INSIDER

Szerző Ripost

1 hónapja

Ugrásszerűen megnőtt a horgászok száma

Négy év alatt 75 százalékkal nőtt a regisztrált horgászok száma.

Szerző Ripost

Stratégiai cél a hazai természetes vizek halállományának fejlesztése az ívóhelyek rehabilitációjával, valamint az önfenntartó állományok megóvása - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 2021-es közfeladat-ellátási beszámolója kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Az agrártárca vezetője ismertette: négy év alatt 75 százalékkal nőtt a regisztrált horgászok száma, a 2018-as 440 ezerről 2021-re csaknem 777 ezerre.

NAGY István
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Nőttek a MOHOSZ bevételei is, miután a halgazdálkodás fő állami bevételét képező állami halász- és horgászjegy ellenértéke, illetve a fogási napló díja 2019-től közvetlenül a szervezethez került. Így a 2019-es 980 millió forintról 1,5 milliárd forint fölé emelkedtek a közvetlen bevételek - közölte. Nagy István felidézte, hogy 2017-től a MOHOSZ hasznosítja a horgászatra alkalmas, állami tulajdonban lévő természetes vizeket, 2019-től pedig a horgászszövetség közfeladat-ellátó szervezetté vált.

A miniszter hangsúlyozta: a MOHOSZ saját bevételeinek kialakításán túl az agrártárca a halgazdálkodási ágazatba visszaforgatott központi költségvetési támogatásból a horgásztársadalomnak nyújtott szolgáltatások javítására is szánt forrásokat. Példaként említette, hogy a halgazdálkodásra jogosultak eszközparkjának fejlesztésére tavaly és tavalyelőtt összesen 220 millió forint jutott. Ennek a fejlesztésnek a koordinációja is a MOHOSZ közreműködésével valósult meg.

Elmondta: a haltermelők és a rekreációs célú halgazdálkodási hasznosítók együttes érdekeit szolgálta az az egyedi intézkedés, amelynek keretében 2020-ban állami forrásból 800 millió forint értékben került magyar hal az állami tulajdonban lévő vizekbe. A halgazdálkodási vízterületek bővültek, ami jelzi, hogy folyamatosan nő az igény a halgazdálkodási hasznosításra és a hozzá kapcsolódó tevékenységek legalizálására - hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter kiemelte a természetes vizek és a bennük élő őshonos halállomány védelmét, valamint az inváziós fajok elleni védekezést. Jelezte, hogy az Agrárminisztérium közreműködik egyebek mellett a horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégia kialakításában és megvalósításában is.

Nagy István kitért arra, hogy olyan aszály sújtja az országot, olyan alacsony a természetes vizek szintje, amire nagyon régen nem volt példa. Mint mondta, ez nagy kihívás a horgászok, halászok, haltermelők és minden gazdálkodó számára, meg kell ugyanakkor látni a lehetőséget is.

Magyarország nagyon komoly beruházásokra készül a vízvisszatartás és a vízgazdálkodás terén, olyan tározótavakat, vízfelületeket szeretnének létrehozni, amelyek lehetőségeket teremtenek a jövő haltermelői, horgászai számára is - fogalmazott a miniszter.

SZÛCS Lajos; NAGY István
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

 Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke a sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta: a szektor a rendkívüli időszak ellenére egyértelműen tovább fejlődött, javultak a nyújtott ügyviteli és vízparti szolgáltatások, tovább gyarapodott az állami tulajdonú halgazdálkodási vízterületek halállománya, és egyre szebbek, rendezettebbek a vízpartok. A szolgáltatások minőségét a következő időszakban is szeretnék fenntartani, illetve fejleszteni. A szervezet elnöke jelezte: az aszály és a háborús helyzet következményei kiemelten érintik az ágazatot, a következmények kezeléséhez a horgászok is hozzá fognak járulni.

A MOHOSZ elnöksége elkészítette a szövetség 2022-2024-es időszakra vonatkozó intézkedési tervét - közölte Szűcs Lajos.

Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója a többi között elmondta: a mintegy 1200 horgászszervezetbe tömörült mintegy 800 ezer regisztrált magyar horgász esetében az aktív korosztályok vannak többségben, és átlagon felül nő a gyerekek és a nők aránya. A több mint 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület 84 százaléka, mintegy 135 ezer hektár tartozik a szervezeti rendszerbe, köztük valamennyi jelentős állami tulajdonú természetes víz.

A vizeket, illetve a bennük élő, nemzeti kincsként elismert őshonos halállományt csaknem 2000 halőr védi, ők gondozzák a vízpartokat is. További több száz munkatárs dolgozik a MOHOSZ egységes, HORINFO elnevezésű informatikai ügyviteli rendszerének támogatásával a horgászok okmányokkal való kiszolgálásán - ismertette.

Több településen és az ország nagy tavainál is lesz szúnyoglárva-gyérítés e héten. Erről adott tájékoztatást a  Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága. Közleményükben kiemelték: az előző hét esőzései után elsősorban biológiai módszerrel folytatódik a gyérítési program.

A helyszínek: földi úton Sopron és Komárom környékén és a Szigetközben, levegőben a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál végeznek biológiai lárvagyérítést. Szekszárd környékén pedig már a kifejlett vérszívók alkotják a célcsoportot; a 15 érintett Tolna megyei településen napnyugtát követően lehet gyérítést végző gépjárművekkel találkozni.

Mint mindig, ezúttal is fontos, hogy a lakosság is tegyen meg mindent a szaporodás megakadályozása érdekében, azaz ne hagyjon nagyobb fedetlen, szabad vízfelületet a kertben, a birtokon. A szúnyog megbecsüli a legkisebb vízfelületet is.

Az országos katasztrófavédelem a szúnyoginváziók elleni központi védekezésben illetékes, ezen túl minden önkormányzatnak lehetősége van saját költségvetése terhére szúnyoggyérítést végezni a településén.

A kezeléseket a szakemberek minden esetben a közegészségügyi hatóság által engedélyezett irtószerekkel végzik. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik.

Alapvetően két módszer ismert:

1. Biológiai lárvagyérítés

A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt, fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezésre nem alkalmazható, csak az utánpótlásuk csökkenthető a lárvák elpusztításával. A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi.

2. Kémiai szúnyoggyérítés

A kémiai szúnyoggyérítés során egy piretroid hatóanyagú irtószert permeteznek ki a szakemberek földi úton, azaz platós gépjárművön rögzített berendezések segítségével. Az eljárás történhet melegköd-képzéssel, ekkor az apró cseppekre bontott irtószer terjedését a hő is segíti. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé használatos. A másik lehetőség az ULV eljárás, ami szintén apró cseppekben juttatja ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsődlegesen ezt az eljárást alkalmazzák. A kémiai permetezés a települések belterületén zajlik.

Várhatóan fokozódik az aszály, de országosan a vízigények továbbra is kielégíthetőek. A tizenkét vízügyi igazgatóságból tíz területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültség - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteken.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben az áll: a magyarországi folyók vízállása továbbra is igen alacsony, és a következő két-három napban is stagnáló vagy lassan apadó vízjárási helyzetre lehet számítani. Az aszályhelyzet a következő napokban a száraz, meleg időjárás hatására romlani fog, a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek növekedése várható.

Országosan a tizenkét vízügyi igazgatóságból tíz területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültség: hét vízhiánykezelő körzetben elsőfokú, ötben másodfokú és 23-ban harmadfokú.

A vízigények kielégíthetőek a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből - írták. A Tisza magyarországi vízgyűjtőjén az év első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett. A víztöbbletet "betározzák", beszivárog (talajvíz), öntöző csatornákon kivezetik mezőgazdasági területre, illetve egy része elpárolog - magyarázták a közleményben.

Úgy folytatták: az óriási, az átlagoshoz képest mintegy ötvenszázalékos csapadékhiány ellenére a visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudják a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán. Ennek legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek következtében pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra - rögzítették.

A Balaton pénteki átlagvízállása 80 centiméter. A következő egy hétben folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése. A legfrissebb augusztusi előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 centiméter között várható. A Balatont heti egyszer vizsgálják. Mintavételkor nem észleltek felszíni algavirágzásokat, és lakossági bejelentések sem érkeztek - olvasható a dokumentumban.

A Velencei-tó péntek reggeli vízállása 61 centiméter. A Velencei-tó alacsony vízszintje mellett az oxigénellátás kritikus fontosságú. Az oxigénellátást sem külső szervesanyag-terhelés, sem a túlszaporodó algák mennyisége nem veszélyezteti, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek, és azokat a kritikus hajnali 4-5 órától 10 óráig terjedő időszakban minden nap üzemeltetik - írták.

A Dunán Budapest alatt, a Kvassay-zsilipnél a folyó újra apadó vízállása miatt ismét megszűnt a gravitációs vízpótlás lehetősége, szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Dunába. A hét elején a budapesti vízügyi igazgatóság halpusztulásról kapott bejelentést. A szakemberek megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését, és ezeken a területeken hozzákezdtek a levegőztetéshez. A közlemény szerint a védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.

Az aszály, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, hogy összehangolja a vízhiánnyal összefüggő vízügyi tevékenységet - közölték.

Szerző Ripost

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!