kulcsár edina
Létrehozva: 2022.08.22.
Csodájára járnak a Szent István teremnek – képgaléria
Kígyózó sorokban várták az érdeklődők a hétvégén, hogy bejussanak az újjáépített Szent István terembe, amit péntektől vasárnapig a regisztrált érdeklődők ingyenesen tekinthettek meg. Aki nem jutott be, annak képgalériát mutatunk róla vigaszul – bár ez nem pótolja a helyszíni élményt.
A magyar művészet valóságos csodáját látják azok, akik felkeresik az 1902-ben épített, ám a világháborúban elpusztult és tavaly újraépített Szent István-termet, amely többek között Strobl Alajos és Zsolnay Vilmos zsenijét dicséri. Miután Ferenc Józsefet 1867-ben a kiegyezés részeként magyar királlyá koronázták, fontosnak tartották a Budavári Palota kibővítését. A munkálatok vezetését Ybl Miklósra, majd az építész halála után Hauszmann Alajosra bízták.
A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amelyen a kor legkiválóbb iparosmesterei dolgoztak együtt. A helyiség egyik legimpozánsabb eleme, a pirogránit kandalló Zsolnay Vilmos gyárában készült. Az alkotás annyira elnyerte a király tetszését, hogy elrendelte: a berendezést mutassák be a párizsi világkiállításon 1900-ban. A magyar nagyközönség az 1902-es átadás után csodálhatta meg a Budavári Palotában, méghozzá két kenyér áráért.
Az épületegyüttes a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, a Szent István-terem berendezése és díszítése is teljesen megsemmisült. A kommunizmusban tárolóhelynek, illetve szocreál stílusban berendezett irodának használták. Évtizedekkel később született meg az elhatározás, hogy a fennmaradt tervek, vázlatok és fényképek alapján a termet újraalkotják. Pontosan egy éve, 2021. augusztus 20-án adták át, azóta pedig mintegy 85 ezer látogató csodálta meg a 75 négyzetméteres remekművet.
Idén a nemzeti ünnep alkalmából három napig ingyenesen tekinthették meg az előzetesen regisztrált érdeklődők, így az épület bejárata előtt kígyózó sorok alakultak ki. Volt, aki két órát is türelemmel várt, hogy bejusson, ám senki sem bánta meg, hogy ezt a programot választotta.
Bota Csaba fafaragó egyenesen Erdélyből, Marosvásárhelyről utazott Budapestre, hogy bejuthasson a terembe.
700 kilométert utaztunk a családdal, de nem bántuk meg. Fafaragóként és magánemberként is feltöltődtem, ihletet is kaptam
– mondta a férfi, és hozzátette: kifejezetten élvezte, hogy elmerenghetett a múlton.
Fekete Ágnes marketingmenedzser szerint a Szent István-terem a múlt század egyik legnagyobb iparművészeti értéke.
Már tavaly is terveztem, hogy megnézem, de akkor nem sikerült bejutnom. Igaz, egy kicsit sokat álltam sorba, de nem bántam meg
– hangsúlyozta a hölgy.
Papp Kinga restaurátor a férjével látogatott el a Budai Várba.
Jól ismerem azokat a szakembereket, akik az újraalkotásában részt vettek, és mondhatom, kiváló munkát végeztek. Fantasztikus volt a helyreállítás ötlete, de eddig még nem láttam ezt a csodát. Én magam is múzeumban dolgozom, ráadásul az itt is látható műtárgyakhoz hasonló alkotásokon
– árulta el a szakember.
Ha még nem volt alkalmad megtekinteni a pompázatos Szent István-termet, akkor nézd meg képgalériánkon!
Szent István-terem
Fotók: Pálinkás Beáta
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
