Mindenki megnyugodhat: A tűzifa kitermelése nem jár erdőirtással

Folyamatosan csörög a telefon tüzéptelepeken és az erdészeteknél, mióta a rezsicsökkentés módosítását, majd az erdőgazdálkodási rendeletmódosítást bejelentették. Egyesek úgy értelmezték, hogy a kormány tarra vágatja az összes magyar erdőt. A Metropol utánajárt, mit is jelent valójában a szükségmódosítás.

Megnőtt a kandalló- és kályhavásárlások, így a tűzifa iránti kereslet is. Sokan tekintenek kisegítő fűtési lehetőségként a szénre, fára a gáz mellett. Az erdészeteknél, tüzépeknél több száz fős várólisták vannak.

-Csütörtök reggel jelentették be a rezsimódosítást, péntekre nem maradt fánk – nyilatkozta lapunknak akkor egy budapesti tüzéptelep vezetője, és nem csak ő járt így. Az általunk megkérdezettek egyhangúlag azt nyilatkozták: a kereslet megnövekedésével nem tudnak lépést tartani, kezelhetetlennek tartják a helyzetet.

Az energiabiztonság okán is szükség van a megfelelő mennyiségű tűzifára, ezért a kormány szükségrendeletet alkotott. Lehetőséget biztosított esetlegesen a fiatal fák kivágására, valamint tarvágásra is. Mindez sok kritikát váltott ki a természetvédelmi szervezetek részéről, sokan félreértelmezték, mások pedig politikai tőkét igyekeztek kovácsolni maguknak a szükséghelyzetből.

Évente nagyjából 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete

- Magyarország erdeinek faanyaga - összesen nagyjából 400 millió köbméter - évente 13 millió köbméterrel növekszik. Ezzel szemben az előző 10 évben évente átlagosan csak 7,5 millió köbméter fát termeltünk ki erdeinkből, ennek köszönhetően pedig minden évben nagyjából 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete – tájékoztatott Luzsi József. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke szerint a hazai természetvédelmi civil szervezetek első nyilatkozatai minderről nem vesznek tudomást.

A fa kitermelése nem rontja az erdők állapotát

A háborús helyzet miatt a kormány tűzifakiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa-kitermelés növelésére. Nagy István mindenkit megnyugtatott, a fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket kielégíti.

- Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen. Tehát az erdőt mint zöld tőkét a szükségrendelet nem veszélyezteti. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet – hangsúlyozta az agrárminiszter.

A mértéken van a hangsúly

A rendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a miniszter átmenetileg egyes esetekben engedélyezhesse a szabályoktól való eltérést, hogy akiknek semmilyen más fűtési lehetőségük nincs, a télen ne fagyjanak meg. A KSH adatai szerint Magyarországon még mindig a szilárd tüzelő (tűzifa, pellet, biobrikett, lignit, szén) a második legelterjedtebben használt tüzelőanyag a földgáz után. Ez közel négymillió embert jelent. A szilárd tüzelő használata a kistelepüléseken a legelterjedtebb, itt a háztartások háromnegyede használ ilyet.

A rendelet megakadályozza a tűzifa spekulációt

Magyarországon a tűzifa kereskedelmi ára mindig követte a földgáz árakat – tájékoztatott a Klímapolitikai Intézet igazgatója. Litkei Máté a Metropolnak elmondta: - így alapvetően az egyre dráguló földgázról hiába próbálnának az emberek például tűzifára váltani, ráadásul ellátási zavarokra is számítani kellene. A veszélyhelyzeti kormányrendelet pontosan olyan intézkedés, amelynek célja az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának megtartása, de emellett megelőzi az árspekuláció kialakulását a tűzifapiacon. Így megfizethető marad a tűzifa a magyar lakosság számára. Ez az intézkedés szorosan kapcsolódik az exportot megtiltó energia-veszélyhelyzeti intézkedéshez és a lakossági szén-lignit bányászat fokozásához – mutatott rá Litkei.