Így alakul át a rezsicsökkentés

Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak és energiaválság alakult ki. Egy év alatt az áram ára több mint ötszörösére, gáz ára több mint hatszorosára emelkedett, és az áremelkedés tovább folytatódik.

A kormány rendkívüli intézkedésekkel biztosítja, hogy az országnak legyen elég energiája télen is, a rezsicsökkentés pedig fenntartható maradjon. A háztartások háromnegyedét továbbra is 100 százalékban védi a rezsicsökkentés. Csak az átlagon felüli többletfogyasztás után kell piaci árat fizetni.

Egy átlagfogyasztó ma havonta 7750 forintot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50 833 forint lenne. Egy átlag gázfogyasztás havi díja most 15 833 forint, ez a rezsicsökkentés nélkül 131 444 forint lenne. Az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi közel 159 ezer forintot - évi 1,9 millió forintot - spórolhat meg a rezsicsökkentéssel.

Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból, 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Aki túl van a sávhatáron azok nagy része is igen közel van az átlaghoz, tehát kis odafigyeléssel a sávhatár alatt tud maradni.

Az új szabály augusztus 1-től lép életbe, ezt követően is az előzőleg megállapított éves átlagfogyasztásra lesznek kiállítva a számlák. A számlázási rendszer technikai átállása előkészítés alatt áll, a technikai részletekről a fogyasztók időben tájékoztatást fognak kapni.

Olvasható a tájékoztatás a kormany.hu-n.

Ha a baloldalon múlna, akkor ma mindenki piaci árat fizetne az áramért és a gázért - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Hollik István úgy fogalmazott: az orosz–ukrán háború mindenkit érint, egész Európát, benne Magyarországot is. „A háború véget vetett a korábban megszokott életünknek, és ma mindenért küzdenünk kell, amit korábban természetesnek vettünk” - hangsúlyozta.

Hozzátette: a háború miatt az energia ára a többszörösére emelkedett, az európai szankciós politika pedig visszafelé sült el, hiszen elsősorban nem Oroszországot, hanem az európai gazdaságot kényszerítette térdre.

„Ebben a helyzetben a legnagyobb felelőtlenség az, amit a baloldal képvisel, ők ugyanis ebben a nehéz helyzetben teljesen eltörölnék a rezsicsökkentést, és ezzel rázúdítanák a piaci árakat a magyar emberekre” - fogalmazott a kommunikációs igazgató.

„A választási kampányban Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt többször is elmondta, hogy a rezsicsökkentést nem szeretné fönntartani. Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezetője a rezsicsökkentést hülyeségnek nevezte, ma reggel pedig a baloldal köztársaságielnök-jelöltje, Róna Péter nyilatkozta azt, hogy nem kell az ársapka, nem kell a rezsicsökkentés, a piaci árakhoz kell alkalmazkodni” - húzta alá Hollik István.

A kommunikációs igazgató szerint ez tiszta és világos beszéd. Azt jelenti, hogy ha a baloldalon múlna, akkor ma mindenki piaci árat fizetne. 

„Ez a baloldali politika tönkretenné a magyar gazdaságot és a magyar családokat, ezért mi kiállunk a mellett, hogy háborús időkben is maradjon meg a rezsicsökkentés az átlagfogyasztás szintjéig. Csak ezzel tudjuk átvészelni a nehéz háborús időket” - hangoztatta Hollik István.

A magyar kormány megkezdte az energiaszektor nemzeti hatáskörbe vonását. Ezzel arra törekszik, hogy fenntartsa az energiabiztonságot Magyarországon. Világszerte felerősödtek a hasonló tendenciák, így a közös EU-s szabályozások is az alkonyukhoz érkeztek – mondta a Magyar Hírlap megkeresésére Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora.

A magyar kormány is energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amelyek augusztusban lépnek életbe – jelentette be Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón.

Az első intézkedésről, miszerint Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai gázkitermelést, Lentner Csaba elmondta, hogy tulajdonképpen megvannak a források Magyarországon, ugyanis a külföldi beszerzési piacok az elkövetkezendő években, évtizedekben bizonytalanok lesznek. Ahol pedig készletek vannak, ott a kitermelést fokozni kell.

„Európa hideg tél elé néz. A magyar kormánynak minél előbb ki kell vonnia a nemzetgazdaságot az EU-s vezetők hibái alól. Helyes lépésnek nevezhető az, hogy a kormány ebben a tekintetben is önálló lépéseket tesz.

A cél az, hogy az elkövetkezendő téli időszakokat átvészeljük. Az energiabiztonság egy olyan kategória, amit nemzeti hatáskörben szükséges tartani” – vélekedett a közgazdászprofesszor a második pontról, miszerint a kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be.

Helyesnek tartja Lentner Csaba, hogy kiviteli tilalmat rendelt el a kormány az energiahordozókra és a tűzifára, ugyanis jelentősen lecsökkennek az energiahordozók készletszintjei, illetve a beszerezhetőségei, hiszen az Európai Unió ezt korlátozta, így Európa felé jelentősen kevesebb energia fog érkezni. Ahhoz, hogy a magyar nép átvészelje ezt az időszakot, a készletek szintjét fenn kell tartani – magyarázta a professzor.

A szénkitermelés, bizonyos bányák újraindítása is szükséges a jelenlegi helyzetben, ugyanis mint kiderült, Európa, illetve Magyarország nemcsak az orosz gáznak és kőolajnak van kitéve, hanem a szénkészleteknek is, mert a szénimport is jelentős mértékű.

„Köztudott, hogy az importot az unió botorul felrúgta, magunkat ebből következően mentesíteni kell az európai vezetők rossz döntései alól. Másrészről pedig az orosz szén, kőolaj és földgáz megtalálta az utat keleti társai felé, jelentős készleteket lekötve, amelyeket eredetileg az EU-ba importált volna” – vélekedett Lentner Csaba.

A Mátrai Erőmű újraindításáról azt mondta, hogy mindenképp nemzeti hatáskörben kell intézkedni. Szerinte az erőmű ugyan kissé elavultnak számít technológiailag, de az ország energiaellátását minden módon, minden eszközzel elő kell segíteni.

Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása lesz talán a legnehezebb feladat a magyar kormány számára, ugyanis ez csak az orosz Roszatom közreműködésével lehetséges. Hogy ez kivitelezhető legyen, ahhoz műszaki beruházásokra van szükség, amit az embargóval sújtott Roszatom saját hatáskörben nem tud kivitelezni.

A rezsicsökkentés átalakulásával kapcsolatban –, hogy azt az átlagfogyasztásig tartják fent, afölött piaci árat kell fizetni a gázért és a villanyért augusztustól – úgy fogalmazott, hogy ez a közteherviselésnek az alapja. Egy kormány, ha kedvezményt biztosít a társadalom irányába, akkor a kedvezménynek rétegzettnek kell lennie. Azok, akik jobb jövedelmi pozícióban vannak, azok a magasabb energiaszámlát bőven el tudják viselni.

„Olyan időket élünk, amikor a gazdaság nem konjunktúrában, hanem válságban van, amelynek a jelei egyre erősebben megmutatkoznak. A racionalizálási, észszerűsítési lépésekbe az energiafogyasztás díjmegállapítása bőven belefér” – vélekedett a szakértő.

Mint kiderült, Németh Szilárd a Hír TV Napi aktuális című műsorában csütörtökön arról beszélt, dolgoznak valamiféle kompenzáción. Leszögezte, a Fidesz mindig is a rezsicsökkentés pártján állt, és a rezsicsökkentéssel eddig is, és ezentúl is megvédik a családokat. „Mindenkin segíteni szeretnénk” – hangoztatta. Közölte, ő maga dolgozik ezen, azokkal, akik összefogják az érintett társadalmi csoportokat.

A háborúk korába lépett az európai történelem, most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor arról beszélt: Európában háborús árak vannak, senki sem gondolta volna idén február 24-én, hogy nem egyszerűen konfliktusháború jött létre Ukrajna és Oroszország között, hanem lezárul egy korszak, és új szakaszába lép az európai történelem, belépünk a háborúk korába.

Hozzátette: ez a háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a világgazdaságban is, de legalábbis az európai gazdaságban, és ennek része az energiaárak emelése. Most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk.

Az energiáért és a munkahelyekért is harc lesz

A kormányfő két nagy csatát valószínűsített: szerinte az első az energiáért, a megélhetési költségekért, az elviselhető rezsiárakért folytatott küzdelem, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt az európai gazdaság recesszióba lép.

Hangsúlyozta: Magyarországon most még munkaerőhiány van, de azt tanácsolja mindenkinek, akinek van munkája, hogy becsülje meg, és tegyen meg mindent azért, hogy meg is tudja tartani, mert a következő hónapokban már európai gazdasági visszaeséssel kell számolni.

Orbán Viktor kifejtette: „most azonban még az első csatát éljük”, amely az energiáért zajlik, a háború miatt az áram ára az ötszörösére, a gázé pedig hatszorosára emelkedett.

A legfontosabb az lenne, hogy Brüsszelben belássák: tévedés történt, a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, ellenkező hatást váltott ki, mint ahogyan tervezték - értékelt.

Közölte: azt gondolták, hogy a szankciós politika jobban fog fájni az oroszoknak, mint az európaiaknak, de „nekünk fáj jobban”. Azt gondolták, hogy a szankciós politika segítségével a háborút le lehet rövidíteni, mert Oroszország meggyengítésén keresztül hamar lehet sikert elérni, de ez sem vált be, a háború elhúzódik - mutatott rá.

Úgy fogalmazott, „eleinte azt hittem, hogy csak lábon lőttük magunkat, de most már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és ezért most levegőért kapkod”. Van, ahol ez azt jelenti, hogy nem lesz energiaforrás, és lesznek országok, ahol lesz ugyan gáz, de nagyon magas lesz az ára, és „mi az utóbbi kategóriába tartozunk” – mondta.

A kormányfő kitért arra: ki kellett hirdetni az energia-veszélyhelyzetet, emellett pedig elrendelte egy operatív törzs felállítását is, amelyet Gulyás Gergely miniszter vezet.

Meg akarjuk menteni a rezsicsökkentést

A miniszterelnök elmondta: „a rezsicsökkentés érdekében hozzá kellett nyúlnunk az átlagos fogyasztás feletti mennyiségekhez”, vagyis „próbáljuk megmenteni a rezsicsökkentést” úgy, hogy aki átlagos mennyiségű energiát fogyaszt, annak továbbra is legyen csökkentett rezsije, aki azonban az átlag fölött fogyaszt, annak piaci árat kell fizetnie, vagy ha tud, akkor próbáljon meg visszajönni az átlagos szint alá.

„Most kénytelenek vagyunk az átlag fölötti fogyasztására kivetni a valódi árat, ha ezt nem így tennénk”, akkor a teljes rezsicsökkentési politikát meg kellene szüntetni – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország nehezebb helyzetben van, mint a gazdagabb nyugatiak, mert igaz, hogy ott nincs rezsicsökkentés, és ezért teljes árat fizetnek, de a teljes rezsiár kifizetése kisebb hányada a fizetésüknek, mint az Magyarországon lenne.

A baloldal sosem támogatta a rezsicsökkentést, „mi bevezettük”, és hosszú időn keresztül az egész lakosságra fenntartották, „most pedig az átlagfogyasztás tekintetében tudjuk megvédeni” – közölte.

Arról is beszélt, hogy a katával egy egyszerű és kezelhető adózási formát akartak létrehozni olyan kisvállalkozásoknak, amelyek a lakosságnak adnak szolgáltatást. De a cégek rájöttek, hogy van értelme, ha ráveszik a munkavállalókat, hogy „menjenek át katába”, és ma 450 ezer katásból körülbelül 300 ezer cégnek, leginkább egy cégnek számláz, tehát valójában színlelt szerződésről van szó – magyarázta. Hozzátette: most, hogy háború van, és háborús gazdasági logikában kell gondolkodni, „ez nem fér bele”.

Politikai haszonlesés helyett összefogás a jó válasz

Kiemelte: a háborús helyzetre az összefogás a jó válasz, nem a politikai haszonlesés.

Orbán Viktor bírálta a baloldali ellenzéket, és úgy értékelt: a választási kampányban bebizonyították, hogy nem lehet rájuk bízni az ország vezetését, háborús körülmények között pedig végképp nem.

Hozzátette: a választást elvesztették és eddig „csendben ültek”, most azonban, hogy itt az első olyan intézkedés, amelynek vannak olyan érintettjei, akiknek ez fáj, akik ellenzik ezeket a kormánydöntéseket, a baloldal „fölül” erre a hullámra.

Szerinte ez a jövőben is így lesz, bármilyen intézkedés, amely megkérdőjelezhető és vitatható, arra a baloldali ellenzék fel fog ülni, és megpróbál hangulatot kelteni a kormányzás ellen, mert politikai hasznot akar ebből húzni. Kijelentette: ezt nagyon rossz politikának tartja, mert miután háborús állapotok vannak, az összefogás a megoldás.

Ezért arra kérte a katásokat és a rezsicsökkentéssel működő háztartásokat, értsék meg azt, ami most történik, és segítsenek abban, hogy egy ilyen háborús helyzetben az ország működőképességét, az emberek életszínvonalát, munkahelyét, a nyugdíjakat meg tudják védeni.

Még ma elrendelheti a kormányfő a határvadász egységek felállítását

A kormányfő elmondta: a hadseregben a fejlesztéseket két-háromszorosukra fel kell gyorsítani. A következő napokban aláírja azokat a rendeleteket, amelyek a hadseregnek plusz forrásokat adnak – fűzte hozzá.

Közölte: „van egy déli határproblémánk is”, és „a helyzet ott durvul”. A határvédelmet katonákkal ellátni ilyen körülmények között luxus, ugyanakkor a rendőrök sem bírják sokáig, mert őket az ország különböző pontjaiból vezényelték oda – magyarázta. Hozzátette: már délután aláírhatja a határvadász egységek felállításáról szóló rendeletet.