Budapesten a római hajó: 2400 kilométert eveztek és 17 évszázadot ugrottak át

Mutatjuk, ,milyen a 6 tonnás római kori hajó, ami ma kikötött Budapesten.

Régészek, hajóácsok, építészek és műemlékekkel foglalkozó szakemberek tették lehetővé egy európai projekt keretein belül , hogy teljes életnagyságban megcsodálhassunk a Dunán egy olyan római őrhajót, amely az egyik legnagyobb birodalom védelmét szolgáló határvonalat őrizte.

A Danuvina Alacris névre keresztelt 6 tonnás vízijármű a németországi Mainz környékén feltárt leletek és hitelt érdemlően rekonstruált tervek alapján épült meg tölgyfából egy IV. századi lusoria-típusú dunai hajó mintájára. A 18 méter hosszú és 2,8 méter széles, 70 centiméteres merülésű hajó evezőit 24-en hajtják, a csapatot pedig egy autó is folyamatosan kíséri a parton: az Ingolstadtból induló, országokon átívelő kezdeményezés elsősorban a római limes útvonalának emlékeire kívánja felhívni a figyelmet, miközben támogatni igyekszik az érintett Duna-menti települések közti együttműködést.

Két éve készülünk erre, és egyszerűen hihetetlen érzéssel tölt el mindannyiunkat, hogy most végre tényleg itt a hajó!

– mondta a Ripostnak Szkordilisz Flóra várostervező, a projekt felett bábáskodó Spatialist Kft. vezetője.

A hajó a Fekete-erdőtől indulva egészen a Fekete-tengerig kalandozik a Duna vizén. A császárkori határ mentén haladó őrjárat augusztus 10-én kötött ki először Magyarországon, hétfőre pedig elérte Budapest belvárosát. Következő állomása kedden Százhalombatta lesz, ahol már felkészültek a korhű ruhákba, azaz sarukba és tunikákba öltözött legénység fogadására.

A településre látogató érdeklődők a helyiekkel együtt korabeli kalandozásokat élhetnek át a Duna mentén, testközelből találkozhatnak a Danuvina Alacrisszal, valamint a Legio X. Gemina hagyományőrző csoport jóvoltából magukkal a rómaiakkal is

– részletezte a szervező. A jelenlévők mindemellett felfedezhetik a Matrica nevű korabeli római katonai tábort, a gyerekek pedig történetalkotó foglalkozáson vehetnek részt. A napot hagyományőrző piknik zárja majd.

Ez volt a limes
A római limesen leginkább a birodalom határán álló védelmi objektumokat szokták érteni, példaként pedig a Hadrianus-falat szokás felhozni. Azonban a limes eredetileg mást jelentett, kezdetben nem védelmi vonalat, hanem a hadiutat és a hozzá tartozó katonai létesítményeket nevezték így. Elsődleges feladata pedig az volt, hogy a római katonákat eljuttassa az ellenséges területre.

Az I. századtól folyamatosan kiépülő limest a római korban sáncok, árkok, őrtornyok, erődök alkották. A provinciát utak, főleg hadiutak hálózták be, becsatornázva a Rómával összekötött, ugyanakkor az ellenséges területre átnyúló határvidékeket is. A kezdetben légiók, majd határőr alakulatok által védett limes mentén a mesterséges akadályokat (földhányásokat) természetesek (például folyók) is kiegészítették.

Ripost hírek