Egész iparágakat tesznek tönkre a szankciók

A német gazdaság minden szektorában rosszabbul ítélik meg a helyzetüket a vállalkozások, mint korábban, és úgy érzik, nagy körülöttük a bizonytalanság. Utoljára 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány idején voltak ennyire pesszimisták a szektorban dolgozók – írja cikkében a Handelsblatt.de.

Recesszióra számít a müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo. Az üzleti hangulatindex szeptemberben 84,3 pontra csökkent az augusztusi 86,6 pontról. 2020 májusa óta ez a legalacsonyabb adat.

Az intézet kutatása szerint a visszaesés a gazdaság minden ágazatát érinti.

A vállalatok egyértelműen rosszabbnak értékelték az üzleti helyzetüket. A következő hónapokkal kapcsolatos pesszimizmus pedig határozottan nőtt – tették hozzá. A feldolgozóiparban a vállalatok kevésbé voltak elégedettek a jelenlegi üzleti helyzetükkel mint korábban, de határozottan aggódnak a következő fél év miatt is.

Utoljára 2020 tavaszán voltak ilyen pesszimisták a szektorban a várakozások.

A hangulat a feldolgozóipar minden területén romlott, a rendelésállomány pedig tovább zsugorodott – mutatott rá az elemzés.

Októberben a vártnál jobban, új mélypontra romlott a fogyasztói hangulat Németországban a nürnbergi GfK piackutató intézet szerdán publikált felmérése szerint. A GfK fogyasztói szakértője, Rolf Bürkl a felmérés eredményeit kommentálva kifejtette: „Sok háztartás jelenleg arra kényszerül, hogy lényegesen több pénzt költsön energiára, vagy a jóval magasabb fűtésszámlákra tegyen félre.”

A GfK fogyasztói hangulatindexe mínusz 42,5 pontra csökkent októberre vonatkozóan az előző havi mínusz 36,8 pontról a várt mínusz 39,0 pont helyett. Az októberi érték új negatív rekord.

Az októberi érték jóval elmaradt a koronavírus-járvány elején, 2020 áprilisában mért mínusz 23,1 ponttól. Az index 2020 áprilisa óta két hónap – 2021 szeptembere és októbere – kivételével folyamatosan mínuszban van. Az idei évet mínusz 6,7 ponton kezdte, és azóta folyamatosan csökken.

Az index októberi mélypontja már zsinórban a negyedik negatív rekord az idén. Az index romlását a lakosság körében erősödő recessziós félelmekre és a magasabb energiaköltségek miatti növekvő aggodalmakra vezeti vissza a GfK.

„Sok háztartás jelenleg arra kényszerül, hogy lényegesen több pénzt költsön energiára, vagy a jóval magasabb fűtésszámlákra tegyen félre” – kommentálta a GfK fogyasztói szakértője, Rolf Bürkl a felmérés eredményeit. A GfK havi rendszerességgel állítja össze fogyasztói hangulatindexét Németországra vonatkozóan.

A GfK német fogyasztói klímaindex a fogyasztók gazdasági tevékenységbe vetett bizalmának szintjét méri. Az adatokat mintegy kétezer fogyasztó megkérdezésével készült felmérésből állítják össze, amelynek során a válaszadókat arra kérik, hogy értékeljék a múltbeli és jövőbeli gazdasági feltételek relatív szintjét.

Aggodalmát fejezte ki Németország versenyképessége miatt a dpa hírügynökségnek adott interjúban a Daimler Truck haszongépjármű-gyártó vállalat üzemi tanácsának elnöke. Michael Brecht átfogó terv kidolgozását várja el a politikusoktól az elektromobilitásra való átálláshoz, vállalatától pedig nagyobb beruházásokat a technológia meghonosítása érdekében.

„Nagyon aggódom Németország, mint ipari helyszín miatt” – jelentette ki Brecht a Deutsche Presse-Agentur (dpa) hírügynökségnek adott interjúban. Németország és Európa iparpolitikája szerinte nyomába sem ér a Kínában vagy az Egyesült Államokban folytatottnak. Ilyen sebességgel ez egész egyszerűen nem fog menni – mondta Brecht, utalva az e-mobilitás meghonosítása irányába tett intézkedésekre. „Reményét se látom annak, hogy megfelelő infrastruktúra épülne ki, amely lépést tudna tartani az igényekkel” – fogalmazott.

Véleménye szerint mindenki csak beszél egy átfogó terv szükségességéről, de eddig csak egyedi kezdeményezések történtek, nagy átfogó stratégia még nem született meg. Túlságosan szűklátókörűek vagyunk – mondta Brecht. A következő két-három évben gyakorlatilag minden nagyobb döntést meg kell hozni a kibocsátásmentes meghajtásokkal kapcsolatban – mondta. Ellenkező esetben Németország és Európa ipara tíz év múlva talán még gyengébb lehet, mint az átalakulás előtt.

Németország 2030-ra kitűzött klímacéljainak teljesítéséhez szerinte már most kész tervnek kellene lennie arról, hogy hol és mennyi töltőállomást kell létesíteni. „El nem tudom képzelni hogyan lehetne e nélkül megvalósítani a kitűzött célokat” – mondta.

Michael Brecht kulcsfontosságúnak tartja a saját akkumulátorgyártó ipar létrehozását is. Ez ugyanis elemi fontosságú lenne ahhoz, hogy a belső égésű motor fokozatos kiváltása után Németországban fenntartható módon lehessen munkahelyeket biztosítani.

A Daimler Truck üzemi tanácsának elnöke úgy látja, hogy az iparvállalatok a hatalmas beruházási igény miatt csak beszélnek a technológiai átállás szükségességéről, de nem merik megtenni a döntő lépést. Márpedig ha nem születik hamarosan döntés – mondta – akkor ezek a hatalmas beruházások máshol fognak megvalósulni. „Akkor pedig még vagy húsz évig fogunk itt belsőégésű motorokat gyártani, majd jöhet a dezindusztrializáció” – jegyezte meg.

„Versenyképes energiaárakra van szükségünk Németországban” – szögezte le Brecht. Az iparnak kiszámíthatóságra és megbízhatóságra van szüksége. “Ezen a téren az államnak kell beavatkoznia” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a villamos energia ára egyre inkább meghatározó versenyképességi tényezővé válik az ipari telephelyek számára.

A német élelmiszerbanknak, a Deutsche Tafel-nek több embert kell ellátnia, mint valaha. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) felmérése szerint 2020-ban 1,1 millió rászoruló volt az országban, most pedig úgy kalkulálnak, hogy ez a szám megduplázódik. Egy szóvivő rendkívül feszültnek nevezte a helyzetet – olvasható a Jungefreiheit.de cikkében.

A felmérés szerint meredeken emelkedett azok száma, akik annak ellenére szorulnak rá az élelmiszerbankra, hogy van állandó munkahelyük.

„Természetesen a jelenlegi magas infláció is szerepet játszik ebben – mondta el Markus Grabka, a DIW kutatója.

A magas energiaköltségek miatt olyanok is eljönnek, akiknek a jövedelme korábban elegendő volt.

Eközben körülbelül minden harmadik embert el kell utasítani.

Az élelmiszerhiány a német élelmiszerbankot is érinti

„Azt látni, hogy nem elég a segítség, és hogy a szegénységben élők számára szükséges támogatás pont azok részéről hiányzik, akik valójában felelősek a helyzetért” – nyilatkozta Sirkka Jendis, a Tafel ügyvezető igazgatója.

Nemcsak a rászorulók növekvő száma, hanem az adományok csökkenő száma is problémát jelent a Deutsche Tafel számára.

Az általános élelmiszerhiány miatt egyre kevesebb termék marad meg a nagy kereskedelmi láncoknál, akik így egyre kevesebbet adományoznak. Eddig az alapötlet ugyanis az volt, hogy olyan élelmiszereket osztanak szét, amelyeket egyébként kidobtak volna.

Most az egyesület azt fontolgatja, hogy adományokból további élelmiszereket vásárol, hogy egy alapvető kínálatot garantálni tudjon.

Egyre több élelmiszerbank teszi fel magának a kérdést, hogy meddig fenntartható ez az állapot.

Az Ukrajnából érkező menedékkérők pedig egy újabb csoport, akikkel foglalkozniuk kell.

„A hatóságok számos városban továbbra is a Tafelhez irányítják a menekülteket anélkül, hogy konzultálnának velünk” – magyarázták. „Ez pedig az Ukrajnából érkezőkben azt a téves benyomást kelti, hogy az élelmiszerbankok olyan állami szolgáltatás, amelyre jogosultak.”

A Deutsche Tafel egy önkéntesekből álló egyesület. Olyan élelmiszereket osztanak szét a rászorulók között, amelyeket egyébként a kereskedelmi láncok kidobtak volna. Németországban évente mintegy 265 000 tonna élelmiszert osztanak szét 960 intézmény között. 2018-ban az egyesületet kritika érte, amikor egyes helyszíneken az életosztásnál a német állampolgárokat részesítették előnyben.

A Német Élelmiszeripari Szövetség becslései szerint az iparág számára a szokásos CO2-igénynek csak 30-40 százaléka áll rendelkezésre. Emiatt egyes sörfőzdék és ásványvízgyártók már csökkentik a termelésüket. 

A Német Sörgyártó Szövetség vezérigazgatója, Holger Eichele a Bild nevű lapban aggasztónak minősíti a fejleményt. A teljes élelmiszeriparban szükség van a szén-dioxidra a gyártási és csomagolási folyamatokban. 

Így keletkezik a szénsav
A szénsav a szén-dioxid és víz reakciójában keletkezik. A sörfőzdéknek mindenekelőtt a tartályok, palackok és hordók „előfeszítésére” van szükségük szén-dioxidra, hogy a sör ne érintkezzen levegővel a töltés során, és ne habosodjon a palackozás során. Sok sörfőzde alkoholmentes italokat is gyárt, amelyek még több szénsavat igényelnek.

Az italiparban egyre több, szén-dioxid-függő vállalatnak kell jelentősen korlátoznia a termelését. "Ez drámai hatással van sok érintett vállalatra" - figyelmeztet Eichele.

A szénsav hiánya az ásványvízgyártók számára is komoly gondokat okoz. "Néhány helyen már csökkentették a termelést" - mondja Tobias Bielenstein, a német Fountain Cooperative szóvivője. Sok gyártó jelenleg kevesebb CO2-t kap, mint amennyit megrendelt. Ez a műtrágyaipar válsága, és a gázárak elszállása miatt van.

A magas gázárak a hiány okozói
"Amikor a háború után a gázárak meredeken megemelkedtek, a műtrágyagyártók visszafogták az energiaigényes termelésüket" - mondja Bielenstein. „A termelés mellékterméke a szén-dioxid.” Tehát az összefüggés a következő: kevesebb műtrágya, kevesebb szén-dioxid, kevesebb szénsav.

Bielenstein szerint nyáron, amikor kevesebb műtrágyát termelnek, mindig is voltak szén-dioxid szállítási szűk keresztmetszetek. De ezúttal sokkal rosszabb a helyzet. "Ha a következő hetekben is csökken a CO2-termelés, akkor a sörgyártás további visszaesésére lehet számítani."

A német sörfőzők szövetségének vezérigazgatója elmondta:.