Csíptetett ponty, szőlőleveles töltike és sokácbab – nyit a Magyar Ízek Utcája

Szent István napja alkalmából augusztus 19. és 21. között ismét megrendezik Magyarország legnagyobb gasztronómiai seregszemléjét. A Magyar Ízek Utcája a Lánchídtól az Erzsébet hídig várja vendégeit a budai felső rakparton.

Az eseményen közel 200 ember főzi a Dunaparton Magyarország és a Kárpát-medence különleges ételeit, olyanokat, mint az öhön, a sokácbab és a cigánykáposzta vakaróval vagy bodaggal – csak hogy néhányat kiemeljünk, aminek már a neve ízlelgetésétől összefut a nyál a szánkban, még ha nem is tudjuk, miből állnak.

Visszatérő vendéglátóként vernek sátrat olyan főzőasszonyok és -emberek, akik nem a hivatalos konyhaművészet frontjáról érkeznek, de főztjük felveszi a versenyt a profikéval: ők a szülőföldjükhöz kötődő hagyományos ételeket készítik az otthon ellesett technikával. Ezek sorában megkóstolható a felvidéki Mátyusföld káposztalevese és mákos pogácsája, a kárpátaljai Nagymuzsaly borsos levese és szilvalekváros fánkja, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékére is felkerült karcagi birkapörkölt, a bogyiszlói csülkös pacal, a szatmári töltött káposzta, a csíptetett ponty, az őrségi tökmagolajjal locsolt dödölle, a sparhelten sült lepény és töltött lángos, és még hosszan sorolhatnánk. 

A moldvai csángó falu, Pusztina csapatával egy néprajzkutató is érkezik, aki elárulta, mi rejlik az ő húsos galuskájukban, vagy ahogy ők nevezik: a szőlőleveles töltikében. 

Egy rész gabonaféle: hajdina, kukorica, köles, egy rész hús, de ha nem jut, úgy is finom, és egy rész kerti zöld: laboda, mángold, zsenge csalán, illetve ami érik a kertben

– sorolta Nyisztor Tinka, akiről az a hír járja, hogy amikor a doktoriját védte a csángók kultúrájából, megtelt az egyetem legnagyobb előadóterme, amiben az izgalmas témán kívül a kóstolni hozott hazainak is nagy szerepe volt. 

Az idei gasztronómiai vezérmotívum a magyar gabona, amelyet többféle formában fogyaszthatunk. Lesz például tárkonyos tejszínes köleskása, de az új kenyér ünnepéhez kapcsolódóan a legjobbnak ítélt kenyereket is megszeghetjük, köztük az innovatív díjas mórahalmi pékárut, amelyben a batátát házasították az ősi egyszemű búzával, az alakorral. 

Persze az édesszájúak sem maradnak éhen: jelen lesz a seregszemlén a Magyarország Tortája címet idén elnyert „Huncut szilva herceg” is, ami dédnagymamáink szilvás derelyéje ihletett, csokimousse-szal és egri vörösborral megbolondítva. És ott lesz az ország cukormentes tortája, a Nagyi kedvence is.  A Magyar Cukrász Ipartestület által rendezett szakmai verseny győztes finomságait kínáló standok előtt kígyóznak mindig a leghosszabb sorok, volt olyan év, amikor 47 ezer szelet fogyott az édességekből.

Természetesen a Magyar Ízek Utcáján a szomjunkat is olthatjuk az üdítő és bódító sátrak kínálatával: jófajta fröccsök és szörpök, kézműves sörök és sörpárlatok, méz- és gyümölcsborok és persze ütős pálinkák is várják a látogatókat, akik akár a tűzijátékot is innen nézhetik végig.