Így cselezheted ki a rezsiköltségeket hőszivattyúval

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban Tusnádfürdőn bejelentett pontosítások szerint ha átléped a határértékként megállapított 210 kWh-ás, illetve 144 köbméteres havi keretet, akkor úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetned a villanyért, illetve a gázért. Ez jóval alacsonyabb ugyan, mint a versenypiaci ár, de még így is duplája a rezsicsökkentéssel védett áramárnak, a gáz esetében viszont hétszerese. 

Jelenleg a magyar háztartások több mint fele használ gázkazánt, így nem csoda, ha mindenki lázasan számol, min és hogyan tudna spórolni, nehogy átcsússzon ebbe a drasztikusabb ársávba. A legkézenfekvőbb megoldás nyilván a gázfűtés helyettesítése. Igen ám, de mivel? Aki megszokta a kényelmet, az nyilván nem a fatüzeléshez való visszatérés irányába mozdul el. A villany ugyan nem drágul olyan mértékben, mint a gáz, de fűtés szempontjából jóval kevésbé hatékony, ráadásul a határértéket is könnyebb ott átlépni, mivel jó pár háztartási eszközt kizárólag árammal tudunk működtetni. Ha ezt kivonjuk a képletből, marad a klíma vagy a hőszivattyú. Mindkettő tökéletes hűtésre és fűtésre is, de az utóbbi azért kedvezőbb, mert a kormány mentőövet dobott a hőszivattyút használók számára. A Magyar Közlönyben is megjelent szabályozás szerint a hőszivattyúval otthonukat fűtő háztartások esetén sem a villamosenergia-mennyiségre, sem az igénybe vett kedvezményes – H vagy Geo – áramtarifára nem vonatkozik a módosítás. 

A kormányzati engedmény mögött minden bizonnyal az áll, hogy a hőszivattyús technológia elterjedése lehet hazánkban a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés egyik záloga. Az európai zöld megállapodás részeként ugyanis a magyar vezetés is kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegessé teszi az országot, aminek a feltétele a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiákra való áttérés. Márpedig a hőszivattyú az energiának akár a háromnegyedét is képes a környezetből (fajtájától függően a levegőből, talajból, de akár a szennyvízből is) összegyűjteni, ennélfogva ez jelenleg a leginkább környezetbarát fűtési megoldás. Ezért is lehet újépítésű ingatlanok esetén a 25 százalékos megújulóenergia-követelményt hőszivattyúval könnyedén, más kiegészítő gépészeti megoldások nélkül is teljesíteni.

Érdekes, hogy nem a mostani rezsicsökkentéses változások hatására lett népszerű a hőszivattyú, hanem már tavasszal, az ukrajnai háború következtében kitört európai energiaválság miatt megugrott Magyarországon is azoknak a száma, akik a gáz lecserélésében gondolkodnak. Míg 2004-ben a hőszivattyúk hazai elterjedése gyakorlatilag nulla volt, a legfrissebb felmérés szerint ma már a magyarok több mint fele tervezi, hogy az elkövetkező években hőszivattyúra vált. Ebbe az irányba tereli az embereket az is, hogy hamarosan csak nulla energiaigényű épületekre adható ki használatba vételi engedély.

Aki ebben a technológiában gondolkodik, annak azt kell eldöntenie, vállalja-e a jelentősebb beruházást annak érdekében, hogy később gyakorlatilag nullára csökkenthesse a rezsiköltségét

− mondta el a Ripostnak Beleznai Nándor, a Wagner Solar ügyvezetője.

Jelenleg egy átlagos, 100-150 négyzetméteres családi házat kiszolgáló hőszivattyú összköltsége a berendezéssel, a beszereléssel, és a járulékos költségekkel (csőrendszer kiépítése, szivattyú rákötése a ház hálózatára) együtt 2,5–3 millió forintra rúg. Ez nem kevés, viszont hozzávetőleg 5-6 év alatt megtérül egy ilyen befektetés, kiépítéséhez pedig kormányzati támogatást lehet kapni. Ősszel ismét kiírják azt a pályázatot, amelynek segítségével akár 100 százalékban fedezhető ez a beruházás.