Figyelmeztet a magyar orvos: Hűvös lakásban is jelentkezhetnek a hőkimerülés tünetei

Folytatódik a tikkasztó forróság, akár 40 fok fölé is emelkedhet a hőmérő higanyszála. Ilyenkor nagy a veszélye a hőkimerülésnek és a hőgutának. De mi a különbség a kettő között? Erről beszélgetett a Ripost dr. Mangó Gabriellával.

Míg a hőkimerülés lehet egy múló rosszullét, a hőguta egy súlyosabb állapot, ami napokig legyengítheti a szervezetet

– magyarázza Mangó doktornő, majd a elsőként a hőkimerülés tüneteit sorolja:

„Ha valaki szédül, netán elájul, nagyon izzad vagy nyirkossá válik bőre, elsápad és hányingere lesz, esetleg hány is, vagy izomgörcsöt kap, akkor gondolnunk kell rá, hogy hőkimerülése van. Főként, ha mellette gyenge és szapora a pulzusa” – ismerteti a háziorvos a jeleket. Majd így folytatja: 

„Fontos tudni, hogy hőkimerülés esetén a szervezet egy ideig képes tolerálni a magasabb hőmérsékletet, így előfordulhat, hogy a tünetek nem azonnal jelentkeznek, hanem órákkal a hőterhelés után, hanem például már bent a hűvös lakásban jelentkeznek”.
Mangó doktornő a különbségek kapcsán azt mondja, a hőkimerülés tünetei gyorsabban elmúlnak, mint a hőguta tünetei. „Azt is mondhatnánk, hogy a hőguta kistestvére a hőkimerülés” – fogalmaz a háziorvos.

Idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek a hőgutánál

Csúnyán meggyötörheti az embert a hőguta.
Hőgutánál az agynyomás fokozódhat, az erek kitágulnak, a vérnyomás leeshet. A hőguta ugyanúgy keringési problémákat okoz, mint a hőkimerülés, de tünetei azonnal jelentkeznek és súlyosabb állapotot, akár 3-4 napos rosszullétet is okozhatnak, sőt kórházba is kerülhet miatta a beteg. Erős és lüktető fejfájás, látászavar, fülzúgás, vörös és száraz bőr, hányinger vagy hányás, gyors és erős pulzus, szédülés, azonnali eszméletvesztés, esetenként láz is kíséri 

– árulja el Mangó Gabriella. 

Idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek a hőgutánál

A szakember kiemeli, akár hőkimerülésről, akár hőgutáról beszélünk, rendkívül fontos, hogy vegyük számba az alapbetegségeket is. 

Mangó doktornő azt is elárulta, hőgutánál és hőkimerülésnél a tünetek hátterében az alábbi okok is állhatnak:
– izzadás: utalhat alacsony vércukor szintre.
– szédülés, ájulás: okozhatja az alacsony vagy magas vérnyomás.
– izomgörcs: az elveszített folyadék miatt is lehet, amit a szervezet a rendkívüli hőségben nem tud pótolni.

Mangó doktornő tanácsai kánikula idején

– Ha sokat vagyunk a napon, hosszabb utat teszünk meg a hőségben, mindenféleképpen vigyünk magunkkal magasabb ásványi anyag tartalmú folyadékot, és folyamatosan fogyasszuk.
– Védjük a fejünket a naptól. Gyerekeknek, ha nincs más, a papír zsebkendő négy sarkát megsodorva készíthetünk kis sapkát. Ugyanez textil zsebkendőből is megoldható, de a pólót is a fejre lehet húzni.
– Ne feledkezzünk meg az UV-védelemről, használjunk magas faktorszámú fényvédő szereket.
– Ha rosszul leszünk, mihamarabb vonuljunk hűvös helyre és hűtsük magunkat. Jót tesz a hideg zuhanyt és a hideg vizes borogatás is a fejen.
– Ne feledkezzünk meg az önellenőrzésről, hiszen az is fontos! Ha van otthon cukor-, illetve vérnyomásmérőnk, ellenőrizzük az értékeinket és ha a tüneteink rosszabbodnának, azonnal forduljunk orvoshoz.