Így készült ez a különleges ünnepi kenyér

A Kárpát-medencei magyar gazdák egyik legjelentősebb karitatív kezdeményezésévé vált mozgalom résztvevőit levélben köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök. A Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos által felolvasott levélben Orbán Viktor utal rá, hogy az elmúlt hónapok súlyos kihívások elé állították a magyar gazdatársadalmat és az egész magyarságot.

A kormányfő elismerését fejezte ki, hogy a gazdák, csakúgy, mint 1956-ban, ma is mindent megtesznek azért, hogy kenyér kerüljön a magyar családok asztalára.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az új kenyér havában a búzaösszeöntés a családok ünnepe is. A magyar ember különleges képességének nevezte a válságállóságot, amely mindig megtartotta közösségeit határon innen és túl. A legfrissebb adatokat ismertetve jelezte: már 850 ezer hektárt érint az aszálykár az országban, az előrejelzések szerint az idén az őszi búza termésátlaga nem éri hektáronként a négy tonnát, de a korábbi éveknél alacsonyabb lesz az őszi árpa, a rozs, vagy a tritikálé termésátlaga is. Farkas Sándor kitért rá, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel a kormány fontosnak tartotta az azonnali cselekvést a magyar gazdatársadalom veszteségeinek mérséklése érdekében, hogy "testreszabott intézkedésekkel segítsenek". Megemlítette, hogy az aszály vészhelyzeti operatív törzs kezdeményezésére a már meghirdetett öt pontban gyors intézkedéseket hoztak egyebek mellett a gazdák hitelmoratóriumáról, három milliárdos keretet biztosítanak az állattartóknak takarmányszállításra, többlettámogatást adnak öntözéshez és rövidebb lesz az aszálykárok elbírálása a biztosítóknál is.

 - mondta az államtitkár, aki az összetartás megtartására és megújítására hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke azt mondta, a Magyarok kenyere program a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom meghatározó eseményévé vált. Tavaly 8000 Kárpát-medencei gazda 1100 tonna kenyérgabonát adott össze, amiből 100 ezer rászoruló családnak biztosítottak kenyeret - mondta, hozzátéve: "mindannyian egy kenyéren vagyunk". 

Papp Zsolt György, a vidékfejlesztési program végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár szerint a Magyarok kenyere program fő üzenete, hogy mindenki számíthat egymásra: a gazdák a kormányra, a fogyasztók a gazdálkodókra, a városok a vidékre, a határon túli magyar családok az anyaországra.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke azt mondta, a Magyarok kenyere programmal 12 éve hitet tettek a Trianon által szétszabdalt ország lelki egyesítése mellett. A 15 millió búzaszem program több mint adományok gyűjtése: erősíti a köteléket, ami a nemzeti összetartozás alapja - hangoztatta. 

Az ünnepségen a hazai és a határon túli gazdák képviselői nagyméretű dézsába öntötték a kis zsákokban magukkal hozott búzaszemeket, majd a tetejére helyezték a kenyérkészítés elengedhetetlen adalékait: a Felvidékről érkezett kovászt, a Parajdról hozott sót, és a kárpátaljai vizet. Mindezt megáldották a történelmi egyházak képviselői.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mire is emlékezünk az egyik legrégebbi magyar ünnepen és hogy miért pont ilyenkor tesszük ezt.

Több dolgot is ünnepeltünk ezen a napon az elmúlt évtizedekben. Volt egyházi ünnep, államalapítási ünnep, a kenyér ünnepe, szocialista államalapítási ünnep, nemzeti ünnep, az alkotmány napja, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, míg végül Magyarország születésnapja lett.

Korábban augusztus 15-én ünnepeltünk

I. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Ezen a napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén pedig a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon is halt meg.

Ezért tették át augusztus 20-ra

I. István halálának évfordulóját Szent László király tette át augusztus 15-ről 20-ra, mert ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.

Később egyházi ünnep lett

I. Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. XI. Ince pápa rendelete értelmében az egész katolikus világ minden évben megemlékezik Szent István ünnepéről, amit 1969 óta augusztus 16-án tartanak.

Majd nemzeti ünnep lett

Mária Terézia az 1770-es években a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy szent király ünnepe, augusztus 20., Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét,, a Szent Jobbot, amit attól fogva minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Volt, hogy nem ünnepeltük

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Végül 1860-ban ismét megünnepelhettük ezt a napot. 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánították, 1895-től pedig címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

Majd ismét nemzeti ünnep lett

Az 1938. augusztus 18-án, a Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés augusztus 20-át Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

Később a kenyér ünnepe lett

A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a Szent Jobb-körmenetet 1948-ban betiltották. A kommunista rendszer az ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezte el, majd a szocialista államalapítás ünnepének.

Majd az alkotmány napjaként ünnepeltük

1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

Végül ismét hivatalos állami ünnep, Magyarország születésnapja lett

1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés pedig 1991. március 5-én Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította . A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Ezt tartjuk Magyarország születésnapjának.

A várhatóan kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a Magyar Honvédség szakértőinek döntése értelmében elmarad a szombat délelőtt 9 órára tervezett légi parádé - közölte az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője Dr. Kovács Zoltán pénteken az MTI-vel.

A nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs június óta rendszeresen ülésezik és ellenőrzi a Szent István-napi ünnepségsorozattal kapcsolatos teendőket és fejleményeket.

A mai napon az operatív törzs keretein belül létrejött egy kimondottan az időjárással foglalkozó munkacsoport, mely folyamatosan figyelemmel kíséri az időjárási helyzet alakulását és amennyiben szükséges, dönt a szabadtéri rendezvények biztonságos megtartásához szükséges lépések megtételéről.Bármilyen, a programokban bekövetkező esetleges változásról vagy az időjárással kapcsolatos intézkedésekről a közvéleményt azonnal tájékoztatják! Tisztelettel kérnek minden érdeklődőt, hogy mielőtt útnak indulna, tájékozódjon az aktuális információkról - olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.

Téves volt az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése, ami alapján az Operatív Törzs az augusztus 20-ai tűzijáték elhalasztása mellett döntött. 80-90%-ban írtak a tűzijáték idejére esőt, nagy széllökéseket vártak - egyik sem következett be.

Az operatív törzs augusztus 20-án az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes előrejelzései alapján úgy döntött, az időjárási körülmények nem teszik biztonságossá a szombat este 9 órára tervezett tűzijáték megtartását, ezért azt elhalasztották egy héttel. Azonban az OMSZ előrejelzése végül nem teljesült, estére Budapesten elmúlt a vihar - írja az Origo.

Szombat kora reggel, a tisztavatás után ez volt az előrejelzés:

Hullámzó front alakítja az időjárást. Erősen felhős, vagy borult égkép lesz jellemző. Több hullámban, illetve több alkalommal is záporok, zivatarok érhetik el a várost, illetve tágabb környezetét, amelyeket változó intenzitású eső vált. A csapadékos periódusok között rövidebb-hosszabb szünetekre is számtani kell, de ezek időbeli lefolyását nem lehet megmondani. A zivatarok jellemző kísérő jelensége a felhőszakadás lehet, a jégeső és a viharos széllökések kevésbé lesznek jellemzőek. Az északi, északnyugati szél megélénkül, a zivatarokat erős széllökések is kísérhetik átmenetileg. 

A legmagasabb hőmérséklet Budapesten kora délután 27, 28, késő este 24 fok körül alakul. 

Az OMSZ még, az operatív törzs döntése előtt , - melyet 13 óra után közöltek - ezt írta:

2022.08.20-a időjárása a nap hátralévő részében a következőképpen alakul:
Déli irányból folytatódik a frontálzóna áthelyeződése a Kárpát-medence térségébe, így az időjárás csapadékos jellege az este folyamán is megmarad.
Mivel a reggeli óráktól hosszabb-rövidebb megszakításokkal fordult elő csapadék, és ez folytatódik a délutáni órákban is, így a felhőalapok csökkenése várható. Jelenleg Budapesten a felhőalap 4000FT-en van (kb. 1300 m), alatta a csapadék miatt beképződött foszlányfelhőzet 1000FT-en (kb. 300 m) helyezkedik el. Az esti órákig több hullámban várható további konvektív (záporos, zivataros) csapadék kialakulása a főváros környékén, így estére a felhőalap 2500-3500FT (kb. 800-1100 m) közé csökken majd, mely tartós csapadékban szintén 1000FT (300 m) körüli felhőalapokat vonz magával.
A szél az esti órákban ÉNY-i irányú lesz, a legerősebb lökések erőssége 25-30km/h között valószínű.

Ezután döntött úgy az operatív törzs, hogy elhalasztják a szombat estére tervezett tűzijátékot. (Nem is tehetett mást, hiszen a legfontosabb az emberek biztonsága - elég emlékezni a Gyurcsány-kormány 2006-os tűzijátékára, amikor az óriási viharban megtartották, öt ember meghalt, és többszázan megsérültek.) Az operatív törzs ugyanis ilyen esetben megkapja az adatokat az OMSZ-től, majd ezek alapján, ezen adatok mérlegelésével tesz javaslatot, és hoz döntést, amit nem sokkal 13 óra után jelentették be:

Az előzetes tájékoztatásnak megfelelően, az augusztus 20-i nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs 12 órakor ülést tartott. Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb, átfogó előrejelzése, valamint a tűzijáték-, és rendezvényszervezők helyzetértékelése alapján megállapította, hogy a 21 órára tervezett tűzijáték biztonságos megrendezéséhez szükséges feltételek nagy valószínűséggel nem teljesülnek, így annak elhalasztásáról döntött. A tervek szerint a tűzijáték új időpontja 2022. augusztus 27. szombat, 21 óra.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyével történt előzetes egyeztetést követően az operatív törzs azt javasolja, hogy a ma 17 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a Szent István tér helyett a Szent István Bazilikában tartsák meg. Szentmisét követő körmenet helyett az operatív törzs azt javasolta, hogy a Szent István-bazilikában, a kihelyezett Szent Jobb ereklye előtt zenés imaórát tartsanak.

A mai és holnapi napra jelzett barátságtalan időjárás fényében az operatív törzs arról is döntést hozott, hogy a több, mint 20 helyszínen zajló programsorozat további elemeinek folytatásáról és megtartásáról a helyszínek szervezőinek megítélése alapján dönt.
Tisztelettel kérünk minden érdeklődőt, hogy a Szent István- napi rendezvényekről és az időjárási körülményekről, részletesen tájékozódjanak a programsorozat applikációján és honlapján valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján és a média híradásain keresztül - zárult a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye, amelyet Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, az operatív törzs vezetője jegyez.

Ezt követően a nap folyamán az OMSZ további figyelmeztetéseket küldött, habár már szombat késő estére teljesen világossá vált, hogy az előrejelzett vihar nem érkezik meg. Azaz, még néhány órával a tűzijáték előtt is az OMSZ esőt és vihart jósolt. 

15:22 – Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat délutáni veszélyjelzésében azt írta: továbbra is több hullámban várhatók zivatarok az országban. A zivatarokat legfőképp felhőszakadás (egyes helyeken akár több mint 50 milliméternyi csapadék) kísérheti, de lokálisan jégeső (jellemzően 1-3 centiméter átmérőjű jégdarabokkal), továbbá viharos széllökések is kísérhetik.

Majd későbbi, 16:24-kor kiadott előrejelzésében így írt: 

Nagyrészt erősen felhős vagy borult idő lesz jellemző, de az ország északkeleti harmadán vasárnap néhány órára kisüt a nap. Többfelé, több hullámban számíthatunk záporra, zivatarra. Továbbra is előfordulhat felhőszakadás, illetve főként a Dunántúlon helyenként tartós eső is. Vasárnap estig többfelé jelentős mennyiség várható. Az északias szelet élénk, vasárnap a Dunántúl nyugati felén helyenként erős széllökések kísérhetik. Zivatar térségében erős, illetve viharos széllökések is lehetnek.

Azonban nem jött vihar, nem jött eső, viszont az OMSZ téves előrejelzése miatt a tűzijátékot el kellett egy héttel halasztani.

Augusztus 20.