérése nincsen kellőképpen megtervezve. A termelési költségek a háború kezdete óta megduplázódtak – elsősorban a magas áramárak miatt. Frederichs szerint ezt a lehető leggyorsabban több mint felére kell csökkenteni, hogy újra megérje a termelés az egyesületben lévő cégek számára.

A Habeck szóvivője elismerte: "a célok kétségtelenül ambiciózusak.

" Évente körülbelül 10 GWh-nyi szélturbinában megtermelt áramot kellene hozzáadni a rendszerhez. (A Paksi Atomerőmű 2021-ben mintegy 15 ezer GWh-nyi villamosenergiát termelt- a szerk.) Az új építésű turbinák mellett a meglévőket is megerősítik, hogy elérhető legyen a tervezett  bővítés.

 

Egyre több vállalkozás kerül az anyagi csőd szélére, segítséget várnak a kormánytól.

Az oscherslebeni Bodeta édességgyártó vállalat már fizetésképtelenné vált. A Süddeutsche Zeitung szerint a társaság fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet nyújtott be hétfőn a magdeburgi járásbíróságon. Ennek oka az energiárak drasztikus megugrása. Az elmúlt hónapokban az energiaköltségek mellett robbanásszerűen megnőttek a fontos alapanyagok árai is.

A cukor több mint 100 százalékkal, a glükóz 200 százalékkal drágult. Emellett a csomagolóanyagok árai is meredeken emelkedtek.

Ráadásul jelentős minimálbér-emelés lesz, ami 2022. október 1-től további költségnövekedést von maga után. A megtett lépésekről a vezetőség már tájékoztatta több mint száz dolgozóját. A béreket és a fizetéseket a német munkaügyi hivatal november végéig biztosítja. A Bodeta vezetése abban reménykedik, hogy sikerül befektetőket találnia a túléléshez.

Nehéz helyzetbe hozta a német kis- és középvállalkozásokat (kkv) az energiaválság közvetlenül az után, hogy már kilábaltak a világjárvány következményeiből – jelentette ki Fritzi Köhler-Geib, a KfW állami fejlesztési bank vezető közgazdásza csütörtökön a pénzintézet kkv-szakcsoportjának bemutatkozásán.

A KfW (korábbi nevén Kreditanstalt für Wiederaufbau) szakembere elmondta, hogy a német kkv-szektor átlagosan jó helyzetbe került a koronavírus-járvány miatt kialakult válság utáni fellendülésnek és a nagyfokú alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Az energiaválság azonban súlyosan érintette a szektort.

Legutóbb a KfW felmérése szerint a vállalatok szűk többsége, 53 százaléka feltételezi, hogy hosszabb távon is el tudja viselni a jelenlegi magas energiaárakat. „Az árak teljes hatása azonban még nem érvényesül, és egyes vállalatok már most is túl vannak terhelve” – mondta Köhler-Geib.

A felmérések alapján az áremelkedés különösen nagy terhet ró az energiaigényes feldolgozóipari ágazatokra. Mivel a középvállalati szektor általános gazdasági súlya meglehetősen nagy, a KfW közgazdásza szerint aránytalanul nagy általános gazdasági követkeménnyel járna, ha a kkv-k nagy számban kerülnének kilátástalan helyzetbe.

Az ukrajnai háború kezdete óta a közel 3,8 millió kis- és középvállalkozás körében jelentősen romlott az üzleti hangulat. „A nagyon jó 2021-es év után az ideit leginkább a befektetési tervek meghiúsulása, a saját tőke részarányának visszaszorulása és a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése jellemzi” – mutatott rá Köhler-Geib.

Az üzleti bizalom romlása alapján az idén valószínűleg több vállalat fogja feladni beruházási tervét mint valaha. „Becslések szerint 59 milliárd eurónyi beruházási terv válhat semmissé” – mondta.

Tavaly a német kkv-szektor a KfW adatai alapján nagyrészt már pótolta a 2020-as bevételkiesést. A szektor forgalma 242 milliárd euróval összesen 4580 milliárd euróra emelkedett, megközelítve ezáltal a válság előtti, 2019-es 4615 milliárd eurós szintet.

A kis- és középvállalati szektor a legnagyobb munkaadó is Németországban. Tavaly a legfeljebb 500 millió eurós forgalmat bonyolító vállalatok 71,9 százalékos részesedéssel rekordot értek el a teljes foglalkoztatásban. A szektorban foglalkoztatott 32,3 millió munkavállaló számban már megközelíti a koronavírus-járvány miatti válság előtti szintet.

 

 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!