Ez tény: Nálunk nem lesz energiahiány

Nálunk nem lesz energiahiány, ez nem egy jóslat, ez egy tény bejelentése. Magyarországon lesz elég gáz és villany is, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem - mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Bosch Budapest Innovációs Kampuszt átadó ünnepségén.

Európa kifogyott az energiából, ami van, azt máshonnan kell idehozni, hiszen energia nélkül nem tudunk működni. Az innovációnak is az energia alfája-omegája.

További probléma, hogy az energia, ami Európába érkezik, az drága. Ennek ellenére harcot kell vívni a fundamentalista zöldekkel és a geopolitikai játszmákba bonyolódó bürokratákkal. Meg kell őket győzni, és az érvelés egy valódi harc, hogy különböző energiaforrásokat - szén, atom, gáz - ne zárjunk ki egyet sem a lehetőségek közül. 

Európa kifogyott az energiából, ami van, azt máshonnan kell idehozni, hiszen energia nélkül nem tudunk működni. Az innovációnak is az energia alfája-omegája.

Egész Európát izgalomban tartja ez a kérdés. Veszélybe kerülnek az üzletek, a közintézmények, az ehhez hasonló gyárak. Tegnap olvastam a német iparszövetség közleményét, amelyben azt mondják, hogy az energia drágulása alapjaiban fenyegeti a német ipart. És Németország egy gazdag ország, amelynek szinte korlátlan forrásai vannak arra, hogy a bajba jutott cégeit megsegítse. Mit mondjon akkor egy olyan ország, mint Magyarország? Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, akkor Brüsszelben azt mondták nekünk, hogy a szankciók majd megállítják a háborút, és térdre kényszerítik a háborút indító felet. Fél évvel a háború után 11 ezer szankció van érvényben Oroszországgal szemben. És mit tapasztalunk? A háború zajlik, és úgy tűnik, hogy hosszú távon is velünk marad. Az oroszok meggyengítésére tett kísérletek nem jártak sikerrel. Ezzel szemben Európát térdre kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány. Eközben az oroszok energiaexportból származó bevétele az idén 40 százalékkal nőtt, miközben a földgáz és az áram ára négyszeresére emelkedett Európában. Van egy Magyarországon jól ismert dakota közmondás – ez is a mi innovációnk eredményeképpen került be a magyar közgondolkodásba –, úgy hangzik: hogyha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla. Nem tudom, hogy meddig csináljuk még ezt a szankciós politikát, meddig csinálják ezt a szankciós politikát Brüsszelben, de azt biztosan mondhatom, hogy a baj csak egyre nő. A háborút elszenvedjük, mert nem tehetünk mást, de a szankciókat mi, vagyis Brüsszel kezdeményezte, és a szankciók útját Európa választotta.

Ideje újra gondolnunk az alkalmazott eszközeinket. Mit tehet Magyarország ebben a helyzetben? Először is szeretném világossá tenni, hogy Magyarország, illetve a magyar kormány megteszi, amit megkövetel a haza. Először is szeretném biztosítani Önöket, hogy nálunk nem lesz energiahiány. Ez nem egy jóslat, ez egy ténybejelentés. Magyarországon lesz gáz, és lesz elég villany is, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Lesz elég energia mindenkinek, aki befektetni akar, és itt akar termelni, az idejöhet és befektethet.

Másodszor: mit tehetünk még? A rövid távú bajok miatt, amin persze úrrá kell lennünk, nem adhatjuk fel a nemzet hosszú távú, stratégiai céljait. Stratégiai céljaink között pedig szerepel, kiemelt helyen szerepel, hogy Magyarország Európa egyik leginnovatívabb gazdasága legyen. Azokat a programokat és fejlesztéseket, amelyek ebbe az irányba viszik a magyar gazdaságot, folytatni és erősíteni fogjuk. Ezért hajtottunk végre egyetemi modellváltást is Magyarországon. Minden évben több forrást biztosítunk a fölsőoktatásra, mert mi is tudjuk, hogy nemcsak a háborúhoz, de a kutatáshoz is ugyanaz a három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Ezért idén a felsőoktatási források a magyar GDP 2 százalékát teszik majd ki, az egyetemek működési rendjét átalakítottuk, alapítványi fenntartásba kerültek, és ez lehetővé teszi a piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködést.

Ha nem változtatunk a szankciós politikán, akkor Európa helyzete nem lesz könnyű, mégis azt kell mondanom Önöknek, hogy a nemzetközi nehézségek ellenére a jövőben is érdemes lesz Magyarországon befektetni, mert Magyarországon olyan nemzeti és helyi hatóságok működnek, olyan egyetemeink vannak, amelyek a jövő megoldásaiban és a legjobb megoldásokban érdekeltek. Gondoljanak csak arra, hogy minden nehézség ellenére is itt épül most, Magyarországon Európa legnagyobb akkumulátorgyára, nálunk készülnek a jövő gépei, közlekedési járművei, technológiai eszközei, és sok innováció születik meg Magyarországon. Meggyőződésem, hogy a folyamatosan új megoldásokkal előrukkoló kutatók és tudósok ebben a nehéz helyzetben is előre fogják vinni Magyarországot

Mit mondanak a szakemberek?

Magyarország gáztárolói kapacitása az egyik legnagyobb az Európai Unión belül, mindezek mellett pedig hazánk a feltöltöttség terén is az élvonalban van. Ezt a Klímapolitikai Intézet kutatásai is alátámasztják. 

– erről beszélt Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője nemrég az M1-en.

Nagy szerencse és előrelátásról tesz tanúbizonyságot, hogy a magyar kormány 2013-ban visszavásárolta azokat a gáztározókat, amelyeket a Gyurcsány Ferenc vezette kormány 2006-ban eladott külföldi cégeknek. Ez teszi lehetővé, hogy most az elsődleges szempont a magyar lakosság földgázfelhasználásának a biztosítása legyen. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint augusztus 1-jén az uniós előírásokhoz képest 920 millió köbméterrel több gáz volt a magyarországi földgáztárolókban, és továbbra is megfelelő ütemben halad a hazai gáztárolók feltöltése. Az augusztus 1-jei adatok szerint az öt magyarországi gáztárolóba 3,25 milliárd köbméter földgázt tároltak be, ami az összkapacitást tekintve 51,34 százalékos töltöttséget jelent.

Az európai uniós gáztárolási rendeletben előírt betárolási ütemezés alapján Magyarországnak november 1-jéig 5 éves átlagfogyasztása 35 százalékát kell kötelezően betárolnia, ami 3,65 milliárd köbméter. A Magyarország számára előírt mennyiség augusztus 1-jére 2,33 milliárd köbméter volt, vagyis az adott időpontra az uniós előírásokhoz képest 920 millió köbméterrel több földgáz került be a magyar gáztárolókba.

A legfrissebb adatok szerint Magyarország eddig az egy évre vetített összfogyasztás 34 százalékát tárolta be, a téli fogyasztást tekintve 141 százalék áll rendelkezésre, az éves lakossági fogyasztásnak pedig mintegy 82 százaléka elérhető. 

A legtöbb uniós tagállam rendelkezik a területén gáztároló létesítménnyel. A teljes uniós kapacitás kétharmadát öt ország - Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Ausztria - tárolói biztosítják. A földgázellátás biztosítását tekintve jelenleg számos uniós tagállam a szomszédaira van utalva, hiszen vagy egyáltalán nincs kapacitásuk a tárolásra – mint például Észtországnak és Litvániának –, vagy a saját kitermelésük nem éri el a szükséges mennyiséget, ilyen helyzetben van Írország, Luxemburg és Szlovénia. A legnehezebb helyzetben Németország van, ahol a betárolt földgázmennyiség az éves fogyasztás csupán 19 százalékát fedezi, de a tárolók teljes feltöltöttségének esetében sem érnék el a 26 százalékot.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter szerint gondoskodni kell a növekvő energiaigények kielégítéséről, a magyarországi energetikai rendszer korszerűsítésével pedig hozzá kell járulni a gazdaság, az ipar fejlődéséhez, miközben továbbra is szem előtt kell tartani a zöldítési és klímasemlegességi célokat. A miniszter hangsúlyozta: 

Azt is megerősítette, hogy Magyarország jól áll a gáztározók töltöttségét tekintve.

Dömötör Csaba (fenti képen), a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a gáztározók töltöttségi szintjét érdemes figyelni, hanem ha más országokkal vetjük össze a magyar földgáztárolók töltöttségét, akkor a kapacitást is nézni kell. Csehországban például 80 százalékos a töltöttségi szint, de ott 45 százalékkal kisebb a kapacitás.

Magyarország számára hosszú távú szerződések biztosítják a földgáz folyamatos beszerzését, ez is azt támasztja alá, hogy nem kell arra számítanunk, hogy fűtés nélkül maradunk a télen. A rezsicsökkentés pedig a kormány politikájának egyik sarkalatos pontja, így a magyar háztartások az átlagos fogyasztásig továbbra is rezsicsökkentett áron kapják a gázt, azon felül pedig a még mindig nem világpiaci árat jelentő lakossági piaci áron.