Matyó hímzések segítették a túlélést

A gazdasági világválság idején, amikor sokaknak minden vagyona elúszott, a matyóföldi hímzések értéke semmit sem csökkent. Sok család kényszerült akkoriban effajta örökségének kiárusítására, hogy túlélje valahogy a nehéz időszakot. Aztán amikor a múlt század ötvenes éveiben a túlbuzgó kommunista begyűjtők az egész betakarított termést elvitték a paraszti portákról, a matyók megint ehhez a kincsükhöz tudtak hozzányúlni. 

El is halt a szocialista érában az itteni népszokás, hogy különleges viseletüket öltsék magukra az itt élők

– idézte fel a Ripost-nak a mezőkövesdi Matyó Múzeum vezetője. Agócsné Halász Andrea azt a legendát is elmesélte, miszerint az ördög elrabolta egy helyi menyecske édesanyját és szerelmét, és azért, hogy visszaadja őket, azt kérte tőle, hogy télvíz idején vigye el neki a nyár összes virágát. De nem fogott ki rajta, az ügyes kezű lány a kötényét telehímezte rózsákkal, azzal indult szerettei kiváltására. Állítólag így születtek meg a matyó motívumok, amelyek értékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a matyó népművészet az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült, és természetesen elsők között került be a Hungarikumok Gyűjteményébe. 

Mindazonáltal nincs könnyű dolga annak, aki szeretné megismerni a matyó mintákat, mert ezek rengeteg egyéni kivitelben készülnek, és sohasem ismétlődnek. A legtöbb változatot Kisjankó Bori tudta hímezni, róla nevezték el az 1962-ben meghirdetett országos hímzőpályázatot. 

Kisjankó Bori egyszerű ember volt, de motívumaival, virágaival világraszólót alkotott. Ezért is tud 60 éve működni, élni és fejlődni ez a pályázat

– mutatott rá Tállai András, Mezőkövesd korábbi polgármestere, aki most a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkáraként látogatott haza.

Az idén harmincadik alkalommal megrendezett versenyre rekordszámú nevezés: 120 alkotótól félezernél is több pályamunka érkezett, nemcsak a jelenkori Magyarország területéről, hanem az egész Kárpát-medencéből. A legszebbeket ki is állították a Matyó Múzeumban és a szomszédos művelődési házban, ahol a díjátadón az agrártárca miniszterhelyettese is az alkotómunka közösségteremtő erejét emelte ki.

A közös munka eredményeként a Kárpát-medencei településeken az elfeledett tevékenységek és mesterségek újra életre kelhetnek

– hangsúlyozta Farkas Sándor, aki szerint a ruha minden esetben üzenetet közvetít annak viselőjéről: énképéről, múltjáról, közösségben elfoglalt helyéről. 

A magyar népművészet, a magyar motívumkincs páratlan egész Európában, amelyet nem átvettünk valakiktől, más népektől, hanem a sajátunk

– fogalmazott Fekete Zoltán jelenlegi polgármester. Ugyanakkor ez nem lezárt múlt, a jelenben is tovább kell élnie. A cél a hagyományok átörökítése, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek nemcsak a vitrinekben őrizhetők, hanem a mindennapokban alkalmazni, használni, viselni lehet őket.

A Mezőkövesdhez tartozó Zsórifürdő kempingje is a jubileumi hímzőpályázat eredményhirdetéséhez időzítve nyitotta meg kapuit. Innen néhány lépés átsétálni a termálvizes strandra, amely 22 medencével, csúszdaparkkal és három különböző hőfokú gyógyvízzel várja a látogatókat. A kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonátos szabad szénsavat tartalmazó, magas szulfidkén tartalmú hévíz több mint 80 éve áll a gyógyulás szolgálatában, alkalmas reumás megbetegedések, ízületi kopások, sérülések, ortopédiai műtétek kezelésére. Csaknem egy évtizede hivatalosan is megkapta a gyógyhely minősítést, ez Magyarországon a 15. helyszín, amely elnyerte ezt a címet.